Gyújtó hatású tanulmány, amely újabb mítoszt rombol le. A mai kb. 410 ppm légköri CO2-koncentrációból az emberi kibocsátás kb. 18 ppm-ért, a természetes kibocsátás pedig 392 ppm-ért felelős. Nem könnyű anyag, de aki – akármilyen szinten is – foglalkozik a “globális felmelegedéssel”, antropogén CO2-kibocsátással, annak kötelező olvasmány. A politikai döntéshozók számára pedig csak egy mondatban lehet összefoglalni: Vessünk véget gazdaságunk tönkretételének az éghajlat megmentése címén!
Két beszédes kép a 21. századi éghajlat-védelemről.
Reagálunk néhány hozzánk érkezett kérdésre, megjegyzésre.
Kovács Anita mikrofonja előtt ezúttal Szarka László akadémikus és Lóránt Károly mérnök-közgazdász fejthették ki álláspontjukat az éghajlat kérdésében. A bejegyzést 2021. februárjában frissítettük, közzétettük a beszélgetés szövegét.
A Deutsche Bank közgazdász kutatója hiányolja az őszinte vitát, annak kommunikálását, hogy az európai klímasemlegesség felé vezető úton az életszínvonal csökkenni, fog, munkahelyek fognak megszűnni, a versenyképesség az unión kívüli országokkal szemben csökken, az energia megdrágul, és az egyéni szabadságjogok, úgy mint utazás, fűtés, lakásválasztás már egyáltalán nem lesznek magától értetődőek. Mindezeket csak diktatórikus eszközökkel lehet a társadalomra rákényszeríteni.
Gondolatok a Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) által közzétett jelentésről, melyről a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashattunk egy beszámolót.
Mint minden klímavédő, Ursula von der Leyen is bort iszik és vizet prédikál.
A Magyar Hírlap – úgy tűnik – vállalhatatlannak ítélte meg írásomat, melyben reagáltam Hetesi Zsolt néhány megállapítására, melyek az én korábbi írásomra adott válaszként születtek.
A gépjármúvek károsanyag kibocsátásának további szigorítása az autóközlekedés végét jelenti.
Ne áltassuk tehát magunkat. Nem a gonosz Brüsszel, a piszok EU, ilyen-olyan bizottságok, egyéb EU-szervek döntöttek az autózás végéről, hanem nemzeti kormányaink (és nemzeti ellenzékeink) a nemzeti és nemzetközi sajtó asszisztálása mellett.
Michael Shellenberger olyan környezet- és éghajlatvédő, akire már korábban is inkább jellemző volt a pragamtikus megoldások keresése, mint a szemellenzős, ideológiai megközelítés, amely a Nyugat-Európai éghajlatvédő mozgalmakban csúcsosodott ki. Nem véletlen, hogy honlapunkon már 2019 decemberében elismeréssel szóltunk róla.
