Egy bennfentes megdöbbentő felismerései és leleplezései. Dr. Björn Peters fizikus, energetikai közgazdász azt a kérdést boncolgatja, hogyan jutott Németország oda, hogy kritika nélkül kövesse az energiagazdálkodás – dekarbonizációnak, megújuló energia termelésnek, energetikai fordulatnak nevezett – lerombolását.
Az IPCC felismerése, mely szerint az évszázad végéig 4 °C felmelegedést vizionáló RCP 8.5 forgatókönyve irreális, kisebb forradalommal de legalábbis földrengéssel ér fel.
Az éghajlatvédelmet mímelő maffia üzenete az állampolgárok felé:
Meg kell mentenünk az éghajlatot. Ezért neked finanszíroznod kell időjárásfüggő áramtermelésünket, még akkor is, ha az állam nem tud mit kezdeni az árammal, sőt, a hálózatba táplálás esetén az összeomlana.
A klímapánikkeltő gépezet közgazdász részlege próbálja elhitetni velünk, milyen súlyos gazdasági következményei LESZNEK (eddig még nincsenek) az ’emberokozta CO2-kibocsátásnak. Írásunk megmutatja: Az időjárás okozta károk nem rendelhetők hozzá az antropogén CO2-kibocsátáshoz. Az emberiség a CO2-kibocsátással járó gazdasági fejlődésnek eddig csak előnyeit élvezhette. A szuggerált modellek hamis feltevésekből és torzításokból indulnak ki.
A klíma változik. Akár évtizedes léptékben is. Az antropogén CO2-kibocsátásnak erre nincs ráhatása.
Minden, az éghajlatvédelemre költött forint fölösleges, értelmetlen kiadás, nem befolyásolja az átlaghőmérsékletet. A rögeszme haszonélvezői evvel tisztában vannak, de úgy tesznek, mintha hinnének benne. Jelen bejegyzés rámutat: Száz év adatait vizsgálva a szélsőséges időjárási események nem lesznek sem gyakoribbak, sem szélsőségesebbek.
Ha egy országot nem köt gúzsba az éghajlatmegmentés rögeszméje, szárnyal a tudomány, szárnyal a gazdaság.
A Nature rangos folyóirat több évtizeden keresztül a klímapánikkeltés szolgálatában állt. Most megjelent benne egy józan hangvételű tudományos cikk.
Míg Európa erőforrásait az ún. megújuló energiatermelés folyamatosan megújuló szubvencionálása köti le, addig Kína és India világszínvonalra fejleszti atomenergia-termelését.
Az ötvenes-hatvanas évek angolszász filmtermelésben népszerű volt a világot leigázni és tönkretenni akaró őrült gonosz, és a James Bond típusú hős küzdelme. Természetesen a filmekben mindig a nemes hős győzött.
Vigyázat! A Földet tönkretenni akaró őrültek köztünk vannak. Mégha egy nemes eszme, az éghajlat megmentése álarca mögé bújnak is.
Fritz Vahrenholt, korábban Hamburg város környezetvédelmi szenátora, kíméletlenül leszámol a Merz-kormány klímapolitikájával, amely egyenes folytatása az előző kormányok ilyen irányú politikájának.