Fizessen, aki a klímát rombolja?

Érzékelvén, hogy kormányunk igyekszik a brüsszeli ámokfutásnak gátat vetni, írásunkat jó szándékú bírálatnak és nem elutasító kritikának szánjuk.
Mi ahhoz az országcsoporthoz tartozunk, amelynek az a véleménye, hogy a klímavédelem költségeit a klímaromboló nagy cégeknek kell megfizetniük − mondta Orbán Viktor közösségi oldalán közzétett videójában. 
A miniszterelnök a Brüsszelben hétfőn (2021.5.24.) este kezdődő, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozóra utazott.
A miniszterelnök szerint van olyan csoport, amelyik inkább az emberekkel meg a családokkal fizettetné meg a költségeket. Ez akár húszezer forintig is fölmehetne havonta egy átlagos magyar család esetében. Mint mondta, Magyarország azt a megoldást támogatja, amely a „klímát rombolókra” terheli a védekezés költségeit.
Magamfajta békés állampolgár megnyugodva hátradől. Minden rendben, nagyon helyes, hogy ne a szegény fogyasztó, a magyar családok fizessék meg a klímarombolás költségeit.Csak hát néhány dolog ott motoszkál azért a fejében.

Először is, mi az, hogy klímarombolás?
Éghajlatunk időtlen idők óta változik, akkor is változott, amikor a jelenleginek töredéke volt a Föld lakossága, és az emberiség gyakorlatilag klímasemleges módon élt, köszönhetően annak, hogy az ipari forradalom előtt fosszilis tüzelőanyag felhasználása (a CO2-kibocsátása) szinte a nullával volt egyenlő. Igaz, hogy nem volt folyóvíz a lakásokban, se hideg, se meleg, az élet a mai mércével mérve elviselhetetlenül drága volt. Egy 20 km-es ökrösszekeres utazás már eseménynek számított az ember életében. Petőfi teljesen természetesnek tartotta, hogy gyalog közlekedett két település között, és boldog volt, ha egy éppen arra járó szekér fölvette. A magyar hajdúk a középkorban gyalog hajtották a szürkemarha csordákat, egészen addig, amíg valahol Németországban el nem fogytak. A kasza, kaszakő, kések, evőeszközök vásárlása komoly megterhelés jelentett a családi kasszának. Porcelántányér? Csak a főuraknál. Üvegablak? Csak gazdagéknál. A világításra a fáklya, faggyú- vagy viaszgyertya, mécses volt az elfogadott. A 18-20. századot felölelő időszak talán az emberiség legnagyobb változásokat eredményező háromszáz éve.

A teljesség igénye nélkül említsünk csak meg néhány ekkor született műszaki vívmányt, amely olyan kényelmet jelentett az időszak végén élő embernek, amelyről korábban a királyok sem álmodozhattak.

  • Gőzgép
  • Acélgyártás
  • Műanyagok, melyek ezer területen könnyítik meg életünket
  • Építőanyag-gyártás, komfortos lakásépítés
  • Robbanómotorok
  • Vasút
  • Légiközlekedés
  • Szilárd burkolatú utak, individuális közlekedés
  • Elektromos áram, földgáz a lakásban
  • Az elektromos áram mindennapos használata úgy gépek meghajtására, mint világításra, élelmiszerek hűtésére
  • Fűtés, ennek szabályozása gombnyomással
  • Kemizált mezőgazdaság magas termésátlagokkal, iparszerű állattenyésztés
  • Nehéz fizikai munka kiváltása okos, erős gépekkel
  • Atomenergia felhasználása energiatermelésre (amely még sokezer évre biztosít megbízható enerigaforrást)
  • Információtovábbítás fölgyorsulása, általánossá válása. (Könyvek, folyóiratok, majd később a rádió, televízió, illetve néhány évtizede az internet. Ma minden érdeklődő számára rendelkezésre állnak olyan könyvtárak, lexikonok néhány GB-ba sűrítve, gombnyomásnyi elérésre, melyekről a korábbi nemzedékek csak álmodozhattak. Az más kérdés, hogy nem tűnik úgy, hogy az emberiség okosabb lett volna, még az internetet használó emberiség sem.)

Természetesen mindez elképzelhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) felhasználása nélkül.

AZONBAN!
Honlapunkon megtalálhatók azok a tudományos tények, összefüggések, melyek cáfolják, hogy ez a tüzelőanyag-felhasználás a klímát “rombolná”. Már ha át akarjuk venni a miniszterelnök szóhasználatát. A klíma lehet hűvösebb, melegebb, szárazabb, párásabb, szelesebb, viharosabb, változékony vagy monoton, trópusi, szubtrópusi, sivatagi, mediterrán, sarkvidéki, de olyan, hogy jó vagy rossz, nem létezik. Olyat sem mondunk, hogy romboljuk a széljárást, a hőmérsékletet.

Miniszterelnökünk bizonyára arra gondol: A fosszilis tüzelőanyagot használók fizessenek az átlaghőmérséklet növekedéséért, akarom mondani a CO2 kibocsátásáért. És bármilyen tetszetős hogy nagy rombolókról beszél, magától értetődik: A cehhet az adófizető kisember, a családok fogják megfizetni, nem a milliárdos acélmű tulajdonos, de az adófizetők pénzéből (igen jól) megélő politikus sem.

Hiszen senki nem tudja magát a “klímarombolók” által gyártott termékektől, az általuk nyújtott szolgáltatásoktól függetleníteni. Avagy: Ki fogja megfizetni a CO2-adóval megdrágított cementgyártás költségeit? Az üzemanyag árát még jobban megnövelő CO2-adót? A forgalmazók? Vagy az üzemanyagot felhasználó átlagpolgár?

Ugyancsak sajnálatos, hogy védekezés költségeiről beszél miniszterelnökünk. Nem, tisztelt miniszterelnök úr, mivel a klímát nem lehet megvédeni, így a védelemnek sincsenek költségei. Viszont vannak érdekeiket profi módon érvényesítő csoportok, akik saját profitérdekeiket éghajlatvédelemnek adják el. És az érdekérvényesítés része, hogy busásan megfizetnek egyes tudósokat, hogy a józan észt, a tudományos érveket, eszmecserét sutba dobva vitán felülinek nyilvánítsanak fikciókat, pánikkeltő számítógépes modelleket, mely modelleket ugyanennek a gépezetnek a részeként célirányosan készítettek. Magától értetődik, a szemfényvesztő gépezetnek a főáramú sajtó is szerves része (CNN).

Így rákényszerítik a nyugati világ államait, hogy a kisemberektől beszedett adóforintok milliárdjait a feneketlen klímahordóba töltögessék, amely hordó alatt természetesen az ő zsebeik vannak.

Meg szeretném még halkan jegyezni, hiába beszél miniszterelnökünk klímát romboló nagy cégekről, sem a klímát “romboló” kis cégek, sem az adófizető állampolgár nem tudja magát kivonni a Brüsszel által diktált ámokfutás alól. A műszaki haladás föntebb felsorolt vívmányait mindenki használja, és a jövőben is szeretné használni.

Mivel azonban Brüsszel, mint az emberek sorsa fölött önhatalmúlag, önkényesen döntő gépezet nem létezik, itt csakugyan van egy pont, ahol miniszterelnökünk cselekedhet. Mit is akarok evvel mondani, hogy “Brüsszel nem létezik”?

Nos, a klímahisztériát leginkább erőltető brüsszeli szervezetet úgy hívják, hogy Európai Bizottság, lopós Leyen asszonyság vezetése alatt. Ebbe a magyar kormány is delegált egy biztost. Itt van a pont, miniszterelnök úr, ahol Ön tehet valamit a magyar emberekért, családokért. Kérje meg hazánk képviselőjét, tájékoztassa a bizottság többi tagját, von der Leyen asszonyságot is beleértve a klímaügy olyan vetületeiről, melyek valószínűleg ismertek számukra, de inkább elfordítják fejüket, ha azokkal szembesülnek.

Mellesleg: Az Európai Bizottság csak ajánlásokat tehet, javasolhat törvényeket. Ezeket az Európai Parlamentnek kell elfogadnia. Ez megint egy olyan pont, ahol tehet valamit Magyarország az emberekért, családokért. Lehet, és kellene is tájékoztatni az EP tagjait a klímakérdés valódi részleteiről, a karbonsemlegesség, a feneketlen hordóba történő pénztöltögetés veszélyeiről, arról, hogy az energiagazdálkodás- és politika jelenlegi irányvonala katasztrófába vezet, ha következetesen tovább viszik.

Mindezekről bőven találhat információt honlapunkon mindenki, a politikus is.

Nagyon szűk összefoglalónak a klíma-kompendiumot ajánlom.

Microsoft Word – KLÍMA-KOMPENDIUM.doc (klimarealista.hu)

Részletesebben az alábbi írásokból tájékozódhat az ember:

https://www.klimarealista.hu/gondolatok-a-klimarol-az-antropogen-klimahatasrol-akh/

https://www.klimarealista.hu/gondolatkiserlet-a-co2-klimaszenzitivitasarol/

Aki pedig a tudományos részletekben szeretne elmerülni, annak számára megkerülhetetlen
Miskolczi Ferencnek, hazánk méltán világhírű kutatójának műve;

illetve
Szarka László akadémikus tanulmánya.

A zöldbalos ideológia teljesen rátelepedett Nyugat-Európa politikájára. A vezető médiák szintén ennek zsoldjában állnak.

Visszatérve a brüsszeli csúcsra: A nemzetközi sajtó egészen másképp fogalmaz, mint miniszterelnökünk. Nem arról volt szó, hogy a klímát rombolók fizessék az éghajlat-védelem költségeit, vagy az EU adófizetői, hanem a következő kérdésekről:

A szegényebb (volt szocialista) államok milyen mechanizmusok mellett járuljanak hozzá a CO2-kibocsátás csökkentésének költségeihez;
Milyen alapelvek mentén kerüljön sor a megfogalmazott CO2-kibocsátás csökkentési célok leosztására az egyes államok felé. (“Milyen sorrendben álljunk be a pofonfa alá.” – mondaná Rejtő Jenő.)

Lengyelország nem emelt vétót, de jelezte, a maga részéről nem fogja betartani az 55 %-os kibocsátás-csökkentést. Sajnos a magyar kormány elmulasztotta, hogy határozottan kiálljon Lengyelország mellett, ami talán valóban hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy egyre többen felismerjék a klíma-agyrém valós összefüggéseit, és így valóban kevesebb kiadásokkal kellett volna a magyar családoknak szembenéznie.

A külföldi lapvélemények szerint a 2021. májusi klímacsúcs eredmény nélkül végződött, a döntéseket későbbre halasztották.

https://www.merkur.de/politik/eu-gipfel-bruessel-merkel-belarus-sanktionen-klimaschutz-corona-zr-90659103.html

https://www.puls24.at/news/politik/corona-hoffnung-und-klima-streit-beim-eu-gipfel/235044

Európa állapotára jellemző:
Magát a karbonsemlegességet, a CO2-kibocsátás drasztikus csökkentését, és ezáltal az ipar, a gazdaság tönkretételét senki nem kérdőjelezte meg.

Végül a mantra dióhéjban:

  • Nagyon gyenge lábakon áll, azaz nagyon gyengék a bizonyítékok, van-e egyáltalán átlaghőmérséklet-emelkedés. A tizedfokok tekintetében (mert ezeken van a hangsúly!) még nagyobb a bizonytalanság. A korábban lakott területektől távol elhelyezkedő meteorológiai állomásokat utolérte a város, és az ezek által regisztrált átlaghőmérséklet-emelkedést állítják be a CO2 következményeként. Emellett jónevű intézetek alacsonyodnak le annyira, hogy nyíltan hamisítják a múltbeli adatokat lefelé, hogy prezentálhassanak egy emelkedő trendet. Ami valós hőmérséklet-emelkedést regisztráltak, az beleesik az elmúlt 12 ezer év – az utolsó nagyobb jégkorszak – óta tapasztalható trendbe, kisebb-nagyobb kilengésekkel mindkét irányba.
  • Nincs egyértelmű összefüggés az emberi CO2-kibocsátás és a Föld atmoszférájának növekvő CO2-tartalma között (2020-as CO2-koncentráció növekedés a világméretű lezárások ellenére, illetve a vonatkozó szénizotópos vizsgálatok).
  • Az elmúlt 150 év hőmérséklet-adatai azt mutatják, nincs egyértelmű kauzalitás a levegő CO2-koncentráció növekedése és az átlaghőmérséklet növekedése között (hiatusok). Egyes tudósok ezt a kauzalitást megfordítják, azaz szerintük a magasabb átlaghőmérséklet okoz magasabb CO2-tartalmat a légkörben.
  • A Föld CO2-kibocsátásában az antropogén tényező csak marginális szerepet játszik.
  • A levegő megnövekedett CO2-koncentrációja fizikai okok miatt nem okozhat átlaghőmérséklet-emelkedést (sugárzási energia azonnali átalakulása kinetikai energiává, még mielőtt a CO2-molekulának esélye volna az IR-sugarakat visszaverni. Az így megmelegedett levegő pedig fölszáll víz- és CO2-tartalmával együtt, helyére pedig hidegebb levegő száll le. Papírkígyó, általános iskola harmadik osztály.)
  • A meghatározó klímagáz a légkörben a víz, amelynek IR-sugarakat elnyelő képessége legalább 100-szor nagyobb a CO2-höz viszonyítva. Az IR-aktív gázok koncentrációjának napi ingadozása többszöröse a CO2-koncentráció emelkedésének 150 év alatt.
  • A beharangozott billenőpontok 1,5, ill. 2 °C átlaghőmérséklet-emelkedésnél fantázia, illetve célirányos modellek eredményei. Ezek a modellezők már 30 éve folyamatosan felsülnek modelljeikkel. Ezért újabban csak 80-100 év eltelte utáni időszakra készítenek riogató modelleket.
  • Az összes pánikkeltő modell beismeri: A CO2-nek önmagában minimális befolyása van a légkör átlaghőmérsékletére. De hogy a pánikkeltést fenntartsák, konstruálnak egy ún. pozitív visszacsatolást, azaz, hogy a megnövekedett minimális CO2 koncentráció-növekedés nagyobb mértékű vízgőz-koncentráció növekedést okoz az atomszférában, amely viszont már nagyobb mértékben lesz felelős a hőmérséklet-növekedésért. Azonban ezek a modellek szándékosan figyelmen kívül hagyják a víz negatív visszacsatolását, azaz, hogy az esetlegesen magasabb hőmérsékletnek nem gerjesztő, hanem csillapító hatása van. Nevezetesen:
    a, a párolgás hűt, ahogyan azt minden középiskolás megtanulta
    b, több vízpára a felhőben azt jelenti, hogy kevesebb elsődleges, a Napból érkező sugárzási energia jut le a Föld felszínre
    c, több vízpára nagyobb arányú felhőképződést okoz ugyancsak csillapító (hűtő) hatással
    d, a kicsapódó (lehulló) többlet csapadék ugyancsak hűti a föld felszínét.
  • Az idei év első öt hónapja megmutatja: Nem a CO2-koncentráció, hanem egészen más tényezők befolyásolják az átlaghőmérsékletet. Százával dőlnek meg a hidegrekordok – amiről a főáramú sajtó természetesen elfejet beszámolni. De nem is ez a lényeg, hiszen a klímahisztériásokkal ellentétben mi tisztában vagyunk vele, egy rekord – legyen az a skála bármelyik végén is, önmagában semmit nem bizonyít. De amikor több hónapon keresztül több évtizedes hidegrekordok és átlagértékek dőlnek meg sorozatban, talán a klíma-paranoiásoknak is illene elgondolkodni: Lehet, hogy baj van egészen lent az alapoknál? Lehet, hogy a tudományt – egyes tudósokkal ellentétben – nem lehet korrumpálni?

Mi realisták megismételjük:
Amennyiben a politika igényt tart rá, szívesen ajánljuk fel szaktudásunkat egy olyan klímapolitika kidolgozásához, amely segíti hazánkat egy ideológiai kötöttségektől mentes álláspont képviselésében az EU bürokratákkal szemben. Mindamellett hozzásegíti az országot tízmilliárdok megtakarításához is. Nem utolsó sorban elmarad a gazdaság padlóra küldése is.

2021. május
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us: