Ezer médiaforrásból, ezer regiszteren zúg, harsog az üzenet: 2050-re nullára kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A média – mindegy, hogy közszolgálati vagy kereskedelmi, mindegy, hogy akadémiai színvonalú, a gyerekeket, fiatalokat, vagy a társadalom egyéb rétegeit célozza meg – a kétely legcsekélyebb nyoma nélkül ismétli a valahol előre megfogalmazott kötelező direktívát: NULLÁRA KELL CSÖKKENTENI. Ellenvéleményt, alternatív javaslatot megfogalmazni, kérdezni, kételkedni tilos, mint ahogy tilos a főáramú médiában a klímarögeszmének ellentmondó megszólalásoknak fórumot adni, tilos kérdéseikre válaszolni, velük vitába szállni. [E sorok szerzőjének csinos gyűjteménye van úgy az általa megszólított médiatermékekből, mint az ún. tudósokból, és választ soha nem kapott.]
Vita, válasz, véleménycsere ugyanis nagyon rövid időn belül az egész klímakártyavár összeomlásához vezetne. A média szívesen bújik az ún. tudósok, elkötelezett aktivisták és a politikai vezetés mögé. Nos, aki tudósként nem hajlandó a pro és kontra érveket megvizsgálni, a saját téziseket egy tudományos vitának kitenni, az nem érdemli meg a tudós nevet. Aktivisták pedig nem léteznek, fizetett anarchistáknak, képmutató terroristáknak, a többségi társadalmat zaklató, életmentő bevetésre elindult mentőautókat is fapofával vagy röhögve akadályozó pökhendi fiataloknak gazsulál a média evvel a titulussal.
A politika képviselőit pedig úgy tűnik, titkos erők rángatják: „Nektek is kötelező a klímanarratívát elfogadni, gazdaságtokat tönkretenni az éghajlat megmentése címén, nektek is tilos az éghajlat kérdését józanul kezelni.” Honlapunkon már többször bizonyítottuk, ezen csoportok egyike sem hisz a klímarögeszmében, mindegyikük csak megjátssza, mert ez előnyös számára. Nem vitatjuk természetesen, hogy létezhetnek gondolkodásra képtelen vagy lusta személyek, akik valóban elhiszik a rögeszmét, dehát ez addig tart az illetőknél, amíg nem veszik maguknak a fáradságot, hogy megpróbáljanak az ellenérvekkel vitába szállni. E sorok írójának különösen fáj az egyházak árulása: Úgy a Vatikán, mint a különböző protestáns felekezetek beálltak az üvöltő kórusba, a vitára, véleménycserére való legkisebb hajlandóság nélkül. Ami homlokegyenes szembemegy Pál apostol tanításával: „Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg.”
Mindezek után nem marad más számunkra, mint hogy feltételezzük vannak erők, amelyek a nyugati társadalmak lerombolásán fáradoznak. A klímarögeszme ugyanis csak a nyugati társadalmakat fertőzi, a világ boldogabb részében mindez ismeretlen, és a „globális felmelegedés”, emberi karbonkibocsátás okozta éghajlatváltozás” harci jelszavakat csak akkor veszik szájukra, ha valami ajándék, jóvátétel várható a nyugati társadalmaktól számukra. S hogy a nyugati polgárok adójából juttatott pénzösszegek hova, milyen csatornákon folynak el, az sem érdekel senkit, mint ahogy ezt honlapunk olvasói szintén tudják a Maldív szigetek példájából.
Nézzük meg ezek után, mit tartogat ez a gépezet számunkra a következő évtizedekre. fokozatosan természetesen, mint ahogy a béka is először langyos vízbe került.
Az alábbiakban idézünk az UK FIRES, az Egyesült Királyság kormánya által támogatott kutatási programból, amelynek célja, hogy 2050-re drasztikusan lecsökkentse az Egyesült Királyság tényleges kibocsátását azáltal, hogy az erőforrás-hatékonyságot az Egyesült Királyság jövőbeli ipari stratégiájának középpontjába helyezi.
Mivel a klímarögeszme szempontjából teljesen azonos Nagy-Britannia és az EU-27 politikája, az itt közölteknek számunkra is figyelmeztető soroknak kell lenniük.
Ügyeljünk a bizalmaskodó többes szám első személyre! Amikor a gépezet üzenete az, hogy NEKTEK le kell mondani az autózásról, repülésről, húsevésről, akkor mindig úgy fogalmaz: NEKÜNK kell magunkat összébb húznunk, stb.
Az ipar a legnagyobb kihívást jelentő ágazat az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából: Az energiaigényes ömlesztett anyagok – acél, cement, műanyag, papír és alumínium – helyett nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben helyettesítő anyagok. A UK FIRES ezért az Egyesült Királyság ipari reneszánszán dolgozik, hogy a nagy értékű, klímatudatos brit vállalkozások olyan árukat és szolgáltatásokat szállítsanak, amelyek összeegyeztethetők az Egyesült Királyság zéró kibocsátásra vonatkozó jogi kötelezettségvállalásával, Törekedni kell továbbá a gyártott új anyag mennyiségének csökkentésére.
Minderre az éghajlatkutatók figyelmeztetnek, ezt követelik a klímavédő aktivisták, de mindezekre már élő törvény is kötelez az Egyesült Királyságban. De nem tartunk a kijelölt úton. Húsz éve próbáljuk megoldani a problémát olyan új vagy áttörő technológiákkal, amelyek energiát szolgáltatnak és lehetővé teszik az ipar további növekedését, hogy ne kelljen változtatnunk az életmódunkon. De bár néhány izgalmas új technológiai lehetőség kidolgozás alatt áll, a bevezetésükhöz hosszú időre van szükség, és harminc éven belül nem lesznek elterjedve széles körben.
Eközben az autóink egyre nehezebbek, évről évre többet repülünk, és egyre magasabb hőmérsékletre fűtjük az otthonainkat. Mindannyian tudjuk, hogy ennek semmi értelme, de nehéz arról beszélni, hogyan akarjuk valóban kezelni az éghajlatváltozást, miközben folyamatosan abban reménykedünk, hogy az új technológiák majd megoldják a problémát.
Válaszul ez a jelentés a mai technológiákból indul ki: ha valóban el akarjuk érni, hogy harminc év múlva nulla legyen a kibocsátás, akkor ez mit jelent? A legtöbb dolog, amit a legjobban élvezünk – a családok vagy közösségek együtt töltött ideje, a szabadidő, a sport, a kreativitás – akadálytalanul folytatódhat és növekedhet. Át kell állnunk arra, hogy a villamos energiát használjuk egyedüli energiaforrásként, és ha a kibocsátásmentes energiatermelés terén a mai lenyűgöző növekedési ütemet folytatjuk, akkor az energiafelhasználásunkat a mai szint 60%-ára kell csak csökkentenünk. Ezt energiafelhasználásunk fokozatos megváltoztatásával érhetjük el: kisebb autót kell vezetnünk, és amikor csak lehet, vonatra kell szállnunk autó helyett, fűtésre és melegvíz ellátásra hatékony elektromos hőszivattyúkat lesz majd csak szabad használnunk, és olyan épületeket, járműveket és berendezéseket tudunk majd csak vásárolni, amelyeket jobban megterveztek és sokkal hosszabb élettartamúak.
A teljesen elektromos jövő két nagy kihívása a repülés és a hajózás. Bár rengeteg új ötlet van az elektromos repülőgépekkel kapcsolatban, ezek 30 éven belül nem fognak kereskedelmi méretekben működni, így a nulla kibocsátás azt jelenti, hogy egy bizonyos ideig nem fogjuk használni a repülőgépeket. A hajózás nagyobb kihívást jelent: bár van néhány katonai hajó, amelyet atomreaktorok működtetnek, jelenleg nincsenek nagy elektromos kereskedelmi hajóink, de az importált élelmiszerek és áruk tekintetében erősen függünk a hajózástól.
Emellett az éghajlatváltozásról szóló törvényünk betartása megköveteli, hogy mindent abbahagyjunk, ami kibocsátást okoz, függetlenül annak energiaforrásától. Ez megköveteli, hogy felhagyjunk a marha- és bárányhús fogyasztásával. ezek kérődző állatok, amelyek metánt bocsátanak ki a fű megemésztése során, és már most sokan elkezdenek átállni a hússzegényebb étrendre. A legnehezebb probléma azonban a cement: a cementgyártás kibocsátást okoz, függetlenül attól, hogy milyen energiahordozóval működik, jelenleg nem állnak rendelkezésre alternatív megoldások, és nem tudjuk, hogyan lehetne új megújuló energiaforrásokat telepíteni vagy új, energiahatékony épületeket építeni anélkül.
Ezeket a kihívásokat társadalomként kell megvitatnunk. Az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépéshez az szükséges, hogy a három kulcsfontosságú szereplőcsoport – a kormányzat, a gazdaság és az egyének – együtt dolgozzon, és ne arra várjunk, hogy a másik kettő cselekedjen először. De amíg nem nézünk szembe azzal a ténnyel, hogy az áttörést jelentő technológiák nem fognak elég gyorsan megérkezni, addig nem is kezdhetjük el a megfelelő vitát.
A zéró kibocsátás melletti elköteleződés óriási lehetőségeket teremt: óriási növekedés várható a villamos energia utazásra, fűtésre és az iparban történő felhasználásában és átalakításában; növekedés az új, zéró kibocsátású étrendekben; növekedés a zéró kibocsátással összeegyeztethető anyaggyártásban, gyártásban és építőiparban; növekedés a szabadidős és belföldi utazásokban; növekedés az olyan vállalkozásokban, amelyek segítenek az energia hatékony felhasználásában és az anyagok értékének megőrzésében.
Ahhoz, hogy ez a változás bekövetkezzen, és hogy az általa teremtett lehetőségeket feltárjuk, három dolognak együttesen kell történnie: egyénekként részesei kell lennünk a folyamatnak, és meg kell vizsgálnunk, hogy milyen életmódbeli változásokat preferálunk annak érdekében, hogy a zéró kibocsátás valósággá váljon. A tiltakozás többé nem elég – együtt kell megvitatnunk, hogy miként szeretnénk, hogy a megoldás kialakuljon; a kormánynak ezt a kérdést a megvalósítás kihívásaként kell kezelnie – ahogyan a londoni olimpia esetében is tettük, időben és a költségvetésen belül; a kibocsátó vállalkozások, amelyeket be kell zárni, nem késleltethetik a cselekvést, de eközben e jelentés szerzőit a kormány finanszírozza, hogy az iparon keresztül támogassák a nulla kibocsátással összeegyeztethető növekedésre való áttérést.
Az áttörést jelentő technológiák fontosak lesznek a jövőben, de nem függhetünk tőlük a 2050-re kitűzött nulla kibocsátási cél elérésében.
[Közzétevő: Értsd: Még ha nem is lesznek 2050-re csoda technológiák (amiben biztosak vagyunk), akkor is bevezetjük a kőkorszaki Net Zero-t.]
Ehelyett ez a jelentés egy régóta esedékes, az egész brit társadalomban zajló nyilvános beszélgetés menetrendjét határozza meg arról, hogyan akarjuk harminc éven belül valóban elérni az abszolút zéró kibocsátást.
Nézzük meg ezek után a világtörténelem leghorrorisztikusabb projektjének egyes állomásait a gazdaság egyes ágazataira lebontva:
A gazdaság lerombolásának ütemterve
| Közúti közlekedés | |
| 2020-2029 | A benzin-/dízelmotorok fejlesztése befejeződik; minden újonnan bevezetett járműnek kompatibilisnek kell lennie az abszolút Zero-val. |
| 2030-2049 | Minden új jármű elektromos, az autók átlagos mérete ~1000 kg-ra csökken. |
| 2050 | A közúti közlekedés a 2020-as szint 60%-ára esik vissza – a megtett távolság csökkentése vagy a járművek tömegének csökkentése révén. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | Az energiatárolás új lehetőségei a CO2-kibocsátás mentes villamos energia bővüléséhez kapcsolódva lehetővé tehetik a kereslet növekedését. |
| Vasút | |
| 2020-2029 | A hazai és a nemzetközi vasúti közlekedés növekedése, a légiközlekedés és az alacsony kihasználtságú személygépkocsik helyettesítőjeként |
| 2030-2049 | További növekedés a hálózat bővítésével és a teljesen elektromos vonatokkal; a vasút a hajózás csökkenésével a teherszállítás domináns módjává válik. |
| 2050 | Az elektromos vonatok a vasúti személy- és áruszállítás preferált közlekedési eszközei minden jelentős távolságon. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A vonatok sebessége nő a zéró kibocsátású villamos energia egyre szélesebb körű elérhetőségével. |
| Repülés | |
| 2020-2029 | A Heathrow, Glasgow és Belfast kivételével minden repülőtér bezár, ezt a vasúti helyettesíti. |
| 2030-2049 | Az összes többi repülőtér bezár |
| 2050 | |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | Az elektromos repülőgépek szintetikus üzemanyaggal is repülhetnek, ha a nem-kibocsátó villamos energiaforrásokból többletkibocsátás áll rendelkezésre. |
| Hajózás | |
| 2020-2029 | Jelenleg nincs olyan teherhajó, amely kibocsátás nélkül közlekedik, ezért a hajózásnak csökkennie kell. |
| 2030-2049 | A teljes hajózás megszűnik. |
| 2050 | |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | Néhány haditengerészeti hajó nukleáris energiával működik, és az új tárolási lehetőségek lehetővé tehetik az elektromos energiaellátást. |
| Fűtés | |
| 2020-2029 | Az elektromos hőszivattyúk felváltják a gázkazánokat. és az épületek korszerűsítése (légzárás, szigetelés és külső árnyékolás) gyorsan terjed. |
| 2030-2049 | Program a teljes belső fűtés hőszivattyúkkal történő biztosítására, és az épületek energetikai korszerűsítése. |
| 2050 | A fűtés villamosenergiával működik amire a mai felhasználás 60%-a fog rendelkezésre állni. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A fűtés és hűtés használatának növelése a CO2-kibocsátás mentes villamos energia kínálat bővülésével. |
| Készülékek | |
| 2020-2029 | A gáztűzhelyeket gyorsan kivonják a forgalomból az elektromos főzőlapok és sütők javára. A hűtőszekrények, fagyasztók és mosógépek kisebbek lesznek. |
| 2030-2049 | Minden készülék villamosítása és méretének csökkentése az energiaigény csökkentése érdekében. |
| 2050 | Minden készülék megfelel a szigorú energiahatékonysági előírásoknak |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A készülékek használata, száma és mérete növekedhet a CO2-kibocsátás mentes villamosenergia-ellátás növekedésével. |
| Élelmiszerek | |
| 2020-2029 | A marha- és bárányhús nemzeti fogyasztása 50%-kal csökken, a fagyasztott készételek és a légi úton szállított élelmiszerek importjának csökkentése mellett. |
| 2030-2049 | A marha- és bárányhús, valamint a nem vonaton szállított import fokozatos megszüntetése; a műtrágya felhasználás jelentős csökkentése. |
| 2050 | Az élelmiszerek főzéséhez vagy szállításához szükséges teljes energia 60 %-ra csökken. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A műtrágyázáshoz, szállításhoz és főzéshez rendelkezésre álló energia mennyisége nő a CO2-kibocsátás mentes villamos energiával. |
| Nyersanyagok bányászata | |
| 2020-2029 | Csökken a vasérc és a mészkő iránti kereslet, mivel csökken a kohóvas és a cement mennyisége. Növekvő kereslet a villamosításhoz szükséges anyagok iránt |
| 2030-2049 | A vasérc és a mészkő fokozatos kivonása, miközben a fémhulladék ellátási lánc nagymértékben bővül és fejlődik a nagyon nagy pontosságú válogatással. |
| 2050 | Az acélhulladék és a villamosításhoz szükséges ércek iránti kereslet sokkal nagyobb, vasérc és mészkő nincs. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A vasérc és a mészkő iránti kereslet ismét növekedhet, ha a CCS-t a cement- és vasgyártásban alkalmazzák. |
| Anyagtermelés | |
| 2020-2029 | Az acél újrahasznosítása növekszik, míg a cement és a kohóvas csökken; néhány műanyag esetében a technológiai kibocsátások csökkennek. |
| 2030-2049 | A cement és az új acél fokozatosan megszűnik a kibocsátó műanyagokkal együtt. Növekszik az acél újrahasznosítása. Az alumínium, a papír és az energiaellátás csökken. |
| 2050 | Az összes anyaggyártás elektromos, összesen 60%-os energiaellátás 2020-hoz képest. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | Az anyaggyártás bővülhet a villamos energiával és a CCS, a CCU, a hidrogén lehetővé teheti az új cement és acél előállítását. |
| Szerkezet | |
| 2020-2029 | A cementellátás csökkenését kompenzálja a jobb anyaghatékonyság, az új acél helyett újrahasznosított acél. |
| 2030-2049 | Minden hagyományos habarcs és beton kivezetése, minden acél újrahasznosítása. A meglévő épületek utólagos átalakítása és átalakítása. |
| 2050 | Minden cementet zárt körben kell előállítani, az új építésű épületeket az anyagtakarékosság szempontjából nagymértékben optimalizálni kell. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A cement helyettesítésének növekedése, hogy nagyobb építészeti szabadságot biztosítson; új acél válhat elérhetővé. |
| Gyártás | |
| 2020-2029 | Az anyaghatékonyság az anyagellátás beszűkülésével előtérbe kerül. |
| 2030-2049 | A legtöbb termék 50%-kal kevesebb anyagból készül, sok terméket kétszer annyi ideig használnak. |
| 2050 | A gyártási ráfordítások 50%-kal csökkentek, amit új formatervezési és gyártási gyakorlatok kompenzálnak. Nem szükséges a kibocsátás csökkentése. |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A csökkentett anyagellátás helyreállítása lehetővé teszi a termelés bővítését, bár egyes termékek a jövőben kisebbek lesznek, és hosszabb ideig használják őket, mint korábban. |
| Elektromosság | |
| 2020-2029 | A szél- és napenergia-ellátás a lehető leggyorsabban növekszik, a kapcsolódó tárolással és elosztással együtt. A végfelhasználók villamosításának gyors bővülése. |
| 2030-2049 | A megújuló alapú termelés négyszeres növekedése 2020-tól, minden nem elektromos motor és fűtőberendezés fokozatos kivezetése. |
| 2050 | |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A nem kibocsátó villamos energia iránti kereslet hajtja a kínálat folyamatos bővülését. |
| Fosszilis tüzelőanyagok | |
| 2020-2029 | Az összes fosszilis tüzelőanyag kínálatának és felhasználásának gyors csökkentése, kivéve a műanyaggyártáshoz használt olajat. |
| 2030-2049 | A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása |
| 2050 | |
| 2050 után (a rózsaszín ködös jövő) | A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) fejlesztése lehetővé teheti a gáz és a szén villamosenergia-felhasználás újbóli megkezdését. |
Az UK FIRES program még oldalakon taglalja a közvetlenül előttünk álló évtizedek durva megszorításait, és a valamikori távoli ködös jövőben (ha az innovációk addig erre lehetőséget adnak) az esetleges enyhítéseket.
Röviden összefoglalva:
Az individuális közlekedést ellehetetlenítik.
Az áruszállítást fokozatosan drágítják, illetve adminisztratív eszközökkel korlátozzák.
A fűtést elviselhetetlen szintig drágítják, a fosszilis tüzelőanyagokat betiltják.
A létfontosságú ipari alapanyagok – acél, cement, alumínium, papír, műanyagok – gyártását folyamatosan korlátozzák.Vegyük észre: A CO2-rögeszme ürügyén itt a nyugati világot akarják valakik felszámolni.
Szorosan kapcsolódik a témához az EU legújabb megszorító intézkedése:
Az EU Parlament ez év március 14-én jóváhagyta az EU Bizottság javaslatát, hogy a 2050-re megcélzott karbonsemlegesség miatt 2030-ig az európai ingatlanokat az E osztály-ig, 2033-ig a D osztályig kell szigetelni. A téma annyira fontos, hogy ennek hamarosan egy önálló bejegyzést szentelünk. Addig is:
A hivatkozott jogszabály:
2021/0426(COD) – 15.12.2021. – Az épületek energiahatékonysága (europa.eu)
Egy kritikus vélemény magyar nyelven:
És egy másik németül:
Das EU-Parlament will die Zwangssanierung für Millionen Wohnhäuser
Az Európa Parlamenttel kapcsolatban pedig csak ismételni tudjuk magunkat:
Úgy a hazai politika, mint a média szívesen mutogat a piszok Brüsszelre, Strasbourgra, az életidegen bürokratákra, mint akik okozói minden bajunknak és nyomorunknak. Nem! Nézzük meg, hogyan szavaztak az egyes kérdésekben kormánypártjaink, ellenzéki pártjaink. Meg fogunk lepődni.
2023. május
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
