A Miskolczi-jelenség (le)kezelése

Néhány hete itt van újra köztünk az a dr. Miskolczi Ferenc fizikus, aki már több mint másfél évtizede nyilvánosságra hozta a légkörfizikában jelentős újdonságnak számító új elméletét, melynek lényege leegyszerűsítve:

  • a földi légkör abszorpciója állandó,
  • az antropogén CO2 nem szól bele lényegesen a klímaváltozásba,
  • a háromfázisú víz, mint legnagyobb hatású üvegházhatású gáz stabilizálja légkörünket, és negatív visszacsatolással gátolja az összes külső-belső feltétel által generált jelentős hőmérséklet-változások mértékét.

Egyben azt is kijelentette, hogy az ENSz-IPCC által támogatott klímamodell hibás, melyből következik, hogy annak következtetései (pl. globális fokozódó felmelegedés CO2-bevitel miatt) sem állják meg helyüket.
2011-ben egy nagyon pozitív folyamatot indított meg a MTA, eleget téve egy mindenképpen esedékes tudományos vita követelményének. Miskolczi F. előadását értékelték, majd költségkeretet is előteremtettek arra, hogy Zágoni Miklós fizikus elkészíthesse Miskolczi tanulmányának kritikai elemzését, megalapozva ezzel 1 év múlva egy érdemi vitát. S bár ő határidőre elkészítette 88 oldalas tanulmányát, az ennek nyomán elrendelt vitaülés nem érte el célját. Mert bár azon utolsó felszólalóként Járosi Márton dr. megállapította, hogy Miskolczi elméletét ezek szerint nem cáfolták meg, ahelyett, hogy ezt a nagyon fontos hírt ország-világnak szétkürtölte volna a MTA, agyonhallgatták.

Ez a helyzet ma is, közel 10 év múltán. Sőt, pl. most, ahelyett, hogy az országos médiák kihasználnák az alkalmat, hogy dr. Miskolczi Ferencet újra bemutassák a magyarságnak, hiszen a régi médiavisszhang már régen lecsengett, tudomásom szerint eddig egyik médium sem hívta meg őt beszélgetésre. Pedig lenne miről eszmecserét folytatniuk!

Próbáltam megfejteni, hogy a divatos, hivatalos klímatudomány miért nem jár végére ennek az ügynek, Hiszen százmilliókat költenek (dollárban) olyan célokra, melyek a CO2-kibocsátás csökkentésére, illetőleg annak minél hatékonyabb elnyelésére (faültetési kampányok) irányulnak. Pedig ezeknek a forrásoknak lenne sokkal sürgősebb, indokoltabb helye is! Nos, arra a felismerésre jutottam, hogy azért nem vitatkoznak érdemben Miskolczi kollégával, mert nem tudják utánacsinálni mindazt, ami szükséges volt ahhoz, hogy a hagyományostól lényegesen eltérő felismeréseire eljusson, és paradigmaváltásra is alkalmas megállapításait megtegye. Az ő életpályája ugyanis olyan állomásokkal bír, melyek szinte összefonódva vezettek oda, hogy a valaha távérzékeléssel foglalkozó tudóspalánta eljusson oda, hogy a NASA ballonos légkörmegfigyelő rendszeréről műholdasra áttérésnél ne csak szemlélő, de aktív munkatárs is legyen. Hiszen már régen saját maga készítette a számítógépes programjait, mely a hagyományosnál nemcsak gyorsabb átfutási időket, de a problémafelismerés-megoldás folyamatának dinamikus visszacsatolására is konstruktív lehetőséget nyújtott. Azok az ötletszerű kifogások, melyet egyes opponensek alkalomszerűen felvetettek, jellemzően kvalitatívek voltak, de – úgy tudom – egyetlen olyan kifogás sem érkezett a szerzőhöz, melyben a számszerű eredményeit hibásnak jelentve ki, azokénál helytállóbb új eredményeket hoztak volna fel. (A ballonos mérések megbízhatatlanságát felvető észrevétel kissé mulatságosnak tűnik Miskolczi F. irányába, aki a NASA-nál munkaköri kötelességként bábáskodott az új műholdas mérések éppen a ballonos, hagyományos mérésein alapuló hitelesítésénél.)

S akár a távolabb álló tudós-mérnök társadalom, akár az igazság ismeretében érdekelt kormányok szembesülnek azzal a konfliktussal, hogy nincs tudományos konszenzus a hagyományos klímafelfogás és Miskolczi elmélete között, így nincs mire alapozni, tehát a worst-case elven kell eljárni. De miközben a különféle (eléggé öncélú) klímamodellek tökéletesítésén sok tudós fáradozik igen sok költséget emésztve fel, miért nem volt legalább kettő, aki vegye a fáradságot, és végigcsinálja mindazt, melyet Miskolczi dr. Hiszen az adatbázisok rendelkezésre állnak, és a mai számítógépek sokkal gyorsabbak, mint a 15 évvel korábbiak, így nem is tartana több évig ez az ismétlés. S ha két ismétlés egymással egyezik, s ez éppen Miskolczi F. állítása, akkor kész is vagyunk, ha nem egyezik, akkor is 2:1 arány miatt eredményesek lennének.

Persze, ha a kettő egymástól függetlenül egyezik de nem igazolja Miskolczit, hát akkor ő tévedett, nincs miről tovább beszélni. Nagyon gyanús, hogy ezt az egyszerű folyamatot majd 10 év alatt képtelen volt a világ végigcsinálni. Vagy mégsem? Hiszen Trump-hoz 300 mérnök fordult Miskolcziéhoz hasonló állítással, s múlt év végén 702 tudós is ilyen tartalmú kiáltvánnyal fordult írásban az ENSz-hez. Lehet, hogy közben a világ tudósai már régen elismerték Miskolczi Ferenc eredményeit? Nos, ilyenekről kellene őt a nagy nyilvánosság előtt, országos média-hálózatban megkérdezni!

Itt van febr. 12-ig. Kíváncsi vagyok fogjuk-e hallani a hangját országos médiában? Mert – tőle tudom – ő nem zárkózik el egy értelmes médiabeszélgetéstől! De ha mégsem, akkor bizony elszomorodom! Ma olvastam az 1985-os Challenger-katasztrófáról, melyben 7 derék árhajós sok ezer szemtanút taszítva sokkos döbbenetbe, izzé-porrá égett. S mindez azért, mert a t. Űrhajós Vezetőség mellőzte a gyártónak azt a figyelmeztetését, hogy 11 fok C alatt a gyorsítórakétába telepített O-tömítőgyűrűk megkeményednek és képtelenek ellátni funkciójukat. A kilövést 0 fok C alatt engedélyezték. Az ismert következményekkel. A különös az, hogy bár kimerítő és alapos vizsgálat volt, melyben sikerült kideríteni az okot, nem hallottunk arról, hogy a felelősöket súlyosan elmarasztalták volna. Pedig ez nem a véletlen hibák kategóriája, hanem tudatos mulasztás volt.

Kezdem azt hinni, hogy ezt az egész “klímaválságot” egy ilyen nagyvonalú szemhunyás kíséri. S az általam oly sok időn át igen nagyra becsült tudomány mintha kezdené elveszíteni hitelességét. Pedig ha elveszti, akkor vége a világnak. (Oroszországban értekezések ezreit vonják vissza plágium vagy önplágium miatt, melyet ma számítógépekkel kitűnően fel lehet deríteni. Lehet, hogy a nyugati félgömbön az önkritika hiánya fogja előidézni az objektív tudomány trónfosztását?) — Én minden esetre szóltam. Az őrálló felelősségével.

2020 január
Nagy Sándor
okl. gyémántdiplomás villamosmérnök
okl. irányítástechnikai szakmérnök

Közzétevő:
Miskolczi Ferenc előadása itt megtekinthető.

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:
error3
Tweet 20
fb-share-icon20

6 hozzászólás

Add a Comment
  1. Kiváló cikk. Bennem rengeteg gondolat/felvetés kavarog, nem is tudom szabad-e érdemes-e előhoznom őket.
    * Ki olvas ilyen cikkeket, kiben van szándék megérteni a leírt betűket, ki vágyja az igazságot és tesz is érte? Mármint úgy értem olvasni tudó nemzettestünk mekkora hányada?
    – Napjaink rohanó őrületében, amikor nem olvas az ember (legfeljebb podcastot hallgat), és az internet mindent eláraszt talmi, értéktelen zajjal.
    – Lássuk be butulunk tömegesen, egyre nyilvánvalóbb hamisságokat egyre kevésbé veszünk észre, egyre manipulálhatóbbak vagyunk.
    – Dunning-Kruger hatás nyomán egyre kevesebbet tudunk és értünk, de egyre jobban hisszük+védjük igazunkat, illetve
    – Kognitív disszanancia miatt az új információk által keltett belső feszültséget a valóságtól való távolodással akarjuk csökkenteni egyre inkább.

    * Kéne versenyt rendezni ki tudja (a) legtömörebben, (b) legteljesebben ám mégis (c) legelemibb szintre lehozva a Miskolczi-modell-t bemutatni.
    – Sokkal nehezebb a feladat, mint elsőre látszik (szerintem).
    – Amit én magam részéről hozzátennék a Miskolczi-modellhez a fentiek értelmében:

    (1) Légköri CO2 antropogén-hányada konkréten:
    – Bepozicionált videó: Jánosi Imre Miklós: Globális klímaváltozás fizikusi szemmel-előadás
    https://www.youtube.com/watch?v=V0ddvTCwTtM&t=29m49s
    Az antropogén légköri CO2-hányad az IPCC-fizikus szemével(!): 48ppm, 11%-a a teljesnek
    – Vessük ezt az alábbi Miskolczi Ferenc által közreadott 0.6+-17w/m2-n a föld eredő abszorbciós-emissziós energia mérlegében.
    G. L. Stephens, J. Li, M. Wild, C. A. Clayson, N. Loeb4, S. Kato, T. L’Ecuyer, P. W. Stackhouse Jr,M.Lebsock and T. Andrews (NATURE DOI:0.1038/NGEO1580).
    – Azaz hogyan lehet bárminek 0.6 értéke 17-es szórással? Mennyire lehet az ilyet komolyan venni? Értjük hogy ez jön ki, de nézzük már meg, hogy van-e értelme is az egésznek?
    – Erre a problémára ilyen tudományos megalapozottság mentén akarnánk csak itthon 50.200 milliárd forintot allokálni
    https://hvg.hu/gazdasag/20200115_klimavedelem_klimastrategia_szamitas_koltsegek
    – Aki ilyeneken gondolkodik: “Van-e különbség Lomborg és Hitler emberiséggel kapcsolatos véleménye között” (Rajenda K.Pachauri, az IPCC elnöke)

    (2) Miskolczi Ferenc konstans (számszerűsített) üvegházhatást számolt (TIOD=1.87).
    – Merthogy az IPCC avval operál, hogy a CO2 üvegházgáz, TEHÁT növeli az üvegházhatást (azaz implicite úgy értendő, hogy végtelenségig növelhető).
    – Jánosi Imre MTA-fizikus is így nyilatkozott, hogy 2x annyi CO2 2x annyi abszorpció, Arrhenius-szal is szembemenve.
    https://www.youtube.com/watch?v=x9ogvBQ9ZVM&t=34m42s
    – Aki kételkedik ebben: “A lakosság 15%-a szerint a holdraszállást egy arizónai stúdióban vették fel és valamivel kevesebben még hisznek abban, hogy a Föld lapos. Szombat esténként valószínűleg mindannyian össze gyűlnek a globális felmelegedést tagadókkal és hajnalig buliznak.” (Al Gore)

    (3) Miskolczi Ferenc teljesen jogosan mondja az IPCC-orientációjú Jánosi Imrének (beszélgetés során), hogy csak CO2 és csak hősugárzás esetén lehet csak üvegházhatás-emelkedést úgy vizualizálni, ahogy Jánosi tette, azonban ennek így nincs fizikai tartalma.
    – Jánosi viszontválaszában is elismerte egyszerűsített a modell így valóban.
    – Gondoljuk hát ide a fent írt bizonytalanságokat is a túlegyszerűsítés mellé, ahhoz, hogy értékén tudjuk kezelni az egészet!!
    https://www.youtube.com/watch?v=x9ogvBQ9ZVM&t=27m07s

    (4) Miskolczi-modellben inkább helyére kerül a légkördinamika, míg az IPCC-s hőáramlásról a hősugárzás felé tolja el perdöntően a hangsúlyt, amiről itt lehet részleteiben olvasni:
    https://www.klimarealista.hu/gondolatok-a-klimarol-az-antropogen-klimahatasrol-akh/

    * Van egy közérthető matekos analógiám miért-hogyan nehéz a Miskolczi-modell megértése már alapszinten is:
    – Egy akármilyen szám prímtényezős felbontás műveletigénye sokkal-sokkal nagyobb, mint tesztelni, hogy valamilyen egész osztója-e a kérdéses számnak.
    – Ezért mondja nagyon érdekesen Szarka László Csaba, hogy a Miskolczi-modellt (elsőként?) nem verifikálni/validálni, hanem FALSZIFIKÁLNI kellene (mert az sokkal könnyebb). De még ez sem megy.
    https://www.youtube.com/watch?v=x9ogvBQ9ZVM&t=22m22s
    – Egyébként publikus Miskolczi VAX-os Fortran programja egy 220 oldalas(!) szakcikkben.
    – Ami azért perdöntően nagyon fontos, mert ilyen publikációk és tevékenységek nyomán nőtt Miskolczi szakmai reputációja és ért a csúcsra a NASA-ban avval, hogy munkaköri leírásában az üvegházhatás kutatása volt. Azaz PhD-zett fizikus, NASA-ban, fizetett munkában kutatta az üvegházhatás-témát!!!! Őt akarta IPCC-s orientációjú Hetesi Zsolt PhD-zett fizikus pár perces cikk-olvasás után, odavetett félmondatokkal diszkreditálni.
    – Bizonyítható hogy a NASA-reputációjába közrejátszott ez a Hartcode, illetve, hogy szakmailag ilyen magasra jutott Miskolczi a NASA-s kutatása miatt.
    Miskolczi Ferenc: High Resolution Atmospheric Radiative Transfer Code (Hartcode)
    http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2017/03/02_hartcode_v01_1989.pdf

    * Az MTA-hallgatáshoz:
    – Itt a két alaplink alább.
    – Nem szabad elfelejteni, hogy Zágoni Miklós úgy validálta Miskolczi számálását, hogy (6.oldalon is) ilyet ír vezetői összefoglalójában:
    “A kibocsátásaink miatt gyorsan növekvő légköri CO2-tartalom által okozott többlet-üvegházhatás ellensúlyozásához szükséges valamennyi globális és regionális hidrológiai és szélrendszeri változás ezért egyértelműen antropogén klímaváltoztatásnak tekintendő.”,
    – Amit mindenképpen kifogásolt Miskolczi Ferenc a kritikájában a 17.oldaltól kezdve.
    – Azaz olvasatomban Zágoni adott is meg nem is. Amit nehéz volt kommunikálnia az MTA-nak (szerintem is).
    (1) Zágoni Miklós: Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata
    MTA GGKI 2010. december 1.-2011. november 30., 88 oldal
    https://dw99kd9o82oas.cloudfront.net/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf?x11502
    (2) Megjegyzések Zágoni Miklós “Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata”-hoz, 28 oldal
    http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2017/04/Miskolczi_MTA_comments.pdf

    * IPCC-problémák (csak idevágóan is).
    – Az IPCC elsősorban politikai szervezet, durva politikai és marketing eszközökkel (CO2 nem beszél vissza, de jó hívószó) és csak ezután jön a tudományosság.
    – Politikának megfelelően az igazság senkit nem érdekel, csak érveket keresnek prekoncepciókhoz (“Advocacy research”-Szarka László Csaba)
    http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2019/06/ENPOL-2000-2019-06-17.pps
    – Nem tudományfejlődésben érdekeltek, hanem prekoncepcióba nem illő információk diszkreditálásában.
    – “Ha van egy kérdés a cikkben, akkor az egész cikk kukázandó” lásd hozzá az említett Hetesi Zsolt viriáltételes ámokfutását a 40 oldalas Miskolczi cikk nyomán.
    – Inkább hallgatás mint beszélés és hibázás(i lehetőség) prezentációikban.
    – Primitív analógiák: “laposföld”, “1 deci vodka húzóra” és társai
    – Torinói földrengésnél, itthoni tüzijátékbalesetnél az előrejelző tudósokat vinnék kínpadra, nem a döntési protokollt adó politikát.
    https://liftinstinct.blogspot.com/2011/05/prediktalas-bortonfenyegetettseg.html
    – Az én konklúzióm: akkora az ellenszél, hogy az alapjáraton is nehéz Miskolczi-modell átvihetetlen a köz számára. Bár tévednék.

    * Napjaink review-jai (ami alapján elgáncsolták Miskolczi cikkét)
    – Typotex magyarul is közreadott egy könyvet Intellektuális imposztorok címmel, aminek központi magja 1996-os Alan Sokal review-olt tudományos cikke „A határok áttörése: arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé” értelmetlennek szánt elmélet tolmácsolása.
    – Fuggerth Endre: Rehabilitációt !!! című nagyszerű cikkében közre adja milyen review-k hogyan gáncsolták el (egyébként még így is csak minimális mértékben) Miskolczi cikkét.
    https://www.klimarealista.hu/494-2/
    – A mostani cikk végén is tökéletes meglátás, az önkritika hiánya, a tudományos hitelesség egyre nagyobb sebei.

  2. E poszt mentén dialógus-kezdemény van a gyakorikerdesek.hu-n Miskolczi Ferenc-cel kapcsolatban. Nem tudom van-e lehetőség továbbítani neki a felvetéseket, neadjisten információt kérni a felvetett probémákban. Mindenesetre bemásolom ide az egészet, ami törölhető is lehetne (részemről), ha kapna külön posztot a téma. Ha nem ér annyit, akkor legalább komment-formában meg tudhat maradni érdekességnek.

    https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyok__10220944-mi-a-velemenyetek-miskolczi-ferenc-fizikusrol-aki-szerint-nem-a-szendioxid-tehe__oldal-2

    #26
    – Most akkor írjam meg az MTA-nak, hogy hol vannak a tévedések Miskolczi elméletében? 😉 Már leírtam korábban, akit érdekel olvasson vissza, de röviden:
    – Van neki egyrészt egy elméleti levezetése. Ebben pont annyi változója van, mint ismeretlene, így kihozza, hogy az üvegházhatás nem változhat, egy fix érték, punktum. A gond ezzel, hogy mindent a globális átlagával helyettesít, amitől persze papíron megoldhatóvá válik – szemben a jelentős számítógép-kapacitást lekötő klímamodellekkel, de cserébe értelmetlen az eredmény. Az energiákat lehet az átlagukkal helyettesíteni (egy példával élve, súrlódásmentes közegben mindegy, hogy valami hogyan jut el A-ból B-be, a magassági energia mindenképpen mozgásivá alakul), de mást meg nem. Például ha az “átlagos felhőfedettség”-ből, mint változóból csinálunk két változót, bevezettjük mellé mondjuk a “nappali felhőfedettség többlet”-et, akkor máris több változónk van, mint egyenletünk, aztán lőttek a szép kerek számokként megjelenő megoldásnak 🙂 Márpedig itt nem mindegy, hogy hogyan valósul meg az az átlagos felhőfedettség, mert nappal a melegedést, éjszaka a lehűlést csökkenti. Ez persze kevés, mert földrajzilag se mindegy, hogy az egyenlítőnél van a felhő vagy a sarkokon. Az se mindegy, hogy Északi- vagy Déli-, mert az északit alulról olvasztja a tenger, és így nagyon nem mindegy, hogy felülről milyen ütemben vastagszik. Ha meg mindent figyelembe veszünk, akkor már el is jutottunk a számítógépes klímamodellhez…
    – Van neki egy gigantikus számítás-sorozata, ahol sugárzási egyensúlyokat számol léggömbös hőmérséklet (és talán páratartalom?) mérések alapján, majd ezekből számol valami szerinte alapvető, de más kutatók szerint lényegtelen számot. Ezzel az a baj, hogy ennyi adatból nem lehet sugárzást számolni, a hőmérő ugyanis lényegében a fő komponens, a nitrogén és az oxigén hőmérsékletét méri, azok meg nem sugároznak. Mivel ez egy dinamikusan változó rendszer, hőmérséklei egyensúlyról nem beszélhetünk, tehát nem mondhatjuk, hogy a szén-dioxid és a vízgőz is ilyen hőfokú. A legnagyobb az eltérés a felsugárzásnál, ezt mindenki tapasztalhatta,a ki próbált már tűző napon 30 fokban kutyát sétéltatni. Igen, a levegő csak 30 fokos, de az aszfalt az eb visszajelzései alapján nagyon nem… Erről meg nincsenek adataink, úgy értem pontos adataink, hogy mennyi ez a felsugárzás tulajdonképpen. Miskolczi meg kihoz egy olyan pontos számot, ami a vicc kategória. Mások publikációit pedig szisztematikusan gúnyolja, pl. nem úgy értelmez ábrákat, ahogy azok az eredeti cikkban magyarázva vannak.

    #27 – Erről már lehet beszélgetni, köszönöm a kommentet. Elolvastam volna a korábbi részletesebb érveidet is.
    – Előljáróban annyit tennék hozzá, hogy minden dialógusnak két oldala van. A dialógusban résztvevők mindegyikének azokat a kérdéseket kell megválaszolnia amit neki feltesznek (neki ’kellemetlen’). Hetesi Zsolt fő-fő klímahiszterizálónak is az az egyik legnagyobb problémája, nézőpontom szerint, hogy kimazsoláz PhD-fizikusként egy problémát, amit jól tud tálalni a saját oldaláról és csak erre koncentrálva magasról tesz a neki feltett kényelmetlen kérdésekre, azokat elhallgatja/negligálja. Dialógus csak a fentebb vázolt módok mentén tudhat konvergálni az igazsághoz, ha annyira nehéz és ismeretlen a klíma komplex-rendszer kvantitatív modellezése (szerintem).
    – Azaz tőled is „elvárom” (konkretice nyilván nem), hogy az én érvelésemet is vedd górcső alá. 0.6w/m2 +-17 „értelmetlen” bizonytalansága, Jánosi CO2+hősugárzás-ra egyszerűsítése, üvegházhatás lineáris függése a CO2-re. Mert ezek sokkal durvábbak (olvasatomban) laikusok felé is, mint Miskolczi-kritikád, amit jóval kevesebben értenek és tudnak helyi értékén kezelni.
    – Én egyrészt minden érvelésemhez igyekszem minél könnyebben lekövethető linket adni, sose ékeskedem idegen tollakkal (forrást adok meg), semmit nem veszek készpénznek, még Miskolczi modelljét sem, noha logikusabbnak gondolom, főleg ma már, publikálás után 15 évvel később. Mivel laikus vagyok fizikában, így csak az érvek ütköztetését tudom elősegíteni.
    – Ahogy én látom Miskolczi jó sok mérésből (mérés-féleség * darabszám* hosszú idősor), mai szóval élve big datából, brutális sugárzásátviteli számolásokkal (220 oldalas szakcikkben vax-os Fortran programmal:Hartcode) úgy hoz ki konstans üvegházhatást TIOD=1.87, hogy az persze szórással együtt értendő (tud nagyobb is kisebb is lenni progesszíven megszaladó légköri CO2 mellett is). A szórás egyrészt nagyon kicsi mindkét irányba illetve a konstans üvegházhatás úgy „fixálódik”, hogy a légkördinamikai negatív és pozitív visszacsatolások, száraz és nedves adibatikus változások eredőjeként jön ki.
    – Pár dolgot nem szabad elfelejteni:
    (a) mind a Hartcode, mind a légballonos mérések standardizálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Miskolczi, azokat senki nem vitatja (tudományos konszenzus van benne), sőt ennek révén jutott a szakmai csúcsra (NASA-ba üvegházhatást kutatni). Ez a legalapabb szintje a témának és ebbe tudtommal senki nem kötött bele (ha igen kérek linket). Amibe belekötnek az a sugárzásátviteli axiómák és a ráépülő egyenletek, ami már magasabb szint a Hartcode-os számolások felett. Azaz én ennyi infó alapján megbíznék a TIOD=1.87-ben, nem kötnék bele, jelenleg nincs ennél jobb.
    (b) Minden kritikai észrevétel ellenére legalább egy tudós Zágoni Miklós 88.oldalban validálta Miskolczi számolását. Csak a hogyan továbbot illetően van nézeteltérés (meg más részletkérdésekben). Magyarán a legfontosabb validálás legalább egyszer megvolt, azaz Zágonit is kell cáfolni tudni (egyébként van más angol publikáció Miskolczi igazolására). Ez kevés validálás (széleskörhöz képest), de minőségi legalább, szemben a szinvonaltalan IPCC-s diszkreditálás kísérletekkel.
    (c) 2005/6-os az eredeti Miskolczi publikálás során is és utána 2009-ben is ugyanúgy TIOD=1.87 jött ki. Ilyennel aztán végképp nem rendelkeznek az IPCC-sek (sőt buknak be folyamatosan utólag láthatóan nevetséges jóslásaikkal).
    Ettől még megvizsgálnám a problémádat, de nem linkeltél a „globális átlaggal helyettesítést” illetően. Egyébként Miskolczinak pont ilyen problémája van a műholdas mérésekkel, ezért tör lándzsát a hőlégballonos mérések mellett (ott már az alapadatok problémásak szerinte), míg szerinted csak Miskolczi számolásainál vannak problémák (ami egy másik szint). Teoretikusan nézve el tudom fogadni, hogy lehet probléma a túlzott modell-egyszerűsítés, aminél könnyebben kijöhet a megismételhető konstans üvegházhatás, de ehhez a ’bemondásnál’ nyilván több kell.
    – Az mennyire „értelmes”, hogy 2x annyi CO2 mellett 2x annyi az üvegházhatás, ahogy Jánosi Imre MTA rendes tag fizikus prezentálta a minap? Ott nem találsz problémákat? De rendben legyen ez is az is „értelmetlen”. Akkor olvasatomban kijelenthetjük semmit nem tudunk a klíma működéséről se pro se kontra. De akkor miért akar Magyarország elkölteni klímavédelemre 50.200 milliárd forintot. Ilyen sokat egy olyan dologra, amihez lényegében semmi közünk értékelhető tudományos eredmény vonatkozásában, csak próbálkozásaink vannak, 20 év után is.
    – Érzésre, intuicióra alapozva szerintem a big datában van annyi mérési adat és hozzá sugárzásátviteli számolás, hogy a felhőfedettség kezelése ’kiessen’ belőle. De persze tévedhetek.
    – Ha problémázol hogy hol van felhő és hol nincs, akkor hogyan kezeled az egyetlen számba leképzett globális hőmérsékletet és emelkedését. Ott ugyanez a probléma, sokkal-sokkal alapabb szinten. De ha ez tényleg valós probléma, akkor mégis minek kell magyar adófizetőknek 50.200 milliárd forintot áldozni a klímára, merül fel ugyanaz a fentebbi kérdés.
    – Predikcióban a legjobb IPCC-s CIMP5 klímamodell tudhatóan, konszenzussal bebukott. Miskolczi számolása egyrészt nem (2009-es megismétlés), másrészt mivel kvantítatív modell így fizikailag-matematikailag jön ki a TIOD=1.87, nem klasszikus adatbányász prediktív analitikával (amit az IPCC művel, saját magával sem összhangban egyébként).
    – Az jogos felvetés lehet, hogy CO2 relatíve kevés van, azok sugárzásátviteli számolása problémás lehet. Ezt Miskolczi Ferencnek kell megválaszolnia, ehhez kevés vagyok.
    – Te is csak a hősugárzást domborítod ki, a hőáramlás rovására. Ez szerintem aránytalan torzítás.
    – Kérek linket, amikor „Miskolczi szisztematikusan gúnyol”, mert evvel így nem tudok mit kezdeni.
    – Szarkazmus elképzelhető Miskolczinál, de tegyük már hozzá, hogy miért kellett durván elgáncsolni publikálásait, amikor sokkal komolytalanabbak átmennek review-kon lásd Sokol, 1996-ot, vagy hogy fel kell mondjon a MASA-nál emiatt a gáncsolás miatt:kit nem visel ez meg emberileg? Egyébként tudhatóan korrekten folyt bele a még a blogos dialógusokba, csak a szájkaratéknél lépett ki elegánsan, egyébként Zágoni még a szájkaratékba is belement az igazság érdekében.
    – Én tartom, hogy inkorrekt dolgot a klímarealisták nem csináltak, míg az IPCC dögivel. Erre én azt mondom ellenkező előjelű bizonyításig, „előbb a szálkát a saját szemben, utána más szemében a gerendát” tanácsolom az IPCC-nek.
    – Igyekszem felvenni a kapcsolatot a klímarealista.hu-val és becélozni a megfelelő helyre a kommentedet, elősegítve a dialógust. Mert én kevés is vagyok a témában, bőven tévedhetek is.

    1. Király József

      Kedves Miklós,
      annyit tudok tenni, hogy továbítom a linket neki. Hogy aztán fog-e rá reagálni, nem tudom. Mindenesetre vannak kezdeményezések, hogy elméletét közérthető formában tálalják. Ilyen írások vannak már honalpunkon, de még fognak hasonlók születni.

      1. – Köszönöm a gyors és jó hírt.
        – Magam részéről maximálisan üdvözlöm, ha készül a plebsnek is Miskolczi-modellt bemutató közérthető anyag. Én csak azt vetném fel, hogy ahogy a minapi Jánosi Imre előadáshoz is tartozott kérdezés+beszélgetés, úgy a Miskolczi-modellhez kapcsolódó kérdések, problémák is kerüljenek feldolgozásra.
        – A fenti gyakorikerdesek linken lement a következő dialógus kör #28-#29 és ismét felmerült egy újabb kérdés, ami egyrészt nekem jogosnak tűnik, másrészt nekem lövésem sincs hozzá.
        – Nem akarom már beduplikálni ide (ezt az új kört és a továbbiakat) a helyet foglalva csak, ha az oldal szerkesztői ezt helyesnek látják bármikor betehető.
        – Végezetül szerintem a legjobb kiindulás a Miskolczi modellel kapcsolatos kérdésekhez (angolul). Azt gondolom megér egy misét az itteni kérdések és válaszok plebshez való közelhozása is, így tudhat teljes lenni a téma. Elismerem ez gigászi meló.
        http://www.realclimate.org/wiki/index.php?title=Ferenc_Miskolczi

  3. – Tegnap olvastam James Hansenről (lásd alább a szöveget és linket). Gondolom Hansennek az igazi (nem “szemét”) tudomány általa is előszeretettel elkövetett befuccsoló majd mea culpával nem visszacsatolt jóslások; hogy símogatnám meg az aranyos kis buksiját, ha nem lenne véresen komoly a téma.

    – “Kérdésemre, miszerint ismeri-e Miskolczi Ferenc elméletét, amelyet az ausztrál klímaszkeptikusok a zászlajukra tűztek, azt válaszolta, hogy nem is hallott róla, bár Miskolczi a NASA-ban folytatott vizsgálataira építi a koncepcióját. Említette, hogy az Egyesült Államokban az általa “szeméttudománynak” nevezett elméleteket, amelyeknek általában a legfőbb érve az, hogy még senki sem cáfolta meg őket (ami természetesen nem egyenes bizonyítéka a hipotézis igazának)”
    https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/globalis-eghajlatvaltozas-ahogyan-james-e-hansen-latja/

  4. Nem is tudtam, hogy a “klímapornónak” van rendes szakirodalmi hivatkozása:

    dr. Gács Iván: Klíma és energia, 2013.február, 21-22.oldal
    ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energia_es_Kornyezet_BEMGEENBXEK/Klima_es_energia_2013_02.pdf

    “Az előzőekben bemutatott folyamat – a globális felmelegedés – egy igen súlyos, de esetleges veszélyeket rejtő folyamat. Mítosszá attól válik, ha a valóságelemeket keverjük a fantáziánk szülte rémképekkel. Ez a klímapornó. Ezt a fogalmat az angol Institute for Public Policy Research kutatóintézetnek az Origó honlapján 2006. augusztusában idézett véleményéből ismerhetjük meg. Eszerint a média „…a klímaváltozás témakörét rendszeresen a “klímapornó” szintjén használja. Ezzel arra céloznak, hogy egyes orgánumok úgy teszik ki címlapjukra – öncélú csalogatónak – a klímaváltozást bemutató kataklizmatikus képeket és grafikonokat, ahogy a meztelen nőket szokás a pornóújságok esetében. Ennek a gyakorlatnak igen káros következményei is lehetnek.”

    Warm Words: How are we telling the climate story and can we tell it better?, 2006, 32 oldal
    https://www.ippr.org/publications/warm-wordshow-are-we-telling-the-climate-story-and-can-we-tell-it-better

Vélemény, hozzászólás?

(Az eltérő véleményeket megjelentetjük, az útszéli stílust töröljük.)

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük