Az atomhulladék valójában nyersanyag

Az atomenergia termelés elterjedésének fő akadálya a hulladékok kezelésének problémája. – halljuk gyakran.

Pedig az igazság az, hogy az Urán235 bázisú atomenergia-termelés hulladékaiban ott szunyad a potenciális energia 95 %-a. A hulladék emellett platinát és ritka földfémeket tartalmaz. Le lehet továbbá választani a (gyengén sugárzó) izotópokat, amelyekből energiát szolgáltató elemeket lehet gyártani. Ezek az izotópok már olyan gyengén sugároznak, hogy teljesen veszélytelenek az emberre. Viszont energiasűrűségük akkora, hogy alkalmasak lehetnek akár egy személyautó meghajtására – sokkal jobb hatásfokkal, mint egy Li-akkumulátor, amely technológiát politikusaink ha törik, ha szakad, kerüljön akárhány milliárdba, mindenáron keresztül akarnak vinni. (“Nem az én pénzem, az adófizetőé.”)

Az ilyen irányú kutatások teljes gőzzel folynak az USA-ban és Oroszországban.

A szerzői jogok tisztelete miatt teljes fordítás helyett csak röviden ismertetjük Andreas Kronenberg német atomtudósnak a “Die Welt”-ben megjelent írását. Akit érdekel a téma, keresse itt.

(a hírt feltárta: Király József)

 

Barátságos​​  ​​​​ Atom-energia

Nem hittem volna​​ hogy effélét valaha is leírok. Már hogy egyáltalán a téma közelébe merészkedem. Pláne nem, hogy útmutatásokkal szolgáljak. Hiszen​​ vegyészként​​ a szerves-kémiai reakciók és szintézisek észbontóan színes, elvarázsoló világában, majd az ennek szolgálatában álló kromatográfiás elválasztási-technikákban élve dolgoztam. Tehát nem​​ magkémikusként, akitől esetleg várható lenne​​ hogy e hálátlan terepen zseblámpával világítva kalauzolja a nagyérdeműt.​​ Mi késztet erre?

  • Az a nagyfokú hálátlanság, amivel az atomreaktorokból érkező energiát​​ ördögtől-valónak kiáltják a minden-fórumon​​ elítélő​​ megtagadói​​ (miközben​​ szemrebbenés-nélkül élvezik a​​ felhasználását)​​ egyetlen,​​ komoly kihívást-jelentő hátulütője miatt.​​ Lépten-nyomon pellengérre állítják, kiközösítik, vésztörvényszéket ülnek fölötte. Ismételgetve unásig, hogy a​​ kiégett fűtőelemek elhelyezése –​​ erős és hosszantartó​​ radioaktivitásuk​​ okán –​​ megoldhatatlan kockázati-tényező. Kissé olyan ez, mint a​​ már​​ 70 éves​​ honvédő​​ huszár​​ meghurcolással-egybekötött​​ „demokratikus-indítványú”​​ likvidálási-kísérlete:​​ aki​​ ugyan​​ 55 éven át harcolva sikeresen védte a Hazát, de​​ véres kardja mára szalonképtelen s emiatt​​ most már el kellene​​ őt távolítani​​ még az emlékezetből is, pedig​​ őkelme​​ még jó erőnek örvend s puszta léte is egyfajta garancia.

  • A másik oldalon pedig mintha kissé ötlettelen lenne –​​ úgy 50-60 év óta​​ – a magkémikusi társulat.​​ 

Azon, hogy az​​ ELEKTRON-átmenetekkel​​ zajló/operáló szerves-kémiai szintézisek mily óriási fejődésen és diverzifikáción mentek keresztül​​ ugyanezen 50-60 év alatt, elámulhat a résen beleskelődő. S​​ születtek ezekkel párhuzamosan

  • soha-nem-volt” intermedierek,​​ mint a

  • karbének​​ (egyszerre elektrofil és nukleofil tulajdonsággal);

  • arynok​​ (lineáris kényszer-geometriát követelő hármas​​ C≡C​​ kötést tartalmazó 6 szénatomos benzolgyűrű, G. Wittig);

  • stabil​​ karbokationok​​ (akár „nem-klasszikusak”​​ is: ahol a​​ C+​​ centrum​​ immár​​ kovalens​​ σ-kötés nélkül, mindössze​​ π-kapcsolattal összetartott/stabilizált​​ [Oláh György]);

  • ylidek​​ (effektív töltés-szeparáció a molekula szomszédos atomjain)

  • soha nem-képzelt vegyületek

  • szendvics-komplexek”:​​ (delokalizált [rendszerint aromás] molekulapályák​​ π-jellegű ligandum-kötése átmeneti-fémek​​ d-pályáival, pl.​​ ferrocén)

  • katenánok​​ (ahol a vegyület alkotóinak az összetartozása nem kémiai-kötésen alapul, hanem a topológiai-elrendezés kényszeréből fakad)

  • soha nem​​ remélt​​ eljárások

  • organo-boron chemistry[Az áthallásokat kedvelőknek:​​ Ez a​​ kémia-a-kémiában​​ (amely​​ teljesítményéért​​ H. C. Brown​​ 1979-ben Kémiai Nobel-díjat kapott)​​ az 1940-es évek​​ Los Alamosi​​ urándúsítási-programjából nőtt​​ ki, melynek keretén belül illékony urán-vegyület​​ előállítása volt a cél.]

De miért nem történt hasonló​​ virágzás​​ a​​ NUKLEON-átmenetekkel​​ jellemezhető magkémiában? Lehetetlenség, vagy tehetetlenség adja a magyarázatot? Szeretném leszűkíteni itt a kört az első tényező taglalására.

Ha a hasadó-anyagokkal dolgozó atomreaktorok jelenlegi végterméke a humán-orientációs elit​​ verdiktje szerint a sugárzása miatt veszélyes, akkor ez a kémia vád-semleges nyelvére lefordítva ezt jelenti:

  • A jelenlegi „végtermék” olyan további belső-energiával bír,​​ mely belőle spontán keletkezik.

  • Azaz, kinyerhető lehetne.

Csakhogy erre ma nincs meg a technológiánk.

Nagy-energiájú a sugárzása (emiatt tekintik fokozottan veszélyesnek) ám​​ az viszonylag​​ csekély fluxusú (igen-hosszú felezési-idővel bír), így nem lenne gazdaságos e bomlásra semmiféle elrendezésű „gyárat” építeni. De miért is kellene? Ha egyszer hasad magától, akkor bizonyára másféle,​​ kényszerített-hasadásra is rábírható: amellyel más hasadási-ráta mellett, más sugárzási-erősséggel bomolva, ártalmatlanabb komponensekre hullhat szét​​ – netán még további (ingyen) energiát is adva.

Ezeknek a reakció-lehetőségeknek kellene az előidézhetőségét ill.​​ kiválthatóságát, módozatait és fajtáit,​​ energia-mérlegüket​​ és végtermékeiket tanulmányozni​​ ​​ bátorsággal és áldozatkészséggel párosultan, leleménnyel karöltve. Akképpen ahogyan meglódultak a magkémiai átalakulások ismeretei​​ Röntgen​​ kezdeti felfedezésétől a​​ Curiek​​ munkásságán keresztül,​​ egészen az atombombához vezető útig – majd a megszelídítetten igába-hajtott maghasadás profit-maximalizálásával gyakorlatilag meg is állt. Nem kell hozzá látnoki képesség, hogy abban a szent pillanatban átíródna az atomenergia jelenlegi megítélése, amint a jelenlegi végtermék (a továbbiakban​​ mint közbenső-termék, további hasznos-energia leadása után) veszélytelen anyaggá alakulása (Csipkerózsika-álmából ébredő kutatások eredményeként) megoldást nyerne.

Ez lenne​​ hát​​ a tudományos feladat.​​ (Azután ráugorhatnak megint a kufárok.)

(2018. december 1. Fuggerth Endre)

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:
error0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük