Az ausztráliai erdőtüzek – Mi az igazság?

Erdőtüzekről mindig távoli vidékekkel összefüggésben hallunk, mint most például Ausztráliából. Egyes források bozóttüzekről beszélnek. Nem maradhatnak el a riogató szalagcímek:
A hatóságok a legmagasabb figyelmeztetési szintet hirdetik ki…
Vészhelyzet Ausztráliában…
A tüzek megállíthatatlanul terjednek…
A tűz Sydneyt fenyegeti…

                     Évről évre ismétlődnek Ausztráliában a bozóttüzek

És természetesen elmaradhatatlan, hogy a tüzeket összefüggésbe hozzák az éghajlat-változással. Mi is föltesszük tehát a kérdést. Valóban a Föld melegedésének, netán az ember okozta melegedésnek a következtében lépnek föl a tűzesetek?

Az európai médiák megpróbálnak összefüggést találni a klímaváltozás és a bozóttüzek között. Scott Morris miniszterelnök konzervatív kormánya ezt határozottan cáfolja. Erdő- és bozóttüzek évmilliók óta az ausztrál kontinens jellegzetes velejárói. Olyannyira, hogy egyes növény- és állatfajok saját életritmusukat a rendszeresen visszatérő tüzekhez igazították.

Az ausztráliai őslakosok, az aboriginek éppen az erdők védelmében égették le az aljnövényzetet. A gyakori zivatarok villámcsapásokkal, tűz keletkezésével járnak, és ha a tűz dús aljnövényzetet ér, akkor hamar meg tudja gyújtani a magas fákat is. Hogy ezt megakadályozzák, azért égették le az aljnövényzetet időről időre.

Ezt, tehát az aljnövényzet leégetését tiltották meg a Zöldek nyomására, és ez vezetett a tűzkatasztrófához.

A Zöldek és a baloldal nyomására körülbelül húsz évvel ezelőtt tiltotta meg a Labour kormány az aljnövényzet leégetését, úgymond a rovarok és apróbb állatok védelmében. Senki nem gondolt arra, hogy ennek milyen negatív hatásai lehetnek.  „Így jött el a 2016-os esztendő, amikor Nyugat-Ausztráliában egy villámcsapás következtében az emberemlékezet óta legsúlyosabb tűzvész pusztított. Több száz km2 égett le, több település elpusztult, sokan meghaltak. Ha az ember autóval utazott Perthből Albany irányába, több száz km-en keresztül csak leégett erdőket látott.

„A 2016-os katasztrófa után törvényt hoztak, hogy a települések közelében az aljnövényzetet idejében le kell égetni. Ezekre a munkákra erdészcsapatokat képeztek ki, sokszor éppen az aboriginek közül. Azóta nem volt nagyobb tűzeset. Sajnos itt is érvényes: Ha a Zöldek valamibe beleavatkoznak, abból csak baj származik, főleg a környezet látja kárát áldásos működésüknek.

A magasra fölcsapó lángok képe valószínűleg bejárja az egész világot. De a híradók elfelejtik a nézőket a mélyebb összefüggésekről tájékoztatni. Így aztán hamar olyan benyomás támad, hogy az egész kontinens ég. A kontinensről első kézből érkező információk segítenek ezen a téren is eligazodni.

Az állat- és növényvilág alkalmazkodott a szárazság által kiváltott tűzesetekhez.

„Ausztrália a világ csapadékban legszegényebb kontinense. Az állat és növényvilág alkalmazkodott a szárazság és tűzesetek ritmusához. Sok fafaj képes a bozóttüzeket túlélni vastag kérge segítségével. Más növények magjainak tokja csak a bozóttűz hatására nyílik ki, ezután tudnak a magok csak kicsírázni. Ilyen pl. a Xanthorrhoeaceae családba tartozó, leveleikben a magas füvekre emlékeztető fák termése. (Tud valaki magyar nevet hozzá?) Ezek a növények annyira alkalmazkodtak már a gyakori tűzesetekhez, hogy azok jótékony hatással vannak szaporodásukra, elterjedésükre. A botanika ezeket a növényeket pirofitáknak, tűzkedvelőknek nevezi.

A Xanthorrhoeoideae nemzetségbe tartozó növények gyorsan kihajtanak a tűz után.

A Xanthorrhoea preissii termése

A Mountain Ash vidékén élő fák magjai kemény tokban vészelik át a szárazságot, és csak a hő és füstgázok hatására nyílnak ki. A hamu pedig jó táptalajt biztosít számukra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ausztrália jellegzetes növényei a banksiák.

A banksia magjai is átvészelik a tűzesetet, illetve már hét nappal a tűz után kihajtanak a növények.

Még az állatok között is találunk fajokat, amelyeknek szaporodását elősegítik a bozóttüzek. A gyakori bozóttüzekből 40 ízeltlábú faj húz hasznot. Az ausztráliai tűzbogár (Merimna atrata) lárvái a frissen megégett fákban találják meg a fejlődésükhöz szükséges táplálékot. A bogarak speciális szenzorokkal rendelkeznek, amelyek több tíz km távolságból érzékelik a bozóttüzeket. Ezek a szenzorok egészen pontosan a tüzek keltette infravörös sugárzást érzékelik ilyen távolságból is.

Ellentétes álláspont az aljnövényzet leégetésének kérdésében a Zöldek és a tűzvédelmi szakemberek között

Így a tűzesetek szinte az ausztrál élethez (way of life) tartoznak. Az őslakosok emberemlékezet óta leégették a mezőket, ha azt akarták, hogy újra kizöldüljenek. A zöld mező pedig vonzotta az állatokat, amelyek a bennszülötteknek zsákmányul szolgáltak. A kontinens északi részén a kisebb bozóttüzek mindennaposak. A száraz évszak vége felé sok helyen apróbb tüzek keletkeznek. Az aljnövényzet tervszerű leégetéséről az emberek az interneten tájékozódhatnak Az irányított leégetésről (prescribed burning) évek óta folyik a vita. A környezetvédők ellenzik, a tűzvédelmi szakemberek helyeslik. Utóbbiak bírálják a kormányt, hogy hagyja magát a környezetvédőktől befolyásolni, és így elhanyagolja a sok millió hektár bozótos terület védelmét. Szerintük pont az aljnövényzet irányított leégetésének megakadályozása és korlátozása vezetett a nagyobb tüzek keletkezéséhez. Amit itt mindenkinek mérlegelni kell: Az emberek javainak vagy a környezetnek a védelme a fontosabb.

Nagyobb erdőtüzek már 1851-ben, 1902-ben és 1937-ben is voltak

A nagyobb tűzesetekről készült feljegyzések 1851-et említik elsőként. „Februárban a ‚Black Tuesday’ lesz az újabb kori ausztrál történelem első komolyabb tűzesete. A következő nagy tűzvész 1902-ben pusztít. Akkoriban azt nevezték az ország történelme legsúlyosabb tűzesetének. A tűz New South Wales déli területének Riverina vidékén pusztított. Wagga városának környéke heteken keresztül lángolt, a tűz átterjedt a mai Mount Kosciuszko nemzeti park területére.
A következő nagy kiterjedésű tűz 1937-ben gyulladt ki: „A tűz órák alatt elterjedt Walpole felől Denmarkon át Albany irányába. Emberéletet szerencsére nem követelt. De a tűz nyomai még ma is fölfedezhetők az égre meredő kopár, szürke fatörzsek látványában.

A témáról további információk itt találhatók.

2019. december
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151(OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:
error0
Tweet 20
fb-share-icon20

28 hozzászólás

Add a Comment
  1. Gulácsi Erika

    A koalak is kihajtanak a tűz után? Időnként előforduló, szórványos tüzekhez bizonyos növények alkalmazkodnak, Afrikában az akáciák itt az említett fajok. Nem az a kérdés, hogy megesett – e korábban hasonló, hanem milyen intenzitással és mekkora területen tombol. A cikk demagóg, az evolúció mesterséges hatásait, a populációk mozgását nem tárgyalja. Néhány kiragadott példán keresztül nem mutatja az egészet. Végül pedig nem gondolnám, hogy egy vegyészmérnöknek kell ökológiai témában állást foglalni, ugyanis meg érintőlegesen sem az ő szakmája. Ezek után nyilván véleményt sem kellene nyilvanítania. Ha kellő alázat lenne benne, nem is tenné.

    1. Hát ha itt valaki demagóg akkor az maga. A jelenlegi zöldek által okozott tűzben ezreivel pusztulnak el a koalák. Az ilyen tűz eseteket csak kontrollált, mesterséges tűzgyújtással lehet megelőzni, amiben koalák nem vagy nagyon minimális számban pusztulnak el.

      1. Fuggerth Endre

        Ferenc állításai élét részint tompítanám, tartalmát viszont erősíteném, kedves Erika, s vele hozzászólásában egyetértők.
        A „megtévesztett” (mert alul/félre-informált) jelző Önre/Önökre jobban illik; demagógiával (sőt, ennél lényegesen erősebb jelzővel) inkább azok vádolhatók, akik Önt s társait szándékosan megtévesztik, félrevezetik.
        Hogy adjak a tüzelő propagandisták „zöldséges” eszköztárából egy valóban „tüzes” hírt, kérem böngéssze meg tüzetesen a nem is oly régi bejegyzésemet: https://www.klimarealista.hu/hogyan-is-valtozik/

      2. Egyetértek!

      3. Pálffy Tibor

        Maximálisan egyetértek!

      4. Kedves Mindenki. A cikk sok igazságot ír le, ami a tűz utáni megújulást tárgyalja és természetesen, hogy a bennszülöttek is végre hajtottak szándékos bozót égetést. Ezek tények. Az Ausztrál helyi kormányok is csinálták ezt az utóbbi időben. (Ott voltam). Minden évben voltak tüzek és úgy ahogy sikerült megküzdeni velük. Akár ki mit mond, ez ami most megy Ausztráliában nem természetes. Hogy most már majdnem 20 millió hektár égett le, ami a szárazság által okozott leginkább és kb.áprilisig nem jósolnak jelentős esőt. A farmerek évek óta szenvednek emiatt, tönkre mennek, az állataik elpusztulnak, sokszor csak állami támogatással tudják folytatni, ha egyáltalán van még kedvük. Mostanában 40-48 fok is a hőmérséklet még a nagy városokban is. Mi köze ezekhez a Zöldeknek? A Scott Morrison kormány még pár héttel ezelőtt is tagadta a klíma változás tényét és mivel a konzervatív állam évek óta a homokba dugja a fejét, még azt a pletykát is terjesztették, hogy a zöld pártok a hibásak. De most már azt is mondják, hogy mind ezek a tüzek piro-mániákusok miatt voltak.
        Ha valakit érdekel olvassa el a jelentést Ross Garnaut-tól (2008. Garnaut Climate Change Review) amivel az akkori állam bízta meg, hogy milyen lépéseket kellene tenni, hogy lecsökkentsék a klíma változás által okozott ökokatasztrófákat Ausztráliában. Az egyik legérdekesebb pontja, hogy megjósolta pontosan, hogy 2020-ban katasztrofális tüzek lesznek. Hát így is lett.

        1. Király József

          Tisztelt Mezei úr,
          helyesen írja, ami most megy Ausztráliában, az nem természetes. A tűzesetek 90 %-ban vagy gondatlanságra vagy szándékos tűzgyújtásra vezethetők vissza.
          A klímaváltozás nem befolyásolja a tűzesetek számát, akármit is ír Garnaut. A csapadék mennyisége nem csökkent 2008-hoz képest. Az átlaghőmérséklet talán, ha fél fokot emelkedett. A száraz biomassza épp úgy nem gyullad meg 44 °C-on, mint 45 °C-on. Ezek kényszerítő fizikai-kémiai törvényszerűségek. Egyébként nemcsak a klímahívők, hanem az erdészeti szakemberek és az ausztrál tűzoltók is megjósolták, hogy a bűnös tétlenség és nem a (mérhetetlenül kicsi) hőmérséklet-változás vezet katasztrófához. Ami az idén be is következett. Ajánlom második írásomat a témában, ill. keressen rá ott vagy az interneten a green tape fogalomra, és az Ausztráliai Meteorológia Intézet (BOM) permanens adathamisítására.

        2. (1) A klimahiszteria.blogspot.hu gazdája Szilárd csak 10 millió hektár leégéséről beszél csak 2019-2020 szezonban). Elő kéne venni pontosan, hogy mennyi az annyi. Szintén Szilárd írja, hogy 1974-75-ben 117(!) millió hektár égett le, tehát annyira nem is egyedülálló az idei szezon történelmi áttekintésben.

          (2) Szintén Szilárd nézett utána pontosan, hogy hány fokok is vannak, hiszen az index.hu típusú fake news gyárak is 47-48 fokokat írnak (“nyilván” forrás megjelölése nélkül). Például:
          https://index.hu/kulfold/2020/01/12/ujabb_tuzolto_halt_meg_az_ausztral_tuzveszben/

          Még BOM szerint sem éri el a 47 fokot:
          http://www.bom.gov.au/climate/dwo/IDCJDW2124.latest.shtml
          Vagy itt:
          https://www.timeanddate.com/weather/australia/sydney/historic?month=1&year=2020
          Azaz a 47 fokra kell mutatni valós érdemi linket!

          (3) Scott Morrison nem klímaváltozás-tagadó (elsősorban), hanem mint Trump (kilépése a Párizsi egyezményből), tagadja a CO2 bűnbak szerepét (gazdasági megfontolásból is), amivel nincs egyedül a világban. Eddig voltak a gusztustalan CO2-kvótázások (természettudományos megalapozottság nélkül), ezután jön majd a karbonadó (Orbán is pedzegeti itthon), aminek célja a cégek tejeltetése. Hogy ezt bárki megértse részleteiben, ahhoz nagyon sokat olvasni és tárgyilagosan gondolkodni. (Mármint, hogy miért áll közelebb az igazsághoz a klimarealista álláspont)
          https://merce.hu/2019/05/18/a-klimavaltozas-a-valasztasok-slagertemaja-ausztraliaban-megsem-valoszinuek-komoly-valtozasok/

          (4) A klimarealista oldalt még nem fogták hazugságon, manipuláláson (én tudtommal). Az IPCC-akolt már többször is.
          Nem a klímarealista oldal gáncsol el fontos publikációt (Miskolczi)
          Nem a klímarealista oldal szüntet meg újságot (!) ha mainstreammel szembemenő klímamodellt mutat be (peer review-n átmenően).

          (5) Egyébként igen (magam részéről) egyetértek, hogy
          (1) lehet korreláció a bozóttűzek és a klímaváltozás között (tisztázni kell a kérdést)
          (2) Igen, valószínűsíthetően hibázott Scott Morrison és kormánya (nem vette komolyan a témát illetve mindenképpen meg kéne fontolja a lemondását, mert nagyon gáz amit művelt).

        3. Jah, majd elfelejtettem: 2008. “Garnaut Climate Change Review”

          Király úr által említett második írásban, a hozzászólások között meg én is elemzem ezt a témát (mert egyébként fontos), az indexes híradás nyomán.
          https://www.klimarealista.hu/meg-egyszer-az-ausztraliai-erdo-es-bozottuzekrol/

          Itt most röviden
          * Egyrészt volt egy pár soros homályos predikció 2020-ra, 11 éves távlatban a jelentésben, ami mögött nem volt levezetés, érvelés, csak egy cikk-megjelölés.
          * Másrészt összevissza a világban mindenki jósolgat (ezek a predikciók alapértelmezésben mehetnek a kukába, annyira szakmaiatlanok). Először értsük meg a klímát aztán definiáljuk melyik jóslásnak mikor hogyan lehet hinni és csak aztán jósolgassunk. Ha lehet minél hosszabb histórián alapulva, minél rövidebb időtávra. Nem 100 év adataiból a következő 50-100 évre.
          * Jósolgatni, hazudni nagyon olcsó. Mögé súlyos pénzekbe kerülő egyértelmű cselekvési tervet rakni sokkal nehezebb. Ezért akar a hídon átmenéssel foglalkozni mindneki akkor, amikor a hídhoz ér (és sajnos nem előbb)

      5. Talán neked? Esetleg annak a beteg debil Greta lánynak?

    2. Pont a véletlenszerűen kialakuló, tragikus kimenetelű tüzek megelőzése érdekében végezték korábban. Ebbe az empirikus eljárásba avatkoztak bele a “zöldek”, – aminek következtében lett ott most minden fekete… 🙁

  2. Király József

    Tisztelt Gulácsi Erika,
    ellenkezőleg, éppen a demagóg, egyoldalú, pánikkeltő megközelítés ellen emeltem szót írásommal. Sajnálatos, hogy Ön ezt pont az ellentétes módon látja. Ami hírözön ma ránk zúdul, és csak a legkisebb, legerőltetettebb összefüggést sikerül kreálni a ‘zemberokozta klímaváltozással, azt ránkturbózza a TV, rádió, internet, nyomtatott sajtó. Az árnyaltabb látásmódra szerettem volna a figyelmet felhívni.
    Nem tudok evvel mit kezdeni, “az evolúció mesterséges hatásait, a populációk mozgását nem tárgyalja”. Ez nem is volt szándékomban, nem is itt van ezeknek a helye. A néhány példát is csak azért hoztam, hogy lássuk, nem egészen úgy van, ahogyan a pánikkeltők szuggerálják. Nem tudom, elkerülte esetleg figyelmét, amit a cikkben írtam az ausztrál Zöldek károkozásáról?
    Nem foglaltam állást ökológusként, csupáncsak lefordítottam, összeollóztam néhány, a témába vágó bekezdést. Ezt is csak azután, miután hiába vártam heteken keresztül arra, hogy egy ökológus ugyanezeket megtegye. Szégyenletes az ökológus társadalomra, hogy nem volt erre képes.
    Amiket leírtam, azt kellő alázattal írtam le, ami persze nem pipogyaságot, ostobaságot jelent. Amennyiben szakmai helyesbítése van, természetesen közzéteszem, mégha revidiálnom is kell esetleg egy-egy tévedésemet.
    A koalák természetesen nem hajtanak ki. De miután a pingvinsajnáltató hullám lement (nagy kamu volt), a jegesmaci sajnáltatás kifulladni látszik, és szintén kamu, eléggé korlátozott a hajlam nálam az árukapcsolásra, szegény koalák = globális felmelegedés = fizessek ezer milliárdokat a zöldbárók zsebébe, ill. Al Gore feneketlen klímazsebébe.
    Kérem tanulmányozza honlapom többi bejegyzéseit, meg fogja találni a pénzügyi összefüggéseket, és talál információkat a jegesmedvékről, pingvinekről is.

    1. Gulyás Tibor

      Teljesen igaza van!

    2. László Emma

      Én Istenem, hogy mik vannak!!

    3. “A koalák természetesen nem hajtanak ki. De miután a pingvinsajnáltató hullám lement (nagy kamu volt), a jegesmaci sajnáltatás kifulladni látszik, és szintén kamu, eléggé korlátozott a hajlam nálam az árukapcsolásra,Szegény koalák = globális felmelegedés = fizessek ezer milliárdokat a zöldbárók zsebébe, ill. Al Gore feneketlen klímazsebébe.”

      Mesélne a nemzöldbárók zsebébe tolt ezer milliárdok eredetéről is,ha már ennyi időt és energiát fektetett a témába?

      1. Király József

        Forrás: A fehére emberrek által befizetett adópénzek. (Konkrétan az USA, Kanada, Ausztrália és az EU költségvetései a forások.) CO2-adó, ökoáram adó, kvótadíj, stb. A nagyságrendekről tájékozódhat ennek az írásnak a VII. pontjában (Mi az oka a hisztériának?) “GONDOLATOK A KLÍMÁRÓL, AZ ANTROPOGÉN KLÍMAHATÁSRÓL (AKH)“. Az anyag 2018-ban készült. Azóta a helyzet csak romlott. Már ami az olajozott pénzkiszivattyúzást illeti.
        Ha nagyon bele akar mélyedni a pénzügyi összefüggésekbe, kattintson a “klíma és gazdaság” címkére.
        Talán alapvető ezek között ez: Mégiscsak az ember a felelős a klímaváltozásért!

  3. Fuggerth Endre

    Kedves Erika!
    Teljesen egyetértek Önnel abban, hogy EGYETLEN vegyészmérnöknek nem kellene ennyire szerteágazó irányban vállalni a tájékoztatást – még azzal együtt sem hogy kutató-vegyészként magam is időnként beszállok. Hiszen jól mondja, mindkettőnkre áll: egyikünk sem „ökológus”. Mint ahogyan ama világhírre emelt csacska kislány sem az, Bill Gates sem (aki „Geo-engineering” programmal örvendeztet boldog-boldogtalant), sem egyetlen politikus (a maga rendszerint jogi vagy közgazdasági diplomájával), akik megfellebbezhetetlen IPCC testületbe tömörülnek s onnan kürtölnek kitalációik szerint mindenfélét alkalomszerűen szanaszét.
    Önnek tehát jogában áll választani: kit olvas.
    Vagy akár tanulni is.
    Valamit ami alapokat ad. Ezek: fizika, kémia – s a hozzájuk „muszájból-adódó” matematika. Ugyanis a többi (beleértve a „klímatudományt” de az „ökológiát” is) vagy ezekből építődik fel (s akkor érhet valamit), vagy fabatkát sem érő csalóka lepel (amely póznára bogozva jól mutat a szélbe emelve).

  4. Akarhogy is elmelkedunk,a teny az hogy a 2016 os Nyugat Ausztraliai tuzben a fenn emlitett “sok ember meghalt” az pontossan ketto volt,ketten haltak meg.Na ha ugy nezzuk egy is sok valojaban de alltalaban joval tobbre gondol az ember amikor sokrol beszelunk.Az ugynevezett “telepulesek”padig EGY pici falu (Yarloop ) es tanyak,amik leegtek,pontossan 181 epulet.Az aljnovenyzet egetese pedig minden evben megy,baris amiota itt lakom (1991) es nem valami 2016 utan behozott torvenytol.No meg benszulottet se lattam meg alynovenyzetet egetni,sot mi tobb amiota itt vagyok,ami 29 ev,benszulottet dolgozni meg egyetlen egyszer sem lattam sehol sem.Szoval igencsak eltulzottak egyes dolgok ebben az irasban (ertsd HAZUDOZAS).

  5. Király József

    Tisztelt Károly!
    Csak elvi szinten játsszon el a gondolattal, mi volna, ha így fogalmazna?
    “Ön rosszul tájékozódott, Ön téved, Ön téves információkat továbbít, nekem a következő, az Önétől eltérő információim vannak, stb.”
    Nagyon fájdalmas udvarias stílusban fogalmazni?
    Az utolsó eset, hogy közzéteszem az ilyen stílusban írt hozzászólást.
    Nem vonom kétségbe, hogy Ön látott aljnövényzet égetést, de ettől a tények tények maradnak, hogy a Labour a Zöldek nyomására ezt korlátozta.
    Hogy Ön kit látott dolgozni vagy nem dolgozni, ennek nincs statisztikai értéke.
    Egy friss írás a témában angolul
    https://www.thegwpf.com/are-australian-wildfires-due-to-climate-change/
    ill. ennek német fordítása
    https://www.eike-klima-energie.eu/2020/01/01/gehen-die-waldbraende-in-australien-auf-den-klimwandel-zurueck/
    Még vissza fogok a témára térni.

  6. Gudszent Ottó

    Tisztelet Mindenkinek.
    Én csak Öregapámra hivatkozok, Aki nem volt ökológus, botanikus csak józan paraszt, Aki minden évben leégette a tarlót aratás után és a legelőt behajtás után. A zsombékos, nedves területen, ahol nem sikerült sokkal avasabb, gazosabb lett a legelő. A leégetett részen pedig burjánzott a legelendő felület. Aztán jöttek a mondvacsinált természet védőnek nevezett törvények… Lehet, hogy Ők jobban tudták..? Bizonyára!

  7. Somogyvari Erzsebet

    A cikk irojanak mindenben igaza van. En itt elek Sydneyben, es sajnos az az igazsag, hogy a zoldek mindenbe bevonjak a politikat. A legkartekonyabb part. Riogatjak az embereket, hiszteriat keltenek. Raadasul a meteorologiai allomasok is hamis adatokat kozolnek a vilagnak.
    A magyarorszagi ismeroseim a facebook-on felhivtak par napja, es rettenetesen sajnaltak, hogy milyen nagy hoseg van itt Sydneyben. Otthon azt az informaciot kozolte a media, hogy 40 C fokos a homerseklet itt. Azon a napon csak 22 fok volt. Az erkelyemen van homero, es azt allapitottam meg, hogy amit az itten meteorologiai allomasok kozolnek, az bizony nem igaz. Legtobbszor 1 vagy 2 fokkal magasabbnak hazudjak a homersekletet. Az en homerom pedig nagyon pontos. 4 nappal ezelott az interneten azt irtak be, hogy 38 fok volt. Kimentem az erkelyre, es komolyan mondom, hogy faztam, megneztem a homerot, csak 21 fokot mutatott.
    Vegul a fiam talalt egy weboldalt ahol ugyancsak 21 fokot irtak. Az utobbi 2 hetben a meteorologiai allomasok mar nem csak 1 vagy 2 fokkal irnak be tobbet, hanem 4, 5, 6 sot 8 fokkal is. Sajnos itt elszabadult a pokol, a zoldek, a veganok es ezek a klima activistak tenyleg ki vannak fordulva magukbol, es sajnos sok ember hisz is nekik.Az ENSZ ia tamogatja a mozgalmukat. Mar Ausztraliaban van szendioxid (CO2) ado, es varhato, hogy meg tovabbi levegovel, klimaval kapcsolatos adot is bevezetnek. Ezt a szendioxid adot is a zoldet harcoltak ki. Egyebkent a tuzeseteknek nem kis szazalekat gyujtogatas is okozza, es mar hallottam olyan velemenyt is, hogy a klimaaktivistak is gyujtogatnak, azert hogy az emberek es a kormany komolyabban vegye a “global warming”-ot ill. a klima valtozast.

    (Elnezest kerek, hogy nem hasznaltam az ekezetes maganhangzokat, de jelenleg nem a sajat komputeremen vagyok,)

  8. Dina Kalovsky

    Azért ez egy elég szemellenzős cikk (zöldség ide vagy oda), mégha próbál tudományos is lenni. Nyilván voltak korábban is tüzek Ausztráliában, természetes dolog. (Ezt azért a többség tudja.) Viszont a mostani MÉRTÉKE az, amit a klímaváltozás nagyon is befolyásol. Nemcsak a hamar megújuló területek égnek, hanem emberek otthonai, termőföldjei. Évek óta egyre melegszik az átlaghőmérséklet Ausztráliában (is), ami a klímaváltozás miatt van, és ez az, ami gyakorlatilag megágyaz ennek a mostani tűzvésznek. Azt érvelését pedig nem nagyon értem, h ha 2016 óta újra törvényben van h “az aljnövényzetet le kell égetni…” és ha ez megtörtént most is, akkor most miért is van EKKORA tűz?

  9. Pálos László

    Az emberek javainak vagy a környezetnek a védelme a fontosabb? Ez a kérdés itt így nem értelmezhető, mert az emberek javainak és a környezetnek a védelme ugyanazt kívánja meg, az évezredek során kialakult bozótégetést. Ez a kérdés az USA nemzeti parkjaiban is felmerült annak kapcsán, hogy fölösleges a kisebb tüzek eloltása, amely tüzecskék csökkentik a felhalmozódó éghető anyag mennyiségét. A sok kis oltás után olyan mennyiségben halmozódik fel az éghető anyag, hogy a keletkezett tüzet már nem lehet eloltani, és nem maradnak olyan területek ahonnét az élővilág képes regenerálódni.

  10. Gesztesi Albert

    Több, mint 30 éve Ausztráliában élő volt iskolatársamnak írtam, hogy “első kézből” tájékozódjak. Válaszlevelét változtatás nélkül közlöm.

    Kedves Albert
    Habár volt egy eléggé nagy tűz az egyik Nyugat Ausztrál nemzeti parkban is Perthtől északra, Perth és külvárosai, ahol én is lakom, messze voltak a tűztől. A nagy probléma a keleti államokban volt, különösen New South Wales és Victoria keleti részén, ahol a Nagy Keleti Hegyvonulat található, rengeteg erdővel és kis településekkel. Valóban, voltak tüzek ezeken a helyeken azelőtt is, de a nyár eleji tartós meleghullám és a szokatlanul erős, a belső száraz területek irányából fújó szél felgyújtotta a hegyvidéki erdők nagy részét. Nem tudok semmi “zöld” összefogásról bozótírtással kapcsolatban. Ezt nem is lehetne csinálni, mert ezek nem bozót tüzek, hanem a magas olajtartalmú eucaliptus fák égése Ezt csak úgy lehet megelőzni, hogy biztonsági sávokat égetnek tavasszal a veszélyeztetett erdők és települések körül. Ez az erdőgazdasági hivatalok feladata minden államban, és ebbe nincs semmi politikai beleszólás. Idén nem volt idő a biztonsági égetésekre, mert a szárazság korán és hirtelenül állott be. Tehát nincs ebben semmi politika, a tűzoltókat sem lehet hibáztatni, ez a különleges körülmények természetes összedolgozása volt. Sajnálatos, de elkerülhetetlen. A kormány többet fog költeni tűzoltó helikopterek befektetésére, de ennél többet nem tud csinálni. Voltak nagy tüzek Ausztráliában, és lesznek is.

    Remélem az új év kedvezni fog nektek és a többi volt iskolatársaimnak. Kivánok mindenkinek egészségben és örömökben gazdag újévet.
    Frigyes

  11. Minden elismerésem a Király Józsefnek, hogy leírta az igazségot. És a Somogyi Erzsébetnek is tisztelet jár. 1974- től Ausztráliában éltem 25 évig, főként Sydneyben és a munkám miatt sokat kellett utaznom. Szerintem ha valaki nem csak állítja, hogy Ausztráliában él és nem tudja, hogy az aljnövényzetet miért fontos leégetni, nem tud az aboriginik bozót égetéséről és nem hallott a zöld-akciókról az vagy nagyon felületes érdeklődésű ember vagy érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt terjessze. A harmadik lehetőséget nem írom le. Persze az eukaliptuszok olaja gyúlékony. Én is láttam amikor a Blue Mountainban egyik domb tetejéről a lángok pillanatok alatt átcsaptak a 2 km-re levő másik dombtetőre. Hiszen az eukaliptusz olaj miatt hívják Kék Hegyeknek. A hétvégi házam Blackheathben (10 Gordon avenue) ugyanígy égett le. Hogy a sivatag is lángokban állna? Annak idején legalább 20 alkalommal repültem Melbourneből Perthbe és órákon keresztül szinte semmilyen növényzetet nem lehet látni a kontinens sivatagos belsejében. A homok égne? Egyébként a tűz Oz-ban valóban nagyon veszélyes tud lenni a kialakuló tűzvihar miatt. A forró levegő nagy sebességgel felfelé áramlik és helyére 80-100 km/óra sebességgel hűvösebb levegő áramlik be. Az 1970-es években Dél Ausztráliában a szél
    olyan hirtelen váltott irányt, hogy 6 tűzoltó égett meg és csak azok élték túl, akiknek sikerült a jármű alá bújni. Országos gyász is volt.
    A kormány pedig benne van nyakig. Teljesen szükségtelenül kormány támogatással egy sor duzzasztó gátat építettek, ami kivesz hatalmas mennyiségű vizet a természetes körforgalomból. A hőmérsékletről elhangzottak is igazak. Elmondják/megírják Európában amikor tegnap Sydneyben 40 fok volt, de amikor ma 22 fok van, akkor hallgatnak. Még egy dologra hívnám fel a figyelmet. A tűzoltás az egy szakma. Laikusok csak szamárságot tudnak hozzáadni,
    Üdvözlöm igazi Magyar és Ausztrál barátaimat Mikó Lajos

  12. Győri Kristóf

    Bár a cikket egy vegyészmérnök írta, geográfusként nézve szakmailag teljesen helytáll.
    Egy környezeti rendszer egyensúlyának fennmaradása nem feltétlen szűnik meg az emberi tevékenységgel, ha az ember ezeket a tevékenységeket ésszel végi. Az aljnövényzet szisztematikus leégetése nem borítja fel a környezet egyensúlyát, mivel az idővel úgyis felgyulladna, ebben az esetben az emberi beavatkozás egy amúgy is megtörténő eseményt tesz kiszámíthatóvá, továbbá az sem elhanyagolható tény, hogy az ember az évezredek alatt kitapasztalta ennek hatását.
    Ahogy Gudszent Ottó Öregapja is ismerte, az ausztrálok is ismerik az aljnövényzet égetésének hatásait. Ezzel arra célzok, hogy az ehhez hasonló beavatkozások még abban az időszakban alakultak ki, mikor az emberiség többé-kevésbe harmóniában élt a természettel.
    Akármilyen környezeti beavatkozásról szóló döntésnél minden esetben ökológiai és gazdasági okból kellene dönteni, nem politikai okból. Állítom, hogy a legtöbb környezetvédőnek fogalma sincs a környezet működésének összetettségéről, ahol egy probléma megoldásához egyszerre több tényező figyelembevételére van szükség.

  13. Enikő Tánczos

    “Xanthorrhoeaceae családba tartozó, leveleikben a magas füvekre emlékeztető fák.(Tud valaki magyar nevet hozzá?)”–> Fűfaként ismerem.

  14. Kedves hozzaertok! Azt javaslom, hogy jojjenek el Ausztraliaba, menjenek be egy erdobe 200 lepest es latni fogjak, hogy az egetes mennyire nevetseges elkepzeles.

Vélemény, hozzászólás?

(Az eltérő véleményeket megjelentetjük, az útszéli stílust töröljük.)

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük