Az ausztráliai erdőtüzek – Mi az igazság?

Erdőtüzekről mindig távoli vidékekkel összefüggésben hallunk, mint most például Ausztráliából. Egyes források bozóttüzekről beszélnek. Nem maradhatnak el a riogató szalagcímek:
A hatóságok a legmagasabb figyelmeztetési szintet hirdetik ki…
Vészhelyzet Ausztráliában…
A tüzek megállíthatatlanul terjednek…
A tűz Sydneyt fenyegeti…

                     Évről évre ismétlődnek Ausztráliában a bozóttüzek

És természetesen elmaradhatatlan, hogy a tüzeket összefüggésbe hozzák az éghajlat-változással. Mi is föltesszük tehát a kérdést. Valóban a Föld melegedésének, netán az ember okozta melegedésnek a következtében lépnek föl a tűzesetek?

Az európai médiák megpróbálnak összefüggést találni a klímaváltozás és a bozóttüzek között. Scott Morris miniszterelnök konzervatív kormánya ezt határozottan cáfolja. Erdő- és bozóttüzek évmilliók óta az ausztrál kontinens jellegzetes velejárói. Olyannyira, hogy egyes növény- és állatfajok saját életritmusukat a rendszeresen visszatérő tüzekhez igazították.

Az ausztráliai őslakosok, az aboriginek éppen az erdők védelmében égették le az aljnövényzetet. A gyakori zivatarok villámcsapásokkal, tűz keletkezésével járnak, és ha a tűz dús aljnövényzetet ér, akkor hamar meg tudja gyújtani a magas fákat is. Hogy ezt megakadályozzák, azért égették le az aljnövényzetet időről időre.

Ezt, tehát az aljnövényzet leégetését tiltották meg a Zöldek nyomására, és ez vezetett a tűzkatasztrófához.

A Zöldek és a baloldal nyomására körülbelül húsz évvel ezelőtt tiltotta meg a Labour kormány az aljnövényzet leégetését, úgymond a rovarok és apróbb állatok védelmében. Senki nem gondolt arra, hogy ennek milyen negatív hatásai lehetnek.  „Így jött el a 2016-os esztendő, amikor Nyugat-Ausztráliában egy villámcsapás következtében az emberemlékezet óta legsúlyosabb tűzvész pusztított. Több száz km2 égett le, több település elpusztult, sokan meghaltak. Ha az ember autóval utazott Perthből Albany irányába, több száz km-en keresztül csak leégett erdőket látott.

„A 2016-os katasztrófa után törvényt hoztak, hogy a települések közelében az aljnövényzetet idejében le kell égetni. Ezekre a munkákra erdészcsapatokat képeztek ki, sokszor éppen az aboriginek közül. Azóta nem volt nagyobb tűzeset. Sajnos itt is érvényes: Ha a Zöldek valamibe beleavatkoznak, abból csak baj származik, főleg a környezet látja kárát áldásos működésüknek.

A magasra fölcsapó lángok képe valószínűleg bejárja az egész világot. De a híradók elfelejtik a nézőket a mélyebb összefüggésekről tájékoztatni. Így aztán hamar olyan benyomás támad, hogy az egész kontinens ég. A kontinensről első kézből érkező információk segítenek ezen a téren is eligazodni.

Az állat- és növényvilág alkalmazkodott a szárazság által kiváltott tűzesetekhez.

„Ausztrália a világ csapadékban legszegényebb kontinense. Az állat és növényvilág alkalmazkodott a szárazság és tűzesetek ritmusához. Sok fafaj képes a bozóttüzeket túlélni vastag kérge segítségével. Más növények magjainak tokja csak a bozóttűz hatására nyílik ki, ezután tudnak a magok csak kicsírázni. Ilyen pl. a Xanthorrhoeaceae családba tartozó, leveleikben a magas füvekre emlékeztető fák termése. (Tud valaki magyar nevet hozzá?) Ezek a növények annyira alkalmazkodtak már a gyakori tűzesetekhez, hogy azok jótékony hatással vannak szaporodásukra, elterjedésükre. A botanika ezeket a növényeket pirofitáknak, tűzkedvelőknek nevezi.

A Xanthorrhoeoideae nemzetségbe tartozó növények gyorsan kihajtanak a tűz után.

A Xanthorrhoea preissii termése

A Mountain Ash vidékén élő fák magjai kemény tokban vészelik át a szárazságot, és csak a hő és füstgázok hatására nyílnak ki. A hamu pedig jó táptalajt biztosít számukra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ausztrália jellegzetes növényei a banksiák.

A banksia magjai is átvészelik a tűzesetet, illetve már hét nappal a tűz után kihajtanak a növények.

Még az állatok között is találunk fajokat, amelyeknek szaporodását elősegítik a bozóttüzek. A gyakori bozóttüzekből 40 ízeltlábú faj húz hasznot. Az ausztráliai tűzbogár (Merimna atrata) lárvái a frissen megégett fákban találják meg a fejlődésükhöz szükséges táplálékot. A bogarak speciális szenzorokkal rendelkeznek, amelyek több tíz km távolságból érzékelik a bozóttüzeket. Ezek a szenzorok egészen pontosan a tüzek keltette infravörös sugárzást érzékelik ilyen távolságból is.

Ellentétes álláspont az aljnövényzet leégetésének kérdésében a Zöldek és a tűzvédelmi szakemberek között

Így a tűzesetek szinte az ausztrál élethez (way of life) tartoznak. Az őslakosok emberemlékezet óta leégették a mezőket, ha azt akarták, hogy újra kizöldüljenek. A zöld mező pedig vonzotta az állatokat, amelyek a bennszülötteknek zsákmányul szolgáltak. A kontinens északi részén a kisebb bozóttüzek mindennaposak. A száraz évszak vége felé sok helyen apróbb tüzek keletkeznek. Az aljnövényzet tervszerű leégetéséről az emberek az interneten tájékozódhatnak Az irányított leégetésről (prescribed burning) évek óta folyik a vita. A környezetvédők ellenzik, a tűzvédelmi szakemberek helyeslik. Utóbbiak bírálják a kormányt, hogy hagyja magát a környezetvédőktől befolyásolni, és így elhanyagolja a sok millió hektár bozótos terület védelmét. Szerintük pont az aljnövényzet irányított leégetésének megakadályozása és korlátozása vezetett a nagyobb tüzek keletkezéséhez. Amit itt mindenkinek mérlegelni kell: Az emberek javainak vagy a környezetnek a védelme a fontosabb.

Nagyobb erdőtüzek már 1851-ben, 1902-ben és 1937-ben is voltak

A nagyobb tűzesetekről készült feljegyzések 1851-et említik elsőként. „Februárban a ‚Black Tuesday’ lesz az újabb kori ausztrál történelem első komolyabb tűzesete. A következő nagy tűzvész 1902-ben pusztít. Akkoriban azt nevezték az ország történelme legsúlyosabb tűzesetének. A tűz New South Wales déli területének Riverina vidékén pusztított. Wagga városának környéke heteken keresztül lángolt, a tűz átterjedt a mai Mount Kosciuszko nemzeti park területére.
A következő nagy kiterjedésű tűz 1937-ben gyulladt ki: „A tűz órák alatt elterjedt Walpole felől Denmarkon át Albany irányába. Emberéletet szerencsére nem követelt. De a tűz nyomai még ma is fölfedezhetők az égre meredő kopár, szürke fatörzsek látványában.

A témáról további információk itt találhatók.

2019. december
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151(OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us: