Az elátkozott széndioxid másik arca

Egy ősi kínai mondás szerint minden rosszban van valami jó, és minden jóban van valami rossz, ezért észre kell venni a dolgok másik oldalát is.
Alighanem ez a helyzet azzal a bizonyos elátkozott széndioxiddal is.
A hivatalosan támogatott média propaganda szerint ugyanis ma már a széndioxid az oka minden bajnak, például ha Velence főterét elönti a tenger, vagy ha Ausztráliában 47 fokos a meleg, miközben Amerikában mínusz 30 fokos a hideg, mivel az ilyen szélsőséges kilengéseket is a széndioxid okozza, hiszen ki vagy mi más okozhatná?

Szuggeszció: légszennyező anyag
                                Valóság: H2O, víz

Nem csoda, ha naponta halljuk rádióban, TV-ben, hogy borzalmas katasztrófa fenyegeti az emberiséget, az éghajlat változást okozó, környezetet szennyező, egészséget károsító széndioxid miatt, miközben lelkes klímavédő tüntetők halálfejes transzparensekkel követelik a széndioxid betiltását.
A tüntetés után pedig a lelkes klímaaktivisták, pihenésként, gyakran betérnek egy vendéglőbe vagy egy gyorsétterembe, elfogyasztanak pár pohár sört vagy kólát, amelyekből árad, bugyog kifelé a hatalmas mennyiségű széndioxid, amely ellen fél órával ezelőtt még szorgalmasan tüntetgettek.

Cola

Hogy is van ez? A szabadban a széndioxid káros, a kocsmában nem káros? Ha a széndioxid ekkora veszélyt jelent, miért nem tiltják be a sör, a pezsgő, a kóla, a fröccs, és a szódavíz nyilvános árusítását, hasonlóan, ahogyan a marihuánát megtiltották? Vajon tudják a gyakran tinédzser korú tüntetők, egyáltalán mi az, hogy széndioxid? Nem tévesztik össze a valóban mérgező szénmonoxiddal?
Lássuk, hogyan néz ki az a bizonyos, halálos veszedelmet jelentő széndioxid, milyen szerepet tölt be a természet körforgásában.
Hogy hogyan néz ki? Hát bizony sehogyan! A széndioxid láthatatlan, mint a tiszta levegő. Ha látható lenne, a coca-cola is füstölne, amikor kibontjuk a palackot, és mi magunk is füstölögnénk kilégzés közben.
Ebből már látszik egy tanulság, az, hogy ha mutatnak nekünk a TV-ben egy füstölgő kéményt, és azt mondják, hogy amit látunk, az széndioxid, akkor ne higgyünk a bemondónak, mert vagy viccel, vagy át akar minket verni, esetleg maga sem tudja, mi fán terem az a bizonyos sokat emlegetett széndioxid, ami ellen tüntetni kell.
És ez nem minden. A TV-ben a széndioxid emisszió illusztrálására gyakran kondenzációs hűtőtornyokat mutogatnak. Ilyeneket használnak a hőerőművekben, hogy a gőzturbinákból kiáradó fáradt gőz minél nagyobb részét – víz formájában – vissza lehessen nyerni. Ezekből azonban nem széndioxid, hanem hófehér vízgőz száll felfelé, amely ellenfényben fotózva – amikor a Nap szemből süt – félelmetesen sötétnek látszik. Úgy látszik, ma már a nézővel bármit el lehet hitetni.

Felvethető a kérdés, miért létezik a természetben széndioxid, mert bizony létezik, és a túlnyomó részét nem az ipar termeli, hanem az emberek és az állatok, akik/amelyek oxigén-dús levegőt lélegeznek be, és széndioxidban dús levegőt lélegeznek ki. A kilégzett levegő széndioxid tartalma több mint 4%, vagyis 100-szor nagyobb, mint a beszívott levegő széndioxid tartalma. Így azután minden egyes lélegzetvétellel megszázszorozzuk a beszívott levegő széndioxid tartalmát. Márpedig 7 és fél milliárd ember, és sok milliárd állat lélegzik folyamatosan, percenként 15-20 alkalommal. Ez a Földön a legnagyobb „káros” széndioxid emisszió.
No de mi a szerepe a széndioxidnak a növények esetében?
Bár a tiszta levegőben nagyon kevés a széndioxid (kb. 0,04%), azonban a növények a leveleiken keresztül kiszippantják a levegőből a csekély széndioxidot, szétbontják szénre és oxigénre, az oxigént kibocsátják a levegőbe, a szénből pedig víz és más anyagok hozzáadásával, a napsugárzás energiáját felhasználva, szénhidrátokat és más szerves vegyületeket állítanak elő.
Ez a Földön az egyetlen elsődleges élelmiszer termelő folyamat. Széndioxid a „nyersanyaga” a zöldségnek, a gyümölcsnek, és a gabonának, valamennyi állati takarmánynak, ezen keresztül a tejnek, a tojásnak, a húsnak, vagyis minden növényi és állati eredetű élelmiszernek. Amikor elfogyasztunk egy hamburgert, gondoljunk arra, hogy ezt a hamburgert, és annak minden egyes összetevőjét, még valamikor, a leánykori nevén, úgy hívták, hogy széndioxid.
Hogy a Földön létezhet élet, egyrészt annak köszönhető, hogy a bolygó felszínének nagyobb részét víz borítja, másrészt annak köszönhető, hogy az atmoszférában jelen van az élethez nélkülözhetetlen négy legfontosabb összetevő: oxigén, nitrogén, vízgőz, és széndioxid. Ha ezek közül bármelyik hiányozna a levegőből, minden élet elpusztulna.
Ha tehát sikerülne az atmoszférát – az adófizetőket terhelő hatalmas költségek árán – tökéletesen „dekarbonizálni”, ahogyan azt egyes klímavédő politikusok és aktivisták javasolják, minden növény elpusztulna a Földön, azután az állatok és az emberek éhen halnának. Tényleg ezt akarjuk?
No de egyáltalán miért kell az atmoszférából kiküszöbölni a széndioxidot? Hát azért, mert állítólag ez okozza a melegedést! Tényleg ez okozza? És ha igen, miért baj, ha melegszik az éghajlat?
A Föld történetében volt már a levegőben több millió éven keresztül 10-szer annyi széndioxid, mint most, miközben 4-5 fokkal valóban melegebb volt, azonban a bolygó és az ökoszisztéma remekül működött, felgyorsult az evolúció, óriási fák nőttek, hatalmas testű állatok legelték a dús növényzetet.
Más alkalommal, ugyancsak több millió éven keresztül megint csak 10-szer annyi volt a széndioxid, mint most, közben pedig 4-5 fokkal volt hidegebb, és tömegesen pusztultak ki, fagytak meg, haltak éhen az élőlények.
Így azután jogos kétségeink támadhatnak azzal kapcsolatban, hogy képes lehet-e a széndioxid befolyásolni a Föld hőmérsékletét.
Az első emberi civilizációt pedig nem az eszkimók hozták létre a hó és jégmezőkön, hanem a sumérok, Mezopotámia déli részén, ahová azért vándoroltak át a hűvös észak-keleti tájakról, mert könnyebb volt ott élni, sumérföldön ugyanis 4-5 fokkal melegebb volt az éghajlat, mint most Európában.
Az emberiség történetében a melegebb időszakokban jólét volt, a hidegebb korszakokban, például a középkori kis jégkorszakban pedig éhínség és pestis járványok tizedelték Európa lakosságát. Ez volt a boszorkány égetések legaktívabb időszaka is, hiszen bűnbakra mindig szükség van, és ha ilyen sok a Földön a nyomorúság, akkor az biztosan attól van, mert a boszorkányok megátkozták az embereket.
Ha valóban bekövetkezik a beígért 2-3 fokos hőmérséklet emelkedés, Európában az éghajlati övek észak felé tolódnak el, növekszik a megművelhető mezőgazdasági termőterület, és Magyarország éghajlata mediterrán jellegűvé válhat.
Volt már hasonló időszak. Kb. 2500 évvel ezelőtt a bolygó átlagos felszíni hőmérséklete kb. 3 fokkal volt magasabb, Grönlandon nem volt hó és jég, dús legelők borították a földeket, a skandináv félszigeten pedig szőlőt és bort termeltek.
A hatalom gyakorlásának és az emberek manipulálásának évezredek óta bevált módszerei közé tartozik, hogy egy közeledő katasztrófa veszélyére hivatkozva ráolvassák az emberekre a „bűnüket”, hogy mindezért „Ti vagytok a felelősek!” Pánik keltés és bűntudat keltés egyszerre! Ez a nyerő páros!
A kérdés nem az, lesz-e klímakatasztrófa, hanem hogy milyen érdekeket szolgál a globális pánik keltés.
A helyes megfejtők között pedig kisorsolunk egy nagy korsó széndioxiddal dúsított sört.
2019. november
Dr. Héjjas István

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:
error0
Updated: 2019-11-19 — 18:41

3 hozzászólás

Add a Comment
  1. Szinte minden anyag, ami a Földön létezik, az hasznos, az jó valamire. A szén-dioxid is. Jó a vízben, jó a levegőben, de nem mindegy, hogy mennyi. Mint a cikk írja, a levegő normál CO2 tartalma 0,04 %. Csakhogy ez sokszor magasabb. A globális felmelegedés az tagadhatatlan. A CO2 hatása a globális felmelegedésre, tagadhatatlan. Miért növekszik a levegő CO2 tartalma? Mert sokkal nagyobb az emberiség, és az állatvilág CO2 kibocsátása, mint a növények CO2 felhasználása. Az emberiség létszáma megsokszorozódott. Mivel tudjuk csökkenteni a kibocsátást? Az állatok és az emberek csökkentésével semmiképpen. Viszont a foszilis energiatermelés csökkentésével annál inkább.
    Tudjuk, hogy van természetes ciklikussága a föld hőmérsékletének, de nem kéne erre “rásegíteni”, lehetne kompenzálni. Ne bagatellizáljuk el a globális felmelegedés témakörét. Az létezik, és valóban a Föld pusztulását jelenti. Ez a cikk valóban próbálja manipulálni az embereket. Le akarja venni a felelősséget a az ipar-mágnások, az olaj-lobbi válláról. Ne higgyünk neki. Gondolkozzunk felelősen az élővilág jövőjéről.
    A hűtőtornyok mutatása, mint CO2 kibocsátó, valóban butaság, mert az vízgőz. Egyébként a vízgőz is üvegház hatású. A kémények füstje is, ha abban van modern porleválasztó, CO2 elnyelető, akkor az is javarészt vízgőz. A régi erőművek, tüzelő berendezések füstölgő kéményinél nem is a CO2 a veszélyes, hanem a tökéletlen égésből származó korom, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid stb. a veszélyes. Gondoljunk csak a savas esőre…

    1. Király József

      Tisztelt Uram,
      “A CO2 hatása a globális felmelegedésre tagadhatatlan.”
      GONDOLATOK A KLÍMÁRÓL, AZ ANTROPOGÉN KLÍMAHATÁSRÓL (AKH)
      Javaslom ennek az írásnak V. pontját, továbbá ezt az írást:
      Gondolatkísérlet a CO2 klímaszenzitivitásáról
      “CO2 elnyelető”
      Tervezőasztalon, laboratóriumban léteznek, gyakorlati, nagyüzemi alkalmazását fizikai-kémiai, ill. gazdaságossági okok zárják ki.

    2. Fuggerth Endre

      Róna Péternek: Respektussal minden őszinte ember aggódására és odafigyelésére, jó lenne érzékelni azt a kardinális különbséget, mely szerint sem a jogi sem a közgazdasági téren szerzett legalaposabb ismeretek sem írják felül a fizika s kémia törvényeit.
      Emiatt, az innen érkezők nyilatkozatai és elemzései lennének a tanulmányozandók.
      S zömmel ezzel a szándékkal íródik e honlapon minden cikk.
      Kitartó böngészést, új ismereteket, s eddigi hiedelmei bölcs átértékelését kívánom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük