Az erdők és a dekarbonizáció

Naponta halljuk a propagandát, hogy őrizzük meg az erdőinket, mert ezek vonják ki levegőből az éghajlat változást okozó széndioxidot és termelik az oxigént. Ezt nevezzük így: „dekarbonizáció”.

Érdemes megvizsgálni, hogyan működik ez a folyamat.

Amikor süt a Nap, és a növény kap elegendő UV sugárzást, a zöld levelek szétbontják a levegőben található széndioxidot oxigénre és szénre. Ennek során minden egyes széndioxid molekulából (CO2) lesz egy oxigén molekula (O2) és egy szénatom (C). Az oxigén molekulákat a növény kibocsátja a levegőbe, a szén atomokból pedig – víz és egyéb anyagok hozzáadásával – szerves molekulákat állít elő, ily módon növeli a saját tömegét. Sötétben azonban, amikor nincs UV sugárzás, a folyamat megfordul, ilyenkor a növény is oxigént fogyaszt, és széndioxidot bocsát ki.

Ez azt jelenti, hogy csak az a növény végez „dekarbonizációt”, amelyik folyamatosan növekszik. Ha egy erdő szerves anyag állománya évezredeken keresztül változatlan – mint a dél-amerikai esőerdők esetében – akkor az ilyen erdő „dekarbonizációs” teljesítménye kereken nulla.

Ha azt szeretnénk, hogy egy erdő szenet vonjon ki a levegőből, ezt csak úgy érhetjük el, ha a faállomány egy részét rendszeresen kivágjuk, a helyükre facsemetéket telepítünk, és az így kitermelt fát nem égetjük el, hanem felhasználjuk építőanyagként, vagy gyártunk belőle bútort, papírt, cellulózt, gyufát, fogpiszkálót, gyerekjátékot, vagy más ipari terméket.

Feltehetjük a kérdést, érdemes-e kivonni a levegőből a szenet. Hogy a Föld nevű bolygó alkalmas arra, hogy itt emberek éljenek, annak vannak alapvető feltételei. Az egyik feltétel, hogy legyen a bolygón hatalmas kiterjedésű szabad folyékony vízfelület. A másik az, hogy a levegő tartalmazza legalább azt a négy alapvető összetevőt, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez, ezek: oxigén, nitrogén, vízgőz, és széndioxid. Ha ezek közül bármelyiket kivonjuk a levegőből, az emberiség elpusztul. Ha pedig sikerülne megvalósítani a teljes, tökéletes, és végleges „dekarbonizációt”, vagyis ha kivonnánk az összes „környezetszennyező” széndioxidot a levegőből, a hatása olyan lenne a földi élővilágra, mintha az oxigént vonnánk ki a levegőből.

Az a feltevés pedig, hogy a széndioxid okozza a klímaváltozást, tudományosan megalapozatlan. Az elmúlt félmillió év adatai szerint ugyan nem vitatható, hogy a melegedési időszakok együtt jártak a széndioxid szint növekedésével, azonban a melegedés általában megelőzte, nem pedig követte széndioxid szint növekedését. Így azután a klímapropagandisták rendszeresen összetévesztik (vagy szándékosan összemossák) az okot és a következményt.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy 440 millió évvel ezelőtt 10-szer több széndioxid volt a levegőben, mint most, miközben jégkorszak volt. Jelenleg pedig a levegő széndioxid tartalma földtörténeti minimumon van, mivel most a bolygón található összes szén túlnyomó része széntartalmú kőzetekben (mészkő, dolomit) van kémiailag lekötve.

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Föld történetében a jégkorszakokban következtek be a nagy ökológiai katasztrófák, amelyek élőlény fajok tömeges kihalásával jártak. A melegebb időszakokban ezzel szemben a bolygó kizöldült, pezsgett az élet, új élőlény fajok alakultak ki, felgyorsult az evolúció.

Az emberiség történelme is azt mutatja, hogy a mostaninál melegebb korszakokban éltek az emberek jólétben, míg a hidegebb időszakokban – például a középkori kis jégkorszakban – éhínség és járványok tizedelték az emberiséget. Az sem véletlen, hogy az első emberi civilizációk Mezopotámiában és a mai Egyiptom területén alakultak ki, ahol 3-4 fokkal volt melegebb az éghajlat, mint most Európában. Ha pedig valóban melegszik az éghajlat, akkor Európában az éghajlati övek észak felé tolódnak el, és Magyarország éghajlata mediterrán jellegűvé válhat, aminek inkább az előnyeit kellene kihasználni klíma-hisztérikus pánik keltés helyett.

Vajon tényleg változik az éghajlat. És tényleg képes az ember ezt a folyamatot befolyásolni? Hiszen a világ vezető politikusai ma már egyezményeket kötnek, hogy milyen legyen az éghajlat egy évszázad múlva, miközben azt sem tudjuk megjósolni, lesz-e egy hét múlva eső.

Julius Evola olasz filozófus szerint valamikor az emberek Istent imádták. Azután úgy gondolták, imádhatják akár saját magukat is, vagyis az embert. Ezt a mozgalmat nevezték el azután szemérmesen humanizmusnak. Azóta a modern humanista ember önbizalma tovább erősödött, ma már sokan egyenesen azt képzelik, hogy mindenhatók vagyunk.

2019. október
Dr. Héjjas István

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email