Az EU még befelé halad, Hollandia már kifelé indul a klímavédelmi alagútból

A klímavédelmi politikában a változás előtti időszakot éljük. Érdekes megfigyelni az időeltolódásokat. Hazánk most indul el az alagútban, hiszen a közelmúltban hirdette meg a kormány a dekarbonizációt az energiatermelésben. A főváros új vezetése hamarjában, de teljesen komolytalanul és előkészületlenül meghirdette a klímavészhelyzetet. Az EU még nagy léptekben robog az alagútban, de Hollandiában, a szenátusban és Németországban, a tartományi parlamentekben és a szövetségi parlamentben is (a választások eredményeképpen) megjelentek a klímaszkeptikus képviselők.
Elindult az a folyamat, amelyet az energetikai szakemberek már régóta jeleznek. Erről az utópisztikus útról vissza kell fordulni, mert az energiatermelés dekarbonizációja, azaz a klímavédelem fő célkitűzése nem megvalósítható, és egyre súlyosabb gazdasági hátrányokkal jár. Az alaptézis, mely szerint az antropogén szén-dioxid kibocsátás lenne a klímaváltozás oka, tudománytalan. Az alagútnak nemhogy nincsen másik kijárata, de az ideológiára épített, és politikavezérelt sínpárról is kiderült, hogy vakvágány.
Az EU-parlament legutóbbi ülésén „nagy többséggel megszavazta a klíma- és környezeti szükségállapot” kihirdetését. A határozat felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket. A határozatnak igazán nincsen igazi hatóereje, hiszen a szavazáson az ellenszél is megjelent. Érdekes, hogy a zöldek nagy elégedettséggel nyugtázták a „győzelmet”, az Európai Klíma Realista Hálózat (ECRN) viszont üdvözölte azt a 225 képviselőt, akik nemmel szavaztak. (Tájékoztatásul: az igen szavazatok száma 429 volt.) Figyelemreméltó az is, hogy mind a 28 tagországból voltak képviselők, akik nem támogatták a határozatot. Többek között pl. azért, mert Európa szerte, csak a fémiparban mintegy 30 000 munkahely szűnne meg.

Ursula von der Leyen, az EU- Bizottság elnöke új zöld irányt („green Deal”) hirdetett meg, mely szerint Európa lesz az első „klímaneutrális” kontinens (?). Az Európai Bizottság a program részleteit dec. 11-ig fogja letenni az asztalra (de sürgős). A költségekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezer milliárd euróról (más hírforrások szerint háromezer milliárd euróról) van szó a következő évtizedben. A finanszírozást természetesen úgy képzeli el, hogy nemcsak az EU költségvetéséből származzék, hanem a tagországok és a privátszektor is vegyen részt. Jelentős szerepet kell vállalnia az Európai Beruházási Banknak (EIB) is, amelynek új elnöke, a német Werner Hoyer, még a nyáron kijelentette, hogy a banknak „klímavédelmi bankká” kell alakulnia, hogy a klímacélok elérhetők legyenek. A 2021 és 2030 közötti időszakban ezer milliárd eurót kell fordítani a klíma- és környezetvédelemre.A lengyel és magyar ellenállás miatt az EIB időközben olyan határozatot hozott, hogy 2021-től fosszilis energiaprojekteket már nem fog támogatni. Tudni kell, hogy kimondottan szénerőművi projekteket már 2013 óta nem finanszíroz.

Mintegy 60 szervezetből álló tömörülés nyílt levélben fordult az Európai Központi Bank (EZB) új elnökéhez, Christine Lagarde asszonyhoz, azzal a javaslattal, hogy a bank csak „zöld” beruházásokhoz nyújtson segítséget.  Lagarde még szeptemberben, a hivatalba lépése előtt kifejtette az Európai Parlamentben való meghallgatása során, hogy a klímakockázatnak kellene a finanszírozás centrumában lennie.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az EU klímavédelmi vonata egyelőre még gyorsulva halad a vakvágányú alagútban. Mintha sietnének is, attól félve, hogy egyre erősödik az ellenszél.

Thierry Baudet, a “Fórum a Demokráciáért” klímarealista holland párt vezetője

Hollandiában a klímaszkeptikus Fórum a Demokráciáért (FvD) alakíthatta meg a legnagyobb frakciót a szenátusban. Thierry Baudet vezetésével egy igen kemény, klímaszkeptikus kampányt folytattak, amely eredményre vezetett. A kampány a klímavédelemmel kapcsolatos értelmetlen kiadásokra és a szuverenitás kérdésére fókuszált. A kialakult helyzetet Theo Wolters cikke alapján ismertetjük[1]

A kampány során a Geert Wilders által vezetett radikális PVV kivételével minden párt a fosszilis energiahordozók felhasználását kizáró „energia-átalakítás” tervét támogatta, amelyről tudni kell, hogy százmilliárdokba kerül. A kampányban a klímapolitikát még a baloldal is a migránspolitika elé helyezte. Noha Wilders és Baudet pártja egyaránt szkeptikus álláspontot képvisel, Wilders a kampányát elsősorban az iszlám-ellenességre építette, Baudet viszont a klímapolitika bírálatával folytatott agresszív és direkt kampányt. Eközben erősen támaszkodott a holland klímaszkeptikus szervezetekre, azok szakmaiságára. Álláspontját extrém formákban fogalmazta meg, és emiatt agresszív reakciókat kellett elviselnie, gyakorlatilag a sajtó tejes spektrumától. Elsősorban objektív tényeket ismertetett és a valóságot mondta ki, amit nem tudtak cáfolni.

Baudet kampányának központi pontjai az alábbiak voltak:

1, A Párizsi Egyezmény teljesítésének keretében, Hollandia összes erőfeszítése a globális hőmérséklet csökkentésében csupán 0,0003 oC-ot eredményezne. A hollandiai Meteorológiai Szolgálat (KNMI) még kisebb, mindössze 0,00007 oC értéket tett közzé. Ez azt jelenti, hogy Hollandia szerepe a globális klímavédelemben elhanyagolhatóan csekély, gyakorlatilag zérus. Minthogy ezt az ellenfelei nem tudták cáfolni, ez sokkolta az embereket.

2, Még jobban sokkolta a választókat, amikor a párt rendezvényein megtudták, hogy a tervezett „energia-átalakítás” 2050-ig legjobb esetben is ezer milliárd euróba fog kerülni, amely minden családnak 234 000 euró többletköltséget jelent. Ezekről a költségekről a kormány és a sajtó eddig nem adott tájékoztatást. Az ellenfelek ebben a kérdésben sem vállalták fel a vitát.

3, A párt felhívta a figyelmet arra, hogy a közérdekű rádió- és tévéadások vakon követik a klímamesét, elhallgatják a klímaszkeptikusok álláspontját, nem adnak tájékoztatást a költségekről, nem pártsemlegesek, és nem őszinték a tények ismertetése területén, pedig a korrekt tájékoztatás lenne a dolguk, hiszen az adófizetők finanszírozzák őket.

Még megemlítendő, hogy Baudet érvelését megalapozta az a tény is, hogy Hollandiában emelkednek az energiaárak, januárban újabb áremelés várható. Ennek oka a klímapolitika („Energy Accord”) 2013-ban elindított első lépcsője. Baudet a parlamentben felhívta a figyelmet, hogy előzetes számítások szerint az „Energy Accord” 107 milliárd euróba fog kerülni. Követelte, hogy erről parlamenti vitát folytassanak, de a többség a javaslatot elutasította.

A Forum a Demokráciáért” (FvD) 2016-van alakult, de kezdetben klíma ügyben semleges állásponton volt. Baudet korán felismerte, hogy a klímapolitika fontos témává fog válni. Fél éven keresztül intenzíven tanulmányozta a klímapolitika mibenlétét, céljait és a hátterét, és elhatározta, hogy ez a téma lesz a párt politizálásának, a választásokra való felkészülés a súlypontja.

A radikális és nyílt fellépés kezdetben negatív visszahatást eredményezett, de már néhány hét után, a választási felkészülés időszakában hihetetlenül megnőtt a támogatok száma, és a regionális választások idejére az FvD a legnagyobb párttá vált. Két évvel a pártalapítás, és a politikába való belépés után. Ilyen, korábban egyetlen párt esetében sem volt megtapasztalható, mely egyértelműen a klímaszkeptikus kampány direkt következményeként értelmezhető.

A véleménykutatások szerint, ha most lennének a választások, akkor az FvD a 150 fős parlamentben 26 helyet szerezne és a másik szkeptikus párttal (PVV) a szavazatok 24,3 %-ra számíthatnának, ami már jelentős pozíciónak számít. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a miniszterelnök által vezetett liberális párt (VVD) egyre inkább opportunista baloldali irányba csúszik.

A szenátusnak még meg kell szavaznia a klíma-törvényt. Amennyiben a szenátus többsége is elfogadja, akkor a soron következő kormányok arra kötelezettek, hogy az „energia-átalakítást” végrehajtsák, a fosszilis tüzelőanyagok kiszorítás céljából.

Amennyiben a liberális VVD a szenátusban a klíma-törvényt megszavazza, a következő választásig valószínűleg sok választót fog elveszíteni, akik nagy valószínűséggel az FvD -hez csatlakoznak.

Amennyiben viszont nem szavazza meg a klíma-törvényt, a bal-liberális D66 párt szétveri a kormányt, minthogy ez a párt a fenntartható klímapolitikát képviseli, és ezzel akar szavazatokat szerezni. Nagy valószínűséggel a liberális VVD nem fogja támogatni a klíma-törvényt, amivel azt kívánja üzenni, hogy megváltozott az álláspontja a klímapolitikával kapcsolatban, s ezzel választókat szeretne visszacsalogatni. Leginkább elhallgatnák e taktikai irányváltásukat, mivel liberális pár vezetője, Mark Rutte egy brüsszeli vezető pozícióra pályázik, amit azonban addig nem tölthet be, amíg miniszterelnök. Ez viszont felgyorsítaná Hollandiában a klímapolitika megváltozását.

Hát ilyen a politika!

A hollandiai új szenátus összetételét az alábbi ábra szemlélteti:

Tanulságul két gondolat megfogalmazható:

  1. A választók nem szeretik, ha az éppen uralkodó politikai kurzus ideologikus politikájának megvalósításához az Ő zsebükben kotorászik.
  2. Ha a választók rájönnek, vagy valamely szervezet (párt) ráébreszti őket arra, hogy félrevezették őket, és ez még családjuk pénzügyi romlásához is vezet, a következő választások alkalmából szigorúan megbüntetik a csalókat.

Egyértelműen ez figyelhető meg most Németország egyes tartományaiban, és újabban Hollandiában. Ez tanulságos lehet a pártok számára, és a mi számunkra is. Nem mindegy, hogy kik ülnek az ábra szerinti patkókban. Az utóbbi években rendkívüli mélyrepülés tapasztalható (az Európai parlamentre is gondolva). Ezért bátran ki merem mondani, hogy nagy szükség van a klíma-realista, a migráns-realista új erőkre, a minden területen realista-realistákra, akkor is, ha azokat szkeptikusoknak, vagy radikálisoknak bélyegzik. Nem szabad megvárni, míg a közös klíma- és energiapolitika keretében a biztonságos energiarendszereket szétverik.
[1] Link: https://ecr.network/climate-realist-forum-for-democracy-to-become-the-largest-party-in-dutch-senate/

2019.12.09.
Dr. Petz Ernő
címzetes egyetemi tanár

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Vélemény, hozzászólás?

(Az eltérő véleményeket megjelentetjük, az útszéli stílust töröljük.)

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük