A főáramú sajtó még 2021-ben is vízpárával és ködös háttérrel riogat – avval próbál bennünket meggyőzni a légköri CO2 veszélyességéről. Lejárt lemez, mondhatnánk, de sajnos még mindig van rá vevő. Írásunkban szentelünk néhány szót a 2021. májusi brüsszeli klímacsúcsnak. Látván kormányunk igyekezetét, hogy gátat vessen a brüsszeli klíma-ámokfutásnak, az írást segítő, jó szándékú bírálatnak szánjuk.
A CNN műszaki igazgatója sokmindent kifecseg a hírtelevízió belső titkaiból. Kínos, hogy mindezt kamerával rögzítették. A legfontosabb témák: Covid-19, klímariogatás, manipuláció, BLM.
A levél természetesen fikció, a probléma viszont valós. Évek óta egyre súlyosabb fagykárokkal kell országunknak szembenéznie, miközben – hogy megfeleljünk bizonyos külföldi elvárásoknak – 10 milliárdokat költünk az éghajlat úgynevezett megvédésére. Ezek az összegek java részben szintén külföldi zsebekbe vándorolnak. A háttérben ott van a tudós vagy magát tudósnak képzelő kaszt, amely folyamtosan riogat, milyen borzasztó meleg lesz itt nyolcvan év múlva. Megtehetik a riogatást, hiszen akkorra már egyikünk sem fog élni.
Bár a kormány letette a garast a paksi bővítés mellett, nem szűnnek meg a médiában a nyugati mintát követő ferdítések az atomenergia békés felhasználása kapcsán.
Nem sok jót várunk a Komintern (IPCC) hazai végrehajtó szervének megalakulásától.
Egy kép többet mond ezer szónál. Mi itt rögtön három képet teszünk közzé, melyek önmagukért beszélnek. Februári írásunkat frissítettük egy újabb képpel.
Mennyire szoros az összefüggés az ózonkoncentráció csökkenése és a földfelszínre jutó UV-sugárzás intenzitása között? Milyen változásokat hozott a freongázok 1989-es betiltása? Izgalmas kérdések, és nehezen találjuk meg rájuk a helyes válaszokat.
Kovács Anita mikrofonja előtt ezúttal Szarka László akadémikus és Lóránt Károly mérnök-közgazdász fejthették ki álláspontjukat az éghajlat kérdésében. A bejegyzést 2021. februárjában frissítettük, közzétettük a beszélgetés szövegét.
A Deutsche Bank közgazdász kutatója hiányolja az őszinte vitát, annak kommunikálását, hogy az európai klímasemlegesség felé vezető úton az életszínvonal csökkenni, fog, munkahelyek fognak megszűnni, a versenyképesség az unión kívüli országokkal szemben csökken, az energia megdrágul, és az egyéni szabadságjogok, úgy mint utazás, fűtés, lakásválasztás már egyáltalán nem lesznek magától értetődőek. Mindezeket csak diktatórikus eszközökkel lehet a társadalomra rákényszeríteni.
Gondolatok a Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) által közzétett jelentésről, melyről a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashattunk egy beszámolót.
