Kategória: Király József

Mennyivel tartozunk? Avagy ki tartozik kinek és miért?

A COP27 nevű dőzsölés, bulizás, és extra CO2-kibocsátás az idén egy téma körül forgott.
“Ti fehér emberek tettétek tönkre a Föld klímáját, miattatok szenvednek a többségében színes emberek (people of color) által lakott országok.” Persze a gépezet finomabban fogalmaz. Nem fehér emberekről beszél….
Adósai vagyunk-e mi, a többségében fehér emberek által lakott országok a többségében színesek által lakott országoknak? Miért? Milyen sanda szándékok húzódnak gazdaságunk lerombolásának újabb fejezete mögött?

Antropogén üvegházhatás? – Spektroszkópiai szempontból elhanyagolható

Az antropogén üvegházhatás lényegében telítődött…
A hipotetikus vízgőz-erősítő mechanizmus, amely nélkül az éghajlati modellek nem jutnak el a politikailag kívánt hőmérséklet-emelkedéshez, azonban a valóságban nem bizonyítható. A vízgőznek nincs az üvegházhatást erősítő szerepe…
A globális átlaghőmérséklet legfeljebb 0,7 K (0,7 °C) értékkel emelkedik, ha 100 %-kal több CO2-t bocsátunk ki…

Energiatárolás: Valóban megoldás lehet a hidrogén?

A Véletlenszerűen Rendelkezésre álló, Időjárásfüggő áram termelésének koncepció nélküli erőltetése, az energiatárolás problémáinak negligálása, a paksi beruházás érthetetlenül lassú folyamata (nemcsak az ukrán háború óta), netán szándékos késleltetése, majd nagyhirtelen szerződés aláírása a kaukázusi zöldáram szállításáról, melynek részletei ismeretlenek…
És a brüsszeli méregkonyha ugyan sok mindenben talál kifogást Magyarországot illetően, de mintha az energiahelyzetnek evvel a kezelésével teljesen elégedett volna. Pedig az illetékesek igen jól látták, és látják Brüsszelben és Budapesten is: 
Energiahelyzetünk biztos léptekkel menetel a katasztrófa felé.
Jelen írásunk a hidrogéngazdaságot, mint potenciális energiatárolási lehetőséget elemzi.

Az energiatárolás útvesztői

Jelenleg nincs olyan bizonyított és költségekkel alátámasztott energiatárolási megoldás, amely képes lenne egy szél- és napenergiát hasznosító villamosenergia-termelési rendszert a nettó nulla kibocsátás megvalósításáig, vagy akárcsak annak közelébe juttatni. A kormányok egyszerűen vakon indulnak el, anélkül, hogy valódi elképzelésük lenne arról, hogy az általuk előírt rendszer végül hogyan vagy egyáltalán működhet-e, vagy mennyibe fog kerülni. Az igazság az, hogy – hacsak nem történik valami csoda – nincs rá esély, hogy bármilyen megfelelő tárolási technológia megvalósítható legyen, nemhogy megfizethető áron, de lehet, hogy sohasem. Jelen tanulmányunk az energiatárolás kritikus aspektusaira kíván rávilágítani, amelyeket a kormányok szándékosan figyelmen kívül hagynak.

Kinek nem jön ki a matek?

A DEMOKRATA hasábjain 2022. augusztusában jelent meg négy szerző tollából „A klímaszkeptikusoknak nem jön ki a matek” c. írás.
Erre többen reagáltak. A mai alkalommal Király József reagálását tesszük közzé, ami a mai napig még nem jelent meg a DEMOKRATA c. lapban, az online felületen sem.
„Végre, hogy elhangzik a tudós társaság szájából ez, hogy a klímarögeszme a gazdaság szétverését eredményezi. Innen már csak egy lépés annak beismerése, az az irányzat a veszélyes, amely kreál egy fiktív emberi kiváltó okot a klímaváltozáshoz, amelynek természetes okai vannak. Ez már eddig is a magyar gazdaság gúzsbakötését eredményezte, de a hisztériát erőltető gépezet ennél sokkal többet tartogat még a számunkra, negatívumokban, természetesen.”

Szerkesztői levél

Ha megkérdezték volna tőlem, mi a véleményem a klímaváltozásról, csak bámultam volna, mint borjú az új kapura, ugyanis semmilyen véleményem nem volt. Nagy nehezen azért kicsikartam volna magamból 1-2 mondatot, felidéztem volna, milyen telek voltak a hetvenes-nyolcvanas években, és avval zártam volna le a kérdéskört, hogy itt már semmi sem olyan, mint régen, sem a virsli, sem a párizsi, és így a klíma sem.