Éghajlatvédelem: Léket kapott óceánjáró vagy üres léggömb?

A hétköznapi ember nagyon jól tud számolni az ezres nagyságrendig. Ha ingatlanvásárlásról van szó, akkor még a milliókkal is megbirkózik.Százmilliók, milliárdok, ezermilliárdok?

Megawatt, gigawatt, terawatt? Sőt, megawattóra, gigawattóra, terawattóra?

Az egyes energiatermelési módok összehasonlítása az egy terawattórára vonatkoztatott CO2-kibocsátás alapján?

Minél nagyobbak a számok, minél elvontabbak (ritkábban használtak) a fogalmak, annál bizonytalanabb az utca embere, annál inkább hajlandó a megmondóemberek, tudóst mímelő sarlatánok és a média által kommunikált számokat készpénznek venni.

Mai munkánkban az antropogén CO2-kibocsátás mérőszámainak szentelünk némi figyelmet.

Mi realisták sokszor megírtuk már, így most csak távirati stílusban ismételjük meg:

Fizikai-kémiai okok kizárják, hogy az antropogén CO2-kibocsátás mérhető hatást gyakoroljon a Föld átlaghőmérsékletére.

  • A CO2 molekula a sugárzási energia formájában kapott energiakvantumot vissza tudná sugározni, de egy másik fizikai folyamat, az energiakvantum átadása a szomszédos, nem IR-aktív (N2 és O2) molekuláknak kinetikus energia formájában ennél ezerszer gyorsabban végbemegy. Itt le is lehetne húzni a redőnyt, tessék oszolni, nincs klímaváltozás a levegő CO2-tartalma növekedésének következtében.
  • De aki nem akar ilyen haszontalan kvantumfizikai részletekkel bíbelődni, talán az is belátja, a meleg levegő fölfelé száll, helyére pedig hideg levegő kerül.
  • Hogy a vízpárának, aminek a rögeszmések szerint erősítő (hőmérséklet-növelő) hatása lenne – ami elengedhetetlen kelléke a klímarögeszmének – azt is meg tudja minden középiskolás cáfolni: Köztudott, hogy a párolgás hűt, de ugyanígy hűt a csapadék lehullása is.
  • Miskolczi Ferenc sokéves, ellenőrizhető, a NASA (szatellit)mérésein alapuló számításai bizonyítják: A földközeli atmoszféra CO2-tartalmának növekedése nincs hatással az üvegházhatásra, melynek mérőszámát – optikai vastagság – ő definiálta.
  • És ugyancsak köztudott, milyen szoros az összefüggés a napfolttevékenység és a föld klímájának alakulása között.

De tegyük túl magunkat egy pillanatig a józan gondolkodáson és éljük bele magunkat a rögeszmések gondolatvilágába.

Szerintük az antropogén CO2-kibocsátás végzetes hatással lesz hamarosan a Föld átlaghőmérsékletére.

Képzeljünk el tehát egy óceánjárót, ami a Földet jelképezi.

Ezen az óceánjárón különféle emberek szorgoskodnak:

Egy kis csoportjuk igyekszik az általuk korábban ütött léket toldozni-foldozni. Ez felel meg a nyugati államok (Észak-Amerika, Nyugat- és Közép-Európa, Ausztrália) igyekezetének a CO2-kibocsátás csökkentésére. Ezeknek az országoknak semmi se drága az éghajlat befolyásolására: Még a gazdaság totális tönkretételét is elfogadható árnak tartják a klíma megvédésre.

Az emberiség nagyobb részét pedig hidegen hagyja a klímarögeszme: Úgy tesznek, mintha nem volna klímavészhelyzet, mintha nem állna küszöbön az antropogén CO2-kibocsátás növekedése miatti kozmikus katasztrófa. Ők azok, akik a közös óceánjárón egyre nagyobb léket ütnek.

Az alábbi ábrán a világ egyes régióinak éves CO2-kibocsátását szemléltetjük. A körök a közös hajón ütött léket jelképezik, és arányosak az adott régió vagy ország 2020-as CO2-kibocsátásával.

Kína esetében több adatot ábrázoltunk, a világ teljes CO2-kibocsátásánál pedig megadtuk a 2030-as prognózist is.

Majd egy – csaknem egyenesnek tűnő – körszelettel utalunk a Föld természetes CO2-kibocsátásnak mértékére.

Mit mond nekünk az ábra, mit mondanak az ábrát megalapozó számok?

Milliárd t CO2 kibocsátás:

év Africa Aust-ralia Europe Ger-many Hun-gary Asia excl. China China Rusia United States world
2000 0,887 0,352 6,149 0,900 0,058 5,652 3,439 1,471 6,011 25,234
2010 1,218 0,405 6,099 0,833 0,052 7,914 8,617 1,613 5,676 33,343
2020 1,326 0,392 4,946 0,644 0,048 9,649 10,668 1,577 4,713 34,807
2030 13,280 40,03

Talán nem kell magyarázni: Az egyik állam a milliméteres lék befoldozására áldoz milliárdokat, sőt, szakadékba viszi gazdaságát, míg a másik a méteres átmérőjű léket bővíti tovább az emberiség közös hajóján. Valójában persze gazdaságát fejleszti racionális alapokon, tekintet nélkül a fantazmagóriákra, rögeszmékre, légvárakra. A fejlesztéssel járó CO2-kibocsátás hidegen hagyja.

Ide jutottunk: Egy centralizált irányítású, egyébként egy falanszter-világ felé haladó, az embereket pontrendszerrel „nevelő” kommunista ország normálisabb, ésszerűbb, saját állampolgárait inkább gazdagító politikát folytat, mint egy úgynevezett demokrácia.

És hogy néz ki az egy főre számított CO2-kibocsátás Magyarország és Kína viszonylatában? Nos, a Wikipédia szerint (2018-as adat) az 1,4 milliárd lakosú Kínában egy fő évente 8,9 t CO2-t bocsát ki, a tízmilliós Magyarország pedig fejenként 6,23 t-t. A gazdasági szuperhatalom az egy főre számított CO2-kibocsátás tekintetében 2005 és 2010 között előzte meg Magyarországot.

Kína eközben nyíltan hangoztatja, 2030-ig tovább fogja növelni CO2-kibocsátását, lásd fenti ábránkat.

És evvel szorosan összefügg a kínai gazdaság rohamos fejlődése, kínai beruházások látványos emelkedése világszerte az USA-tól kezdve Magyarországig.

A google a ” kínai beruházás Magyarországon” keresőszavakra 88.900 találatot ad 2022 márciusában. Eközben Magyarország gazdasága jó esetben stagnál, rosszabb esetben pusztul. Köztudott továbbá, hogy magyar gazdaság címszó alatt már javarészt külföldi tulajdonosok, befektetők állnak. Ha kifejezetten magyar tulajdonú gazdaságot néznénk – amit semmiféle statisztika nem tart nyilván – még riasztóbb volna a kép.

Ami emelkedik, az az eladósodás üteme. A külföldi befektetők ebből természetesen kimaradnak, a terheket csak a magyar állampolgárok nyögik. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 2005 és 2020 november 30-a között percenként 2,8 millió Ft-tal növekedett, azóta (covid-hisztéria fordulópont) percenként 9,7 millió Ft-tal növekszik.

A HUF 10 év alatt 58 %-ot romlott a CNY-hez (kínai jüan) képest (34,6-ről 54,9-re), az euróhoz képest pedig 34 %-ot (278-ról 375-re).

Nem állítjuk természetesen, hogy a rossz mutatók oka egyedül a klíma-rögeszme, a milliárdok töltögetése az „éghajlat megmentése” feliratú hordóba.

De:

„A tények magukért beszélnek. Az egyik nemzetközileg meghatározó elemzőcég – a KPMG – 103 mutató vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy hazánk a világ 15 azon országa között van, amelyek a legtöbb intézkedést igyekeznek megtenni a szén-dioxid-­kibocsátás csökkentése érdekében.

A KPMG Net Zero Readiness Index címet viselő tanulmánya szerint „Magyarország összesítésben elért 13. helyezése komoly erőfeszítések eredményeként jöhetett létre, és igazán elismerést érdemel”. Ezenfelül a KPMG környezetvédelmi szakértői szerint azon öt országok egyike is vagyunk, „akik maximális pontszámot értek el a jogalkotás szintű intézkedések területén”. Ezáltal Magyarország a fenntarthatóság zászlóshajójaként olyan országoknál teljesít jobban, mint Ausztrália, Szingapúr vagy az Amerikai Egyesült Államok!
Mindezt Rácz Zsófia írja le, aki egyetemistaként lett a Novák Katalin miniszter asszony mellett fiatalokért felelős helyettes államtitkár.
Szegénykém még örül is annak, hogy a baleksági és közpénz elherdálási versenyben Magyarország jól teljesít.

Mielőtt összefoglalnánk számadatainkat, elmondjuk, miért is emeltük ki a kontinensek és a nagyobb kibocsátó országok mellett Magyarországot és Németországot.

A Fukushimai baleset ürügyén Angela Merkel az országpusztító Zöldeken is túltéve 2011-ben, négy nappal az esemény (NEM atomkatasztrófa) után közölte döntését előbb a tartományi miniszterekkel, majd miután azok ott helyben nem vitték elmegyógyintézetbe, sőt, jó képet vágtak a dologhoz, az egész világgal:
Tíz éven belül leállítja a német atomenergia-termelést. A politika és a média azt kommunikálta, hogy az atomenergiát az ún. megújuló energiákkal helyettesítik, a helyettesítés valójában eddig fosszilis energiahordozókkal (barnaszén, kőszén, földgáz), illetve importált atomárammal történt.

A német atomerőművek össz-teljesítménye 2011-ben 27 GW volt. Ennek 41 %-át leállították 2017 végéig, majd további 19 %-ot leállítottak 2021. december 31-ig. A terv az, hogy a maradék 40 %-ot 2022 december 31-ig leállítják. Ezt azonban felülírhatja az orosz-ukrán háborús helyzet.

Nos, a 27 GW kapacitás, még ha csak évi 11 hónapos üzemmel is számolunk, évi 213.840 GWh energia CO2-kibocsátásmentes termelését jelenti. A barnaszén, kőszén, földgáz (gázturbina) mix CO2 kibocsátása 910 t 1 GWh-ra vetítve.

Ha ezt a számot megszorozzuk a 213.840 GWh-val, azt kapjuk, hogy a kiszállás a német atomenergiából összesen évi 0,19 milliárd t CO2 kibocsátását eredményezi. Tehát, ha a magyar politika akár diplomáciai úton, akár nyílt levélben felhívja erre a figyelmet, és sikerült volna jobb belátásra bírni az ámokfutó Merkelt, tartson meg valamennyit az atomerőművek közül, még ha csak 25 %-ot is sikerült volna megmenteni, ez pontosan a teljes magyarországi CO2-kibocsátással lett volna egyenértékű. ÉVENTE! Azt hisszük, nem kell tovább bizonygatnunk:

Sem az ún. klímatudósoknak, sem a magyar, sem a német, sem az éghajlatért való aggódást mímelő uniós politikának nem fontos a CO2-kibocsátás.

Egy a lényeg: az európai nemzetgazdaságok tönkretétele éghajlatvédelem ürügyén.

Honlapunkon már tematizáltuk, sem a brüsszeli eurokaratáknak élükön Leyen asszonnyal, sem a klímakonferenciáról klímakonferenciára magánrepülőgéppel röpködő politikusoknak nem számít, mennyivel járulnak hozzá személyesen a CO2-kibocsátáshoz. Ebbe a sorba illik bele a legfrissebb hír: Leonore Gewessler, osztrák klímavédelmi miniszter asszony (Zöldek) magánrepülőgéppel repült Katarból Bécsbe. Miután az eset kitudódott, a miniszter asszony álszent módon pénzt adományozott egy etiópiai klímaprojekt számára. Nem, nem a saját zsebből, hanem a minisztérium költségvetéséből, tehát az adófizetők pénzéből.

Foglaljuk össze tehát számainkat:

Magyarország a világ CO2-kibocsátásának 0,14 %-át adja.

10 év múlva ez a szám 0,12 % lesz.

Kína 10 évenként 50 %-kal növeli CO2-kibocsátását. Csak a tízéves kínai növekedés a teljes magyar kibocsátás 50-szerese.

A nyugati világon kívül senki nem vevő a nemzetgazdaság elpusztítására az éghajlat megmentése címén.

A Föld teljes CO2-kibocsátásának 95 %-a természetes eredetű (vulkánok, geológiai képződmények, tengeri, ill. szárazföldi állatvilág).

A vízpára a légkör legjelentősebb IR-aktív gáza (klímagáza). Hatása 30-40-szer nagyobb a széndioxidénál.

Ha az atmoszféra CO2-artama megduplázódik, az IR-gázok koncentrációja kb. 1 %-kal növekedik.

A légkör nem csak a Földről, hanem a napból érkező IR-sugarakat is abszorbeálja. A földről visszasugárzott IR-sugarak abszorbeáló hatása emellett marginális.

Mindezekből csak egy következtetés vonható le:

A rögeszmét semmilyen parlament és nemzetközi szervezet által NEM választott, de igen nagy médiabefolyással rendelkező erők gerjesztik. Céljuk a nemzetgazdaságok tönkretétele.

Magyarországnak minden eszközzel búcsút kell mondania a rögeszmének. Sem Magyarország kibocsátásának eltűnése, sem annak megduplázódása nem lesz hatással a Föld éghajlatára. Amennyire lehet, minimalizálni kell a klímavédelmi kiadásokat. De összehasonlítve Európa és Ázsia kibocsátását, még az egész európai kontinens sem meghatározó a földi atmoszféra CO2-koncentrációjának alakulásában. Meghatározó éppen Ázsia lenne, és éppen ennek a kontinensnek országai azok, amelyeket hidegen hagy a klímarögeszme.

Amennyiben a mindenkori politikai vezetés és mindenkori politikai ellenzék mégis ragaszkodna a százmilliárdok feneketlen hordóba történő további töltögetéséhez, ajánljuk figyelmükbe:

Élet = CO2-kibocsátás

Gazdaság = CO2-kibocsátás.

Tehát semmiféleképp nem szabad olyan nemzetközi szerződések alapján a klímát védeni, amelyek a kibocsátás %-os csökkenését célozzák meg egy bizonyos bázisévhez viszonyítva. Vagy, vagy. Vagy hajlandó a német, amerikai, kínai. kuvaiti, stb. állampolgár annyi fejenkénti CO2-kibocsátással megelégedni, mint egy magyar, vagy fel kell mondani, el kell szabotálni a nemzetközi szerződéseket.

Egyszer már hoztuk kedvenc példánkat:

Ha egy magyar vízfogyasztása 5 l naponta, egy amerikaié pedig 15 l, akkor az 50 %-os csökkentésbe a magyar belehal, az amerikainak meg még bőségesen jut pázsitlocsolásra is. Pontosan így van ez a CO2-kibocsátással is.

Záró gondolatként csak annyi:

Mindezek a számok és arányok jól ismertek úgy az IPCC, lopós Leyen asszonyság, az unió illetékes „szakemberei”, mint a hazai politikai elit számára.

Név szerint meg kell itt említenünk
Orbán Viktor miniszterelnök
Palkovics László miniszter (ITM)
Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár (ITM)
Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár (ITM)
Varga Mihály pénzügyminiszter nevét.
Mégis erőltetik a pénzek feneketlen hordóba töltögetését. Magyarország a német és angol példát követve 105-135 milliárd Ft elégetéséről döntött az elkövetkező 10 évben hidrogénstratégia ürügyén.

Semmiképp sem politikai állásfoglalásként szeretnénk a fentieket leírni. A balliberális ellenzék többször tanújelét adta totális hozzá nem értésének, többek között a paksi atomerőmű építése leállításának követelésével, azt helyettesítendő az ún. megújuló energiatermeléssel. A kormányoldal jelenleg leállította a szélturbina-hálózat további bővítését, és időnként hallunk tőle kritikus hangokat a brüsszeli klíma-ámokfutással kapcsolatban. De mint föntebb írtuk, Magyarország az eminensek közé tartozik a közvagyon pocsékolásban az éghajlat megmentése címén. Föl kell, hogy merüljön tehát bennünk a kérdés: Mi motiválja ezt a nagyvonalú pénzszórást, a túlságosan is igyekvő megfelelni akarást a brüsszeli követelésekkel* szemben? Lehet, hogy a válasz ugyanaz, mint arra a kérdésre?
Miért támogatta a baloldal Paks bővítését, amíg kormányon volt, és miért ellenezte azt, amikor ellenzékbe került?

Munkánk során az alábbi honlapok statisztikai adatait használtuk:

https://ourworldindata.org/co2-emissions

https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/global-total-primary-energy-consumption-by-fuel-1

*Brüsszel követelhet ugyan, de az ET-nak nincs jogszabály alkotó jogosítványa, csupáncsak javasolhat, illetve témákat határozhat meg. Ebbe is van beleszólása a mindenkori magyar ET tagoknak. Az uniós döntéseket a Strasbourgi Európa Parlament hozza meg, szintén magyar parlamenti tagokkal.

2022. március
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email