Indítvány
Dr. Petz Ernő, 2020. január 18-án,
elhangzott előadását
követő hozzászólásban:
Magyarország döntési-szabadságának visszanyerésére „klímaügyekben”
Negligált tudósaink eredményeinek legitimizálására
az Indítvány (valós-hozzászólásként) is meghallgatható:
Tisztelt Megjelentek, kérdéssel indítanék:
Mi a leghatásosabb módja meggátolni azt, hogy egy csiszolt zenemű ámulatba ejtsen s közönségsikert arasson?
Az egyik mód az, ha megtiltják előadni.
A másik pedig fals fanfárok szinkron-harsogásának a bevetése.
Miskolczi Ferenc aprólékosan kidolgozott értekezése mindkettőtől szenved. Előbb megtiltották publikálni, majd Grétácska-kaliberű zagyva szócsövek mesterségesen is felerősített hangorkánja teszteli a hűvös egyenletek szótlanságát.
A tömeg beleszédül a hírokádásba – az egyenletekhez pedig nem konyít. Borítékolható hogy előbb fog belefulladni a hírokádékba, mintsem nekifeküdjön ismét az iskola-padnak.
Kisegítő javaslatom hát a következő:
Generáljunk mi is híreket, éspedig világraszólót. Természetesen olyat, ami a mérleg serpenyőjét a nekünk kedvező irányba billenti. Adtunk már, mi magyarok, a Világnak elég hírességet – némelyiket igen sanyarú sorssal. Ezek közül kettőét idézném fel röviden, elrettentésül – akiket csupán az utókor tisztelete övez.
Bolyai teljesítményét nem is ismerné ma senki, ha elő nem áll az a történelmi mázli, hogy leközletlen Appendixe édesapja matematikakönyvében meg nem jelenik. (S bizony berzenkedik minden idegszálam, amikor Babes-Bolyai egyetemről hallok…)
Semmelweisre emlékezésekkor pedig mindannyiszor elborzadok, ha eszembe jut hogy ápolói az őrültekházában verték agyon – miután kora orvostársadalma kimondta fölötte (gyakorlati szakmai-sikerei ellenére is) a negatív-ítéletet. S csupán a barátai unszolására megírt könyv-sűrítménye alapján rekonstruálható a korszak tudás-szintjéből messze-kiemelkedő felismerése.
Javasolnám hát, hogy potenciális hírességeinknek ne szánjunk többé se áldozati-szerepet, se névtelen-sírt.
Miskolczi Ferenc volt az ELSŐ, aki nem spekulatíve kérdőjelezte meg a fényárba-vont üvegház-gáz teóriára épített klimatológiai tévtanokat, hanem adatokra-támaszkodva igazolt egy tételt, amely kétségbevonhatatlanul cáfolja az addigi hiedelmet. Tétele egyik gyorsfordítása ez: A légköri CO2 szint nem vezérli a hőmérsékletet. Tehát az összes CO2 csökkentésre vonatkozó hisztéria, kapkodás, tervek erőltetése mind-mind céltalan – abban az értelemben, hogy általa stabilizáljuk a Földfelszín hőmérsékletét.
Ez az ELSŐSÉG lenne alaposan kiaknázandó. És nem túl nagy befektetéssel ki is aknázható. Ugyanis Miskolczi Ferenc egykori alkalmazója, a NASA – aki gátolta e tétel tudományos közzétételét, de 2005-ös válásukat követően ellehetetlenítette Miskolczi további karrierét is – 2019-ben maga közölt nyilvánosan olyan állításokat, amelyek szöges ellentétben állnak cenzori-múltjával, viszont összecsengenek Miskolczi tételével. [Ld. részletesebben: https://www.klimarealista.hu/494-2/] Súlyosbítja e múltbeli tettek és a jelen-nyilatkozat közti konfliktust az is, hogy a frissen közölt tartalmaknak a NASA már (saját állítása szerint) vagy 50 év óta tudója.
Ez viszont, így már jogi-eset. Mégpedig meglehetősen egyértelmű: Kárvallott áll szemben hazudozóval. Tudom jól, Ádám s Éva óta nem ez az első eset. Viszont itt a kárvallott „kisember”, a hazudozó pedig „Góliát”. Az efféle egyenlőtlen küzdelem (pláne ha az esélyek borítják a papírformát) inspirálja a tömegeket, képes hatalmas, feszülten-figyelő audienciát generálni. Ugyanez a megnövekedett figyelem és érdeklődés magát a tételt is nagyobb fényárba helyezi. Aminek ha csak a jelzett leegyszerűsített konklúziója is megered a köztudatban, onnan az már ki nem hessegethető.
Meg kellene hát indítani a pert. A Magyar állam már bevállalt efféle egyoldalú grandiozitást: A Seuzo-kincsek eltulajdonításának a perét ugyan elvesztette, de maga a kincs „hazavándorolt”. A mostani per megnyerése sokkal biztosabb, tétje pedig hatalmas: Miskolczi Ferenc tételének eme kerülőutas közkinccsé-tételével Magyarország méltóságteljes kiugrási-lehetőséget nyerhet magának, az esztelen, Brüsszeli-bürokraták által erőltetett „klímatörekvésekből”.
Ne sikoljunk el szótlanul és mulyán Miskolczi Ferenc és teóriája mellőzése mellett, mikor a NASA önként tett nyilatkozata evidens katapultpályát kínál a hülyeségek űrbelövésére és egy magyar tudós piedesztálra-helyezéséhez, egyazon-mozzanattal.
Annál is kevésbé lenne jó, ha a Magyar állam, a ráháruló fölösleges terhek bevállalásával a kárvallott szerepét zokszó nélkül elfogadva, Miskolczi Ferencet is sorsára hagyná, mert várakozik a sorban hosszabb ideje egy másik magyar tudós is, Országh József, aki a Vízgazdálkodás komplex területén munkált ki szenzációsan egyszerű ám hatékony teóriát. Karrierje s munkája fogadtatásának sorsa kísértetiesen hasonlatos Miskolczi és a sorolt elődök életútjával, s 83 éves kora mellett mind kevesebb a sansza arra, hogy tetteiről a társadalom még életében tudomást szerezzen. Pedig ez annál is inkább fontos lenne, mert a 2016-ban indított Országos Vízprogram sehonnan-sehovase vezető ballagásán messze túllépő megoldásai mellett, az általa Vízgazdának elnevezett teória bizonyos vonatkozásai nagyvonalú energia-takarékossági lehetőségeket kínálnak, más vonatkozásai pedig klimatológiai mellékeffektussal bírnak. (No nem „Gréta-rajz” szerűen, hanem kőbe-vésve – ahol a kő a kémia immár szilárd alapozása.)
Fel tehát a küzdelemre, hogy a világ-média szárnyára kaphassa kishazánk bátor és határozott kiállását egy ügy igazsága mellett; levethessük a ránk-erőszakolt kényszerzubbonyt; s hogy világhírré röpítse akár két magyar tudós egyetemes egyéni teljesítményét.
Országh József: Eutarcie (since 2002 in 6 languages) / A Víz és Gazdája (2019)
Miskolczi Ferenc: Development in Earth Science Volume 2, 2014, 31-52pp
Dég, 2020. január 18. dr. Fuggerth Endre
Fentebbi „Indítványhoz” csatlakozom, azzal egyetértek:
