Karthágónak vesznie kell

„Carthago delenda est – Karthágónak vesznie kell.” – ismételgette Cato római konzul. Evvel fejezte be minden felszólalását, akár a római közcsatorna ügyekről, akár egyes szenátorok fényűzéséről volt szó. És ennek az állandó ismételgetésnek nem kis része volt a harmadik pun háborúban, amely Karthágó teljes megsemmisülésével ért véget.

Ma Karthágót Germaniának hívják. „Germania delenda est.” – ismételgetik a német Zöldek folyamatosan. „Azonnal ki kell szállni az atomenergia termelésből.” Nem zavarja őket az sem különösebben, hogy az atomenergia termelés fajlagosan olcsó, megbízható, és mindenekelőtt CO2-kibocsátás-mentes. Vagyis a Zöldeket saját rögeszméjük sem érdekli különösebben, ha a cél a gazdaság, az ország elpusztítása.

Normális viszonyok között a német Zöldeknek (és egyáltalán a nyugati világ zöld mozgalmainak) annyi figyelmet tulajdonítana az ember, mint az amerikai kommunista kanárimadár-tenyésztők éves közgyűlésének. De most nem normális időket élünk. A zöld (helyesen: zöldbalos) mozgalmak élvezik a főáramú médiák teljes támogatását, legyen szó kereskedelmi vagy közszolgálati médiákról. A média mellett pedig a német uniós és baloldali pártok is a zöld rögeszme hűséges megvalósítói.

Így került sor a nyolcvanas évek végén a kalkari gyors szaporító reaktor üzembe helyezés előtti leszerelésére. Az ürügyet ehhez Csernobil (1986) szolgáltatta.

Az elkészült, majd üzembe helyezés előtt visszabontott gyors szaporító reaktor Kalkarban. A területet a bekerülési érték 0,06 %-áért hasznosították.

Zöldbalos tüntetők Kalkarban a nyolcvanas években

A beruházás 7 milliárd márkába került, A cehhet végső soron az adófizető állta. Oroszországban 2016 óta működik termelő üzemmódban a szaporító reaktor (BN-800, Belojarszk).

Apropó szaporító reaktor. Képzeljük el, hogy autónk az üzemanyagnak csak 1 %-át hasznosítja, a többi megy hulladékba. Aztán jön egy új technológia, és onnantól fogva a teljes üzemanyag mennyiség hasznosításra kerül. Sőt, autónk a régebbi típusú autók kipufogógázait is tudja üzemanyagként hasznosítani. Pontosan ez a különbség a hagyományos reaktor és a szaporító reaktor között. A hagyományos reaktor a 235U-t használja üzemanyagként, amely a természetes uránnak csak 1 %-át teszi ki, a szaporító reaktor pedig hasznosítani tudja a 99 %-nyi 238U-t is, valamint a hagyományos reaktorok kiégett fűtőelemeit.

Nehéz a szaporító reaktor előnyeit számszerűsíteni. Ha csak a természetes urán összetételét nézzük, akkor a szaporító reaktor 100-szor gazdaságosabb. Evvel szemben áll viszont a drágább és bonyolultabb technológia. Másik fő előnye, hogy nem kell több ezer évig sugárzó anyag tárolásáról gondskodni. A kiégett fűtőelemek néhány száz év alatt veszélytelenné válnak. A gazdaságosság végső soron attól függ, mennyire nehezítik és drágítják meg a biztonsági előírások a technológiát. Ráadásul a fejlődés nem áll meg, van még potenciál a szaporító reaktorok gazdaságosságának növelésében.  Mindenesetre a technológia mellett szól, hogy a Föld uránkészletét harmincszor nagyobb hatásfokkal tudja hasznosítani.

A kétezres évek elején az idősödő Kohl kancellár kiválasztotta utódjának Angela Merkelt, a korábbi Stasi-besúgót (fedőneve IM* Erika) és agit-prop FDJ-titkárt. Kohl lépésén lehet töprengeni, de ez nem visz előre, a tények tények maradnak.
*IM = inofizieller Mitarbeiter, állományban nem szereplő, külsős munkatárs.
Merkelnek kapóra jött a 2011-es Fukushimai reaktor-baleset, ami ürügyül szolgált a német atomenergia-termelés leállítására.

Mi is történt 2011-ben? Fukushimában március 11-én földrengés, majd ezt követően szökőár (cunami) lépett fel. A 14 m magassággal érkező víz elárasztotta a vészhelyzeti generátorokat, és így kiesett a vezérléshez szükséges áramszolgáltatás. A reaktorok ugyan szabályszerűen le lettek kapcsolva, de hűtés híján az urán fűtőelemek izzani kezdtek, és ez nagy mennyiségű hidrogént termelt. Önkéntesek csapatának sikerült eljutni a szelepekhez, és kézzel kinyitni azokat, így a hidrogén eltávozhatott. A hidrogén útja a vizes gázmosón keresztül vezetett a turbinaépület kezelőhídjára, ahol a vészhelyzet épületből a csapat azt – nagyobb kárt megelőzendő – belobbantotta. Tartsuk szem előtt: a német atomerőművekben külön technológia és berendezés (rekombinátor) gondoskodik a hidrogén megkötéséről ilyen helyzetekben. A japán üzemeltetőnek a technológia túl drága volt. A reaktorokban viszont a fűtőelemek megolvadtak. Figyeljünk rá: A több száz fős csapatból senki nem kapott egészségre káros sugárzási dózist. Később sem haltak meg közülük emiatt, ahogyan azt a világsajtó egységesen prognosztizálta.
Ugyancsak a világsajtót elárasztó hamis hírek kategóriájába tartoznak a beszámolók a hajléktalanok beküldéséről munkavégzésre, akik aztán hamarosan meghaltak.
A havária után a reaktorokat ellenőrzött módon lehűtötték 30 °C alá. A legnagyobb kihívást az enyhén radioaktív víz kezelése jelentette.
Az erőmű 30 km-es körzetét a kormány evakuálta. Ezután megkezdődött a régió dekontaminálása, és lassan a korábbi lakosok is visszatérhettek.

Nos, a fukushimai baleset után 4 nappal Merkel kancellár asszony közölte döntését a tartományok miniszterelnökeivel: Szándékában áll a német atomerőműveket 2022-ig bezárni. A tartományi miniszterelnököknek nem volt ellenvetésük.
Két hónappal később a reaktorbiztonságért felelős hatóság egy 115 oldalas dokumentumban bizonyította be, hogy egyetlen német atomerőműben sem fordulhatott volna elő a fukushimaihoz hasonló baleset.

Az áramtermelő konszernek (RWE, Eon, EnBW, Vattenfall) furcsa mód hallgattak, pedig jogi eszközökkel azonnal megakadályozhatták volna Merkel és társai ámokfutását. Később derült csak ki: A konszernek célravezetőbbnek találták az államot (adófizetőt) beperelni kártérítés céljából. Míg az Eon több száz milliós perértékből indul ki, a Vattenfall 4,7 milliárd € fizetésére perli a német államot egy new yorki bíróságnál, amit azért tehet meg, mert külföldi (svéd) cég.

A nagy német pártok dörgölődzése a Zöldekhez a sajtó tapsolása mellett végül meghozta eredményét. Németország eldöntötte, hogy 2022-ig összes atomerőművét lekapcsolja.

A folyamat első fázisában 2011 és 2017 között a 17 reaktorból tízet kapcsoltak le összesen 11 GW teljesítménnyel.

Ezek:
• Biblis A
• Biblis B
• Brunsbüttel
• Isar 1
• Krümmel
• Neckarwestheim 1
• Philippsburg 1
• Unterweser.
Ami az össz atomerőművi kapacitás 41 %-át jelentette.

Ehhez jött 2019 végéig
• Grafenrheinfeld
• Gundremmingen
• Philippsburg 2
19 % kapacitással.
A folyamat következő lépése
• Grohnde
• Brokdorf és
• Gundremmingen C lekapcsolása lesz
2021 dec. 31-ig majd
• Isar 2
• Neckarwestheim 2 és
• Emsland leállítása 2022 dec. 31-ig
a maradék 40 % kapacitással.

Az atomerőművek teljes körű lekapcsolása 4 évtizedre elosztva – a helyettesítéshez szükséges technológiák, vezetékrendszerek telepítését is beleszámítva – 1500 milliárd euróba kerülhet.

De a zöld országpusztítóknak még ez sem elég.

2020-ra készült el Európa legmodernebb és legjobb hatásfokú szénerőműve, a Datteln 4, 1100 MW + 380 MW (összes névleges elektromos + távhő) teljesítménnyel. A német Zöldek természetesen minden megmozgatnak, hogy az üzembe helyezésre ne kerüljön sor. A kérdésben jelenleg patthelyzet van.

Ugyancsak patthelyzet van Európa egyik legmodernebb földgázbázisú erőműve, Irsching körül. Az erőmű három blokkját tartalékba helyezték, egy blokk építés alatt van, 2022-re fog elkészülni.

Beszámolónk okát Philippsburg II. adja. Az erőművet 2019. december 31-én kapcsolták le, és önmaga képes volt Baden-Württemberg tartomány áramellátásának jelentős részét biztosítani. A tartományban regnáló zöld országpusztítók most elérték, hogy az erőmű ne csipkerózsika álmában szunnyadjon, hanem végleg a Föld színével tegyék egyenlővé.

Május 14-én 6.05 h-kor a nyilvánosság kizárásával felrobbantották az erőmű hűtőtornyait, evvel kizárva annak tartalékba helyezését, bármiféle esetleges jövőbeni újraindítását. Az erőműnek becsült maradványértéke 3 milliárd € volt.

Legyen Karthágó és Germánia példája intő jel mindannyiunk számára.

Források:

Kosten des Atomausstiegs

Mit heißer Nadel gestrickt! Warum der Atomausstieg teuer wird

Der Fukushima-­Report (4): Das Panik-Orchester

2020 május
Király József
okl. vegyészmérnök

 

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email