Klímaváltozás és klímavédelem

Az éghajlatváltozás elleni szélmalomharc egyre jelentősebb hatást gyakorol a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokra, ezeken keresztül az emberek mindennapi életére. Érdemes felvetni a kérdést, változik-e tényleg az éghajlat, és ha változik, érdemes-e a változás elleni intézkedésekre hatalmas erőforrásokat elpazarolni, nem lenne-e célszerűbb ezeket inkább az alkalmazkodás érdekében felhasználni.

Bár az éghajlat változása nem vitatható, tudomásul kell venni, hogy az éghajlat akkor is szakadatlanul változott, amikor még nem létezett emberiség, ezt igazolják a Föld történetének adatai. Ennek ellenére az ENSZ és az EU klímapolitikája szerint a melegedést az emberiség szén-dioxid-kibocsátása okozza, és ezen vitatható hipotézis alapján egyre irreálisabb és egyre költségesebb célkitűzések látnak napvilágot a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről és a megújuló energiák részarányának fokozásáról.

Közben pedig az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) rendszeresen készít prognózisokat a várható súlyos következményekről, ha nem csökkentjük a szén-dioxid-emissziót. Ezek a prognózisok azonban mindeddig irreálisan túlbecsülték a melegedés várható mértékét. A hivatalos média propaganda szerint is az éghajlat melegedése káros, ezért mindent meg kell tenni – kerül, amibe kerül – ennek megakadályozása érdekében.

A Föld története, és az emberiség történelme azonban ezt az aggodalmat nem igazolja, éppen ellenkezőleg, az élet mindig a mostaninál melegebb időszakokban virágzott a Földön, a hidegebb időszakok pedig – főleg a jégkorszakok – számos élőlény faj és fajta, közöttük a neandervölgyi ősember kihalását okozták.

A mai emberiség legrégebbi ősei az ún. előemberek (Homo habilis, Homo erectus), Afrikából származtak, a Föld legmelegebb vidékéről, ahol barlangokban, vagy faágakból, csontokból és állatbőrökből összetákolt kunyhókban laktak, és mivel mindig meleg volt, nem volt szükség fűtésre.

Ami az emberi civilizáció történetét illeti, az első civilizáció, amelynek már írott történelme van, a sumer, Mezopotámia déli részén alakult ki, ahol sokkal melegebb volt, mint most Európában. Könnyebb volt az élet, volt bőven élelem, a házakat nem kellett fűteni, a puszta létért folyó mindennapi küzdelem nem emésztette fel az energiájukat, maradt idejük elmélkedni, művészeteket, tudományokat művelni. Hasonló mondható el más ókori civilizációkról, mint az egyiptomi, valamint a közép-amerikai maja civilizáció. Ilyen kultúrákban jelent meg először az írás tudománya, a matematika, a naptár készítés, a csillagászat, a képzőművészet, a monumentális építészet, a költészet, és a zene.

A klímaváltozással kapcsolatos egyik aggodalom az északi sarki jég felolvadása. Nos, az elmúlt 600 millió éves időszak kb. 80 százalékában a Földön sehol nem volt télen-nyáron hó és jégtakaró. Nyáron a jég a sarkvidékeken teljesen felolvadt, majd télen ismét befagyott, akár csak nálunk a Balatonnál. Bármennyire meleg volt az átlag hőmérséklet, ez a ciklus a legmelegebb időszakokban is lejátszódott.

A Föld forgási tengelyének ferdesége miatt ugyanis az évszakok az északi és déli féltekén ellenfázisban zajlanak, ha északon nyár van, akkor délen tél, ha északon tavasz van, délen ősz, stb. A sarkvidékeken azonban az évszakok változása meglehetősen szélsőséges, hat hónapig sötét van, majd hat hónapig világos. A hosszú sötét tél folyamán pedig – napsütés hiányában – annyira lehűl a levegő és a felszín, hogy a vízfelületek befagynak, tekintet nélkül arra, hogy egyébként mekkora a bolygó felszínének átlagos hőmérséklete. Voltaképpen most is jégkorszakban élünk, amely akkor fog csak véget érni, ha nyaranta minden jég elolvad, és csak télen képződik újra.

Ami Magyarország helyzetét illeti, a melegedés abban nyilvánul meg, hogy az éghajlati övek észak felé tolódása miatt az ország nagy részének az éghajlata mediterrán jellegűvé válhat. Ez azonban nem csak hátrányokkal jár, de előnyöket is kínál. Ésszerű alkalmazkodó intézkedésekkel Magyarország a klímaváltozásnak akár a nyertese lehetne.

A lehetőség kiaknázása érdekében azonban módosítani kellene mezőgazdaságunk termékszerkezetét, és ésszerű vízgazdálkodással meg kellene oldani a termőföldjeink öntözését. Ehhez viszont a folyóink szabályozására lenne szükség, ahogyan tették ezt hatezer évvel ezelőtt a sumerok, és fel kellene adni a radikális zöldek által hangoztatott elvet, amely szerint folyjon a víz szabadon, amerre akar, mert abba nem szabad beleavatkozni.

Ami pedig a melegedés nemzetközi hatásait illeti, ez akár átrendezheti a nemzetközi gazdasági erőviszonyokat, és erre – többek között – Bogár László közgazdász professzor is felhívta a figyelmet, 2019. áprilisi Energetikai háttérkép című előadásában.


Az északi sarki jég olvadása ugyanis azt jelenti, hogy a kontinensek északi partvidékén a tavaszi olvadás korábban kezdődik, és a tenger korábban válik hajózhatóvá. Emiatt kialakulhat egy jól használható hajózási útvonal az Északi Tengerben, a hajóforgalom pedig az év egyre nagyobb részében terelődhet át erre az útvonalra a távol-kelet és Nyugat-Európa között.

Ezt szemlélteti a két térkép Bogár professzor idézett előadásából:

Márpedig ez az útvonal nem csak sokkal rövidebb, de sokkal biztonságosabb is, mint akár a Szuezi csatornán át vezető, akár az Afrikát megkerülő útvonal, mivel itt a hajók nincsenek kitéve kalóz támadásoknak, amelyek elhárításának a költsége olykor vetekszik az üzemanyag költséggel.

A lehetőségeket a nagyhatalmak hamar felismerték. Kína már bejelentette, hogy ez a terület jól passzolna az „Új Selyemút” projektbe.

Az sem mellékes, hogy ezeket az útvonalakat leginkább Oroszország képes ellenőrzés alatt tartani, miközben ő rendelkezik a világ legnagyobb jégtörő flottájával. Oroszország más módon is nyertese lehet a klímaváltozásnak, amely a fagyos orosz tundrát virágzó mezőgazdasági területté átalakíthatja át, és Oroszországot élelmiszer-termelő nagyhatalommá teheti.

Nagyon jelentősek az olvadó jég eltűnésével hozzáférhető ásványi kincsek is, így a nikkel, palládium, foszfor, bauxit, kobalt, réz, platina, ritka földfémek, és a sarkkörön túli területeken még hatalmas kőolaj és földgáz készletek is találhatók.

Sok jel mutat arra, hogy a háttérben már folyik az alkudozás a nagyhatalmak között az Északi Tenger újra felosztásáról. Az sem lehet véletlen, hogy egyre több ország hátrál ki a klímaegyezményből, vagy látszat intézkedésekkel igyekszik kibújni az előírások teljesítése alól.

A világgazdasági erőviszonyok átrendeződése pedig azt eredményezheti, hogy világpolitikai szinten a „klímavédelem” kérdése lekerülhet a napirendről, és ebbe az EU már nem lesz képes beleszólni, mivel fokozatosan elveszíti a nemzetközi versenyképességét, és az USA támogatása nélkül katonailag is gyenge.

Budapest, 2020. április
Dr. Héjjas István
aranydiplomás gépészmérnök
irányítástechnikai szakmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

1 Comment

Add a Comment
  1. Király József

    Részemről úgy gondolom, nincs napirenden a Jeges-tenger hajózhatóvá válása az éghajlat-változás miatt. Hogy aztán gazdaságos lesz-e az egész jégtörők segítségével, azt a jövő meg fogja mutatni.

Hozzászólás a(z) Király József bejegyzéshez Kilépés a válaszból

(Az eltérő véleményeket megjelentetjük, az útszéli stílust töröljük.)

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük