Másfél fok vagy másfél promille?

Van egy pánikkeltő riogató honlap, amely a már százszor megcáfolt kliséket ismételgeti, variálja. A cikk írásai jellemzően külföldi adekvát források fordításai. Nem oszt, nem szoroz, mondanánk, de van egy írás a honlapon, amely az eddig megszokott színvonalat is alulmúlja:

2000 év éghajlata, ahogy azt még soha nem láttad

Az éghajlatváltozás kutatásából doktorált éghajlatkutató, Dr. Lehoczky Annamária először is nevét adja egy ilyen csodálatos számításhoz, amely az elmúlt 2019 év minden egyes évére megadja a Föld átlaghőmérsékletét. Gondolom, az illető doktorált hölgy mentora röpdös örömében.

Másodszor nem átall egy ilyen ábrát mellékelni mely szerint a középkori meleg időszakban kisebb volt az eltérés az “átlaghőmérséklettől”, mint ma. Persze az átlaghőmérséklet elfelejti megadni. Vagyis, szerinte ma melegebb a Föld, mint a középkori meleg időszakban. Bravó, környezetváltozás kutató doktor hölgy!

Aztán tesz még egy olyan kijelentést is, hogy “Az azóta összegyűjtött globális adatok azonban nem erősítették meg, hogy ez (a középkori meleg periódus) globális jelenség lett volna, sőt, akárcsak a kis jégkorszak, még az északi féltekén sem egy egyöntetű meleg időszakról van szó.”

A hölgy nem ismeri, nem akarja ismerni a vonatkozó kutatási eredményeket. De hát a klímapánikkeltés, klímariogatás csak így tud működni: Behunyni szemünket a tények előtt.
Segítünk ezért.
A https://www.eike-klima-energie.eu/2013/04/13/mittelalterliche-warmzeit-antarktis-zusammenfassung/

oldalon (angolul http://www.co2science.org/subject/m/summaries/mwpantarctica.php) jó néhány példával támasztják alá a szerzők, hogy a középkori meleg periódus még az Antarktiszon is érezhető volt és nyomot hagyott a mai kutatók számára.

A középkori meleg periódus Európán kívüli hatásairól szól ez a tanulmány:

https://www.eike-klima-energie.eu/2009/04/22/mittelalterliches-optimum-lokal-oder-global-spectrum-der-wissenschaft-unterschlaegt-aussereuropaeische-berichte-ueber-die-mittelalterliche-warmzeit/

Ebből egy mondat: A középkori meleg periódus idején Dél-Afrikában több mint 3 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint a referenciának tekintett 1961-1990 időszak átlaghőmérséklete.

Ez a cikk a meleg periódus tudományos vizsgálatait dokumentálja.

Angolul ugyanez itt.

Ebből mellékelünk itt néhány térképmásolatot, amelyek a középkori meleg időszakra vonatkozó kutatások vizsgált helyeit tartalmazzák. Piros pont: Ebben az időszakban melegebb volt az éghajlat a tanulmány szerint. Kék pont: Ebben az időszakban hűvösebb volt az éghajlat a tanulmány szerint. A többi szín jelen témánk szempontjából nem érdekes. A másfél fokosok kedvéért a világ több részéből is bemutatjuk a térképvázlatot, nehogy az a vád érjen bennünket, hogy csak Európára koncentrálunk.

Ha pedig rákattintunk a http://t1p.de/mwp linkre, akkor maga a google térképalkalmazás nyílik meg a tanulmányok által vizsgált földrajzi helyek megjelölésével. Az alkalmazáson belül az egyes pontokra kattintva a vonatkozó tanulmány elérhetősége nyílik meg.

Klímariogató körökben természetesen csak a hűvösebb periódusokat eredményező tanulmányokról vesznek tudomást.

Nos, kevés olyan jól dokumentált és mindenki számára ellenőrizhető időszak van éghajlatváltozás szempontjából a világtörténelemben, mint a középkori meleg időszak. A tisztelt rögeszmés társadalom ezt is el akarja tagadni.
Persze érthető gondolkodásmódjuk.
Ha beismerem, hogy a középkorban jóval magasabb volt az átlaghőmérséklet, akkor azt is be kell ismernem, hogy
1, Ez a CO2-koncentráció változása nélkül, illetve az emberi tényezőtől tejesen függetlenül történt. Akkor viszont azt is el kell tudnom képzelni, hogy a mai változások nem a CO2-koncentráció változása miatt, és nem az emberre visszavezethető okok miatt következtek be.
2, A néhány fokos változás SEMMIFÉLE katasztrófát nem okozott a középkor emberének. SŐT: EURÓPÁBAN ezeket az évszázadokat virágkorként, a fellendülés, fejlődés évszázadaiként élték meg. Nem billent ki a Föld az egyensúlyából. Úgyhogy szögre lehet akasztani a billenőpont ostobaságtól kezdve az IPCC minden egyéb riogató és fenyegető ostobaságáig MINDENT.
3, A Párizsi Klímaegyezményeket a sutba lehet dobni. Értelmetlenek. A középkori meleg periódusban több mint 2 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet. Mindkét féltekén.

Itt a vég, elvtársak és elvtársnők. KONYEC. FINITO. THE END.

Amit persze a tisztelt megélhetési pánikkeltők és megélhetési kutatók egy Armageddonként élnének meg. “Mi lesz most velünk? Ezentúl dolgoznunk kell? Mi? Hasznos munkát kell végeznünk? Brrr. Na, azt azért mégse.”

Úgy hogy marad a tények makacs tagadása.

Olvasóink pedig időközben rájöttek: A címbeli utalás oka a másfél promille (ezrelék) koncentrációra az, hogy józanul ilyen ordító hamisításokat nem lehet elkövetni.

Ajánlom a másfél fokosoknak, tanulmányozzák az alábbi ábrát. Természetesen semmiféle kutatást nem folytattam. Átfestettem néhány oszlopot pirosra a középkori meleg időszak idejére. Mégis: ez az ábra HELYES, a másfél fokosok riogató ábrája pedig HAMIS. Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a kérdéses időszakban melegebb volt Földünkön, mint ma. Mindenütt. Több fokkal. Nem 1-2 tized fokkal.

Apropó: Mi is a másfél fok bázisértéke?
(Ennek megválaszolásától ugyanis irtóznak kedves riogató barátaink.)

2020. április
Király József
okl. vegyészmérnök

 

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

1 Comment

Add a Comment
  1. Czobor Sándor

    Ehhez még hozzávehetjük Grönland esetét is a vikingekkel. Ha a “primitív” középkori ember tudott alkalmazkodni a jóval melegebb klímához, akkor a modern ember mitől fél?

Vélemény, hozzászólás?

(Az eltérő véleményeket megjelentetjük, az útszéli stílust töröljük.)

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük