Mások írták – 2020 január

Az itt linkelt írások nem feltétlenül tükrözik a Reális Zöldek Klubjának álláspontját.

2020.01.16.
Szilvay Gergely: Mire jók a klímavészhelyzet-kihirdetések? (mandiner.hu)
Sorra deklarálták a klímavészhelyzetet a fejlett világ önkormányzatai és egyes parlamentjei 2019-ben. A klímavészhelyzetnek ugyanakkor nincs egységes definíciója, és általában konkrét, azonnali intézkedéseket sem jelent, pusztán szimbolikus jellege van – Budapesten sincs ez másként.

2020.01.15.
Bencsik András: Ami a vészhelyzetet illeti: van (demokrata.hu)
A meleget ugyan nem a zöldek csinálták, azonban az, hogy hosszú évek kitartó munkájával elérték, hogy a nyaranta (nekünk telente) mindig rendkívül forró, középső területein pokoli sivataggal megvert Ausztrália erdeit és bozótosainak alját az elhalt növényzettől még véletlenül se tisztogassa az ember, mert annak olyan természetesnek kell lenni, ahogy azt a Jóisten rosszkedvében megteremtette, az ő bűnük.
Most eljött ez a pillanat. Az ausztrálok bizonyára elgondolkodnak majd azon, hogy kell-e mindenben a hülyeségig szektás zöldmozgalmárokra hallgatni, vagy esetleg megkockáztathatják a józan ész rehabilitálását.
A klímavészhelyzet pon­tosan olyan szellemi kábítószer, mint a népi demokrácia, a klímasztrájk és a migráns nemzetköziség. A klímasztrájk fogalmát egy súlyos betegséggel küszködő svéd leányka dobta be a köztudatba, hallatlan sikerrel. Már nálunk is sztrájkoltak kisiskolások a klíma ellen. Tanítás helyett. Érdekes tünete ez a kollektív elmebajnak. Ha egy higgadt tanár megkérdezné ezeket a gyerekeket, hogy mondjátok el, de őszintén, mit reméltek attól, hogy az utcán kiabáltok, valószínűleg orvosilag is értékelhető válaszokat kapna.
Ha már itt tartunk, nézzünk szembe az igazi vészhelyzettel. Mert van. Ha most vasárnap lennének a választások, a Fidesz–KDNP-t legyőzné az egyesült ellenzék.

2020.01.15.
Farkas Károly: Fideszes túlárazás és hasztalan kiadások: így áll össze a klímaharc 50 ezer milliárdos számlája (hvg.hu)
Magyarország klímabajnok, ahogy ezt kedden Kovács Zoltán a twitteren, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig a Facebookon igyekezett sulykolni.
Hogyan áll össze ez a hihetetlen magas szám? A HVG birtokába került adatok szerint a következők a pénz elverésének fő területei:
– a villamosenergia-termelés dekarbonizációja
– a földgázfelhasználás kiváltása hidrogéngázzal
– közlekedés teljes átállását elektromos hajtásra
Az Orbán Viktor által emlegetett 50 200 milliárd forint tehát irreálisan nagy összeg. A tanulmányban említett beruházási költségek túlárazottak, vagy feleslegesek.

2020.01.14.
László Tamás: Frankenstein zöldben (magyarhirlap.hu)
Nemrég ment az egyik tévéadón a Holnapután című, 2004-ben készült amerikai katasztrófafilm, amely a globális felmelegedés hatására bekövetkező új jégkorszakról szól. A Yahoo! Movies a tudományosan legpontatlanabb tíz film listáján helyezte el a Holnaputánt, egy klimatológust idézve, miszerint tudományosan annyi köze van a klimatológiához, mint Frankensteinnek a szívtranszplantációhoz.
A magyar és az európai közvéleményhez csak korlátozottan jutott el annak a 702 tudósnak az Európai Éghajlat Nyilatkozata, amelyet az ENSZ klímacsúcsa elé időzítettek, amelyben többek között ez áll: „nincs klímavészhelyzet, a klímapolitika hibás modelleken nyugszik, a globális fölmelegedés nem fokozta a természeti katasztrófákat, nincs ok pánikra és ijesztgetésre, a több szén-dioxid a légkörben kíméli a Földet és a természetet”. Nyomatékosan visszautasították a CO₂-2050-nulla stratégia javaslatát, és azt kezdeményezték, hogy a politika vegye figyelembe a tudományos és gazdasági realitásokat. A dolog hátteréről pedig így vallott: „Czelnai Rudolf akadémikus fogalmazta 2011-ben, hogy a klíma valójában csak egy maszlag a tömegek számára és a klímatakaró alatt bármi elrejtőzhet, bármilyen más kapcsolt szándékot lehet érvényesíteni. A mérnöktársadalom azt gondolja, hogy az energiarendszer átalakításából fantasztikus haszon származtatható mindazoknak, akik ebben a zöldbizniszben részt vesznek.” Szarka László akadémikus világosan kifejtette, nincsen olyan emberi erő a Földön, ami képes lenne a klímaváltozást megállítani.
Kommentárunk: A Magyar Hírlap a magyar sajtópalettán talán az egyetlen lap, amely toronymagasan kitűnik józan hangvételével. Eljutottunk oda, hogy már nem a hisztériás, a rögeszmés, a neurózisban szenvedő a feltűnő, hanem a normális.

2020.01.13.
Viland Gabriella: Holland paradicsom, a jegesmedvék és a jó szén-dioxid (magyarhirlap.hu)
Héjjas István: „Most is nagyrészt ugyanazok ijesztgetik az embereket klímakatasztrófával, akik annak idején a vízlépcső ellen kampányoltak”

2020.01.07.
Hárfás Zsolt: Az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben félretájékoztatnak (origo.hu)
Azt tapasztalom, hogy az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben – jórészt politikai megfontolásokból – folyamatosan félretájékoztatják a társadalmat.
Nincs olyan kérdés az atomenergetikában, amelyre ne lenne őszinte válasz, ami viszont megbocsáthatatlan, az az emberek szándékos félrevezetése, amit az ellenzéki politikusok és az atomellenes zöldszervezetek tesznek. Egy biztos: a munkám során a nemzeti érdekeinken és a szakmai meggyőződésemen kívül semmi se befolyásol.
Kommentárunk: Pakssal, áramelleátással, atomenergiával kapcsolatos kérdésekben Hárfás Zsolt mérnökhöz méltó módon szólal meg. Sajnálatos viszont, ha ezt csak akkor teheti meg – akár ő, akár bárki más – ha előtte letette a hűségesküt korunk bálványa, a klímahisztéria előtt. Hárfás Zsolt az Origo újságírójának kérdésére a már százszor megcáfolt kliséket ismételgeti: “A klímaváltozás hatását már a saját bőrünkön is érezhetjük: szélsőséges időjárással, pokoli hőséggel, áradásokkal, aszállyal, rendkívüli hideggel vagy éppen hatalmas erdőtüzekkel találkozhatunk.
Tisztelt Hárfás úr! Tájékozódjon az interneten. A szélsőséges jelenségek nem gyakoribbak ma, mint mondjuk hetven évvel ezelőtt.

2020.01.02.
Zöld példakép a világ számára? Német illúzió (welt.de) német nyelven

A német energiafordulat fő érve a példamutatás volt az egész világ számára. Ebből semmi nem lesz. A világ többi országában, esősorban Ázsiában a szén reneszánszát éli. Mint kiderült, a német környezetvédelmi minisztérium kéviselői avval a megbízással utaztak a madridi klíma-csúcsra, hogy sok pénzzel és szép szavakkal meggyőzzék ezeket az országokat, hogy ne építsenek új szénerőműveket. 22 évvel Kioto, 4 évvel Párizs után, a Greta-hisztéria első évében még mindig vannak országok, amelyek most akarnak a szénbázisú energiatermelésbe belefogni. A német szubvenciók segítették Kínában a napelem és szélturbina gyártó iparágak növekedését. És most ugyanez a Kína szállítja a technológiát a szénerőműveket rendelő országok számára. Bangladesh, Mongólia, Egyiptom, Pakisztán komoly kapacitásokat tervez üzembe állítani. De folytatódnak a kapacitásbővítések Kínában, Indiában, Délkelet-Ázsia többi országában. A német szakértők csodálkoznak, tulajdonképpen a megújuló energiatermelés bővítésére számítottak. A
cikk több érdekes grafikont tartalmaz.
Kommentárunk: Így van ez, ha szemellenzővel és önszuggeszcióval közelítünk az energiagazdálkodási kérdésekhez. Úgy tűnik, még a német megvesztegetés sem volt elég az ázsiai országoknak. Ideje felébredni Merkeltől Áderig, Leyenig mindenkinek. Javasoljuk minden felelős miniszternek és államtitkárnmak, zsebszámolójával számolja át az egész kérdéskört. De mi, a Reális Zöldjek Klubja is szívesen állunk rendelkezésre tanácsadással.

Print Friendly, PDF & Email