Még egyszer a széndioxidról, mint veszélyes klímagázról

Ha a légkör CO2-tartalma 400-ról 800 ppm-re növekszik, akkor a légkör IR-aktív gáz koncentrációja 0,20367 tf%-ról 0,20767 tf-%-ra, tehát 2 %-kal növekszik. (De már ez sem stimmel, lásd az utalást cikkünk végén Miskolczi Ferenc megállapításaira.)
Az IPCC-mantra eredeti megfogalmazása, hogy a légkör CO2-koncentrációjának megduplázódása a légköri hőmérséklet 3 fokos emelkedését eredményezi, hibás. Ezen a hibás axiómán alapul az egész klíma-rögeszme.
“Az egyensúlyi klímaérzékenység (equilibrium climate sensitivity = ECS) az a hosszú távú hőmérséklet-emelkedés (egyensúlyi globális átlagos felszínközeli levegőhőmérséklet), amely várható a légköri CO2 koncentráció megduplázódásakor dt/2×[CO2]” (Wikipédia).

Az IR-aktív gázok aránya a földközeli atmoszférában. A víznél átlagos, súlyozott értékeket vettünk figyelembe. A CO2 aránya kb. 2 %.

 

Ha a CO2-koncentráció 400-ról 800 ppm-re nő, ez az IR-aktív gázok (üvegházhatású gázok) koncentrációjának 2 %-os növekedését jelenti. Az IPCC nem tulajdonít szerepet az ott lévő 96-98 % vízgőznek, illetve úgy tesz, mintha nem volna ott. 

Nem zárhatjuk ki önkényesen a legjelentősebb IR-aktív gáz, a víz abszorbeáló (és reemittáló) szerepét. Az IPCC csak azért teszi ezt, hogy valamiféle veszélyes hatást tulajdoníthasson a CO2-nek.

A víz aránya a széndioxidénak 25-40-szerese. Miért kell mégis a víz abszorbeáló hatását (üvegházhatását) ennél nagyobb mértékben figyelembe vennünk?

A légkör IR-aktív gázainak abszorpciós tartományai. A vízgőz spektrumai a CO2 spektrumainak többszörösét teszik ki. Minél szélesebb a spektrum, annál több, különböző frekvenciájú IR-sugarat képes a molekula abszorbeálni.

 

A Szahara Tamanrasset közelében

Ha annyit módosítunk az IPCC állításán, hogy a légkör IR-aktív gáz koncentrációjának a megduplázódása 3 fokkal emeli az átlaghőmérsékletet, akkor van értelme, hogy egy kicsit tovább számoljunk.

(Persze már ez a megközelítés is gyenge lábakon áll. Tamanrassetben [Szahara] a légkör átlagos vízkoncentrációja 6 g/m3, a hasonló szélességi fokon fekvő Bangkokban 24 g/m3.

Így különbségük négyszeres. A rögeszmések gondolatmenetét követve Bangkokban legalább 6 fokkal magasabbnak kellene lennie az átlaghőmérsékletnek, ami tudvalevőleg nincs így. A bangkoki átlaghőmérséklet csak azért magasabb 1-2 fokkal, mert a szaharai levegőben a páratartalom hiánya komoly éjszakai lehűlést tesz lehetővé. Ugyanez a páratartalom nélküli levegő viszont napközben akadálytalanul
forrósítja föl a Szaharát.

Bangkok, Thaiföld

A Szaharában a hőmérséklet szélesebb határok között ingadozik, mint a magasabb páratartalmú helyeken. Mindez ugyancsak igazolja, hogy nem megengedhető a vizet kizárni bármiféle légköri számításban, és egyedül a CO2-re fókuszálni. Magyarországon, illetve Közép-Európában éves átlagban 15 g/m3 víztartalommal számolunk.)

De hogy pontot tegyünk a CO2-re történő értelmetlen fókuszálásra:

Ha légkör IR-aktív gáz koncentrációjának megduplázódása miatt, az átlaghőmérséklet 3 fokkal növekszik, akkor az IR-aktív gázok koncentrációjának

50 %-os növekedése 1,5
25 %-os növekedése 0,75
12,5 %-os növekedése 0,375
6,25 %-os növekedése 0,1875
3,125 %-os növekedése 0,0938
1,5625 %-os növekedése 0,047

°C átlaghőmérséklet-növekedést okoz.

Hangsúlyozzuk, ez a maximum. A 3 fokos ECS-értéknek semmi tudományos alapja nincs, ez az egyes tudósok becsléseinek (saccolgatásának) egy átlagértéke. Mely becslések egyikének sincs matematikailag pontos, ellenőrizhető levezetése. Mindegyikük feltevések sorozatán alapul. Manabe 2,4 fokos becsléséért kapott Nobel-díjat.

Utalunk itt még egyszer Sherwood B. Idso, Hermann Harde és Miskolczi Ferenc munkásságára.

“A Föld legfeljebb 0,45 ° C-kal melegszik fel, ha a légkör CO2-koncentrációja 300-ról 600 ppm-re megduplázódik.”
Forrás:
Sherwood B. Idso: CO2-okozta globális fölmelegedés: a  lehetséges klímaváltozás szkeptikus szemlélete, 1998

“Az ECS = 0,41 °C a trópusokon, ECS = 0,40 °C a mérsékelt égövben és ECS = 0,92 °C a a sarki régiókban. Az összes éghajlati zóna súlyozott átlagaként ez ECS = 0,45 °C globális klímaérzékenységet eredményez.”
Forrás:
Hermann Harde: Mennyiben járul hozzá a CO2 valójában a  globális felmelegedéshez?

Figyelemre méltó, hogy a két szerző egymástól teljesen függetlenül, teljesen más módszerekkel jut szinte egyforma eredményre.

Miskolczi Ferenc volt NASA-kutató:

„A légkörbe jutó többlet-szén-dioxidnak semmi hatása sincs a légkör infravörös elnyelésére. Miskolczi eredményeit empirikus megfigyelésekre, mérésekre alapozta, így azok felülbírálnak minden ellentmondó eredményt produkáló elméleti számítást.”

Másképp fogalmazva: Az üvegházhatást meghatározó optikai vastagság állandó, és nem függ a levegő CO2-koncentrációjának növekedésétől.
Forrás:
Miskolczi Ferenc: Az éghajlat önszabályozása

Összefoglalva:

az ECS CO2-koncentráció megduplázódására vonatkoztatott értéke

az IPCC szerint, ha nem csak a CO2-t, hanem a vizet is figyelembe vesszük 0,05-0,09 °C
Sherwood B. Idso szerint 0,45 °C
Hermann Harde szerint 0,45 °C
Miskolczi Ferenc szerint nulla °C

 

A  három utolsó eredmény mögött ellenőrizhető és reprodukálható számítások állnak, az első az IPCC feltételezését bővíti ki az atmoszférában lévő vízre, mint klímagázra. Az eredmények egyike sem ad okot a légkör CO2-koncentrációjának csökkentésére, tíz-százmilliárdok feneketlen hordóba töltögetésére, szélturbinák, napelemek adópénzekből és hitelfölvételből történő szubvencionálására, az általuk termelt – egyedül csak az országrésznyi, de akár kontinentális méretű blackout-veszélyt okozó, de a piac számára használhatatlan – áram dotálásra a piaci ár duplájának, az atomerőmű termelési ára háromszorosának értékében.

Rövid összefoglalásunkban nem tértünk ki jó néhány – számunkra, és általában a természettudományos ismeretekkel rendelkező személyek számára ismert – részletre. Honlapunkon mindezek megtalálhatók. Munkánkban az vezetett, hogy amennyire csak lehet, egyszerűen, közérthetően fogalmazzunk.

A Párizsi Klímaegyezmények okafogyottak. Ami globális éghajlatváltozást tapasztalunk, annak más okai vannak. A legfontosabb klímatényező a Nap, azután a naprendszer bolygóinak egymáshoz viszonyított helyzete, majd a Milankovics-Bacsák ciklusok. De ne felejtkezzünk meg a Föld klímabefolyásoló oszcillációiról sem.

Itt az idő, hogy lépjen a politika.

2021. november

Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151(OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us: