Mire kötelez bennünket a Párizsi Klímamegállapodás?

Mivel évente 70-100 milliárd Ft-ot elégető politikusaink mantraszerűen hivatkoznak (a gonosz Brüsszel mellett) a kötelező érvényű Párizsi Klímamegállapodásra, (PK) nem árt, ha ejtünk néhány szót az ominózus megállapodásról.

Olvasóink a magyarság zömével ellentétben képben vannak, hogyan és miért indult a klímahisztéria.
Befolyásos USA politikusok és üzletemberek egy csoportja korrumpált jó néhány tudóst, hogy hitessék el az emberiséggel, egy katasztrófa felé rohanunk, és ezen csak az segít, ha milliárdokat töltünk az “éghajlat megmentése” nevű feneketlen hordóba.
Természetesen a nyugati világ főáramú sajtója is partner volt az akcióban. Az ózonlyuk-szélhámosság sikere (1987-1990) új lendületet adott a klímahisztériának. Így került sor az 1992-es Rio de Janeiroi Keretegyezmény alapján az 1997-es Kiotói Klímakonferenciára, ahol a világ államai megegyeztek, hogy a fejlett államok 5 %-kal fogják csökkenteni CO2-emissziójukat az 1990-es kibocsátáshoz képest. Az egyezmény engedélyezte a kvótakereskedelmet. A fejlődő országoknak semmit nem kellett vállalniuk.

2015 decemberében a világ államai Párizsban új klímavédelmi megállapodást kötöttek.

A kiotóihoz hasonlóan ez a megállapodás is súlyos terheket ró a fejlett államokra, míg a fejlődő országoknak semmit nem kell vállalniuk, sőt, a megállapodás alapján nyugati segítségben reménykedhetnek.
Ezután persze azt várná az ember, hogy a megállapodás definiálja, melyek a fejlett, melyek a fejlődő államok, melyek a küszöbországok. Nos, a szerződésben semmi ilyen nincs.
Bohózat, hogy a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma, az egyik legnagyobb CO2-kibocsátó, Kína, saját magát fejlődő országnak definiálta, amely “önkéntes alapon fogja a megállapodást támogatni[1]. Ennek kínai olvasata az, hogy Kína elviekben egyetért ugyan a klímavédelmi célokkal, a saját részéről addig vár azonban a gyakorlati megvalósítással, amíg életszínvonalban, fejlettségi szintben utol nem éri a világ legfejlettebb országait. Vagyis erre ebben az évszázadban nem kerül sor.
Törökország, a világ egyik fejlett ipari állama, amelynek több komoly beruházása van Magyarországon (Ferihegyi repülőtér logisztikai központja, egyéb logisztikai cég), csak úgy csatlakozott az egyezményhez, hogy magát fejlődő országnak definiálta[2]. Ami fölveti bennünk a kérdést: Tulajdonképpen mi miért nem a napos (a támogatást kapó) oldalra helyezzük magunkat, miért kell nekünk ebben is, mint annyi másban játszani a buzgómócsingot, az eminenst, a jófiút?

Visszatérve az egyezményre: Ha röviden és tömören akarunk fogalmazni, az aláíró felek vállalták, hogy valamit vállalnak az elkövetkező években a klíma megmentésének érdekében, konkrétan, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedését 2, fok alatt, de inkább 1,5 fok alatt tartsák.

Ha most Ön, kedves olvasó, hiányolja, hogy mi is ennek az egész világot átfogó grandiózus megállapodásnak a bázisértéke (valahol 13 és 15 °C között), akkor ez azt jelenti, Ön még nem veszítette el józan gondolkodását. Ha valamitől félnek ugyanis a klímarögeszmések, az egyetlen egy dolog:

Ennek a bázisértéknek a hivatalos definiálása, amelyhez természetesen a mérési módszer definiálása is tartozik. Ugyanazon adatokból ugyanis adott esetben akár 1 fokkal eltérő átlaghőmérsékletet is számolhatunk különböző módszerekkel.

Néhány konkrét megjegyzés: (kiemelések tőlünk)

A hivatalos magyar szöveg rögtön avval kezdődik, hogy

A Felek a Keretegyezmény célkitűzésének elérése érdekében és annak elvei alapján, ideértve a méltányosság elvét, valamint a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvét is, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre állapodnak meg…

Nagyon jó, mondom, a Felek figyelembe veszik az eltérő képességeket, eltérő nemzeti körülményeket. Akkor Magyarország rögtön hivatkozhat súlyos, kiszolgáltatott helyzetére, az államadósság csillagászati mértékére, annak jelenleg percenkénti 7,6 millió Ft-os emelkedésére.

Felismerik továbbá, hogy a Részes Feleket nem csupán az éghajlatváltozás, hanem az arra válaszul megtett intézkedéseik hatásai is érinthetik.

Ki gondolta volna. Egyszerűen grandiózus a felismerés.

Továbbá: A Felek hangsúlyozzák az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, válaszok és hatások szoros összefüggését a fenntartható fejlődéshez és a szegénység felszámolásához való méltányos hozzáféréssel.

Még jobb. Magyarul: a szerződés további pontjai csak annyiban érvényesek Magyarországra, ha az abban vállaltak teljesítése nem korlátozza Magyarország méltányos hozzáférését a szegénység felszámolásához.

2. cikk:
A jelen Megállapodás célja, hogy a Keretegyezmény és annak célkitűzése megvalósításának elősegítése során erősítse az éghajlatváltozás veszélyére adott globális választ a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló törekvésekkel összefüggésben

Magyarul: ha a Megállapodás nem segíti elő a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődést, akkor nem kell követni?

…a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartva; egyúttal arra törekedve, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon, felismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait;

Magyarul:

Még egyszer: A megállapodás nem definiálja az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Továbbá axiómaként kezeli, hogy az iparosodáshoz köthető CO2-koncentráció növekedés a felelős a Föld átlaghőmérsékletének emelkedéséért X fokról Y fokra, miközben az atmoszféra CO2-koncentrációja A-ról B-re emelkedett. A megállapodás egyiket sem definiálja. Jó oka van. rá. Ugyanis a kezdeményezők így előre bebiztosították magukat arra az esetre, hogyha kiderülne, a hőmérséklet nem, vagy nem a várt mértéknek megfelelően növekszik, netán csökken. A minimum az volna, hogy a PK utaljon elfogadott mérési szabványokra.

Ugyancsak nem tér ki a szerződés arra a nagyonis reális szituációra, mi van akkor, ha bebizonyosodik,

– a Föld átlaghőmérséklete az antropogén CO2-kibocsátástól függetlenül növekszik;
– az átlaghőmérséklet egyszer csak csökkeni kezd.

Így ez a megállapodás jogi és tudományos szempontból: Fércmű, hulladék. Feltehető, hogy a szálakat a háttérből mozgató erők ezt szándékosan fogalmazták így, ne legyen benne semmi konkrétum, semmi hivatkozási alap a feneketlen klímahordóba történő további töltögetés felfüggesztésére, de mindig legyen benne ürügy ezeknek a hadisarc jellegű fizetéseknek a további fenntartására.

b) A jelen Megállapodás célja, hogy a Keretegyezmény és annak célkitűzése megvalósításának elősegítése során erősítse az éghajlatváltozás veszélyére adott globális választ az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok (ÜHG) alacsony szintű kibocsátásának támogatásával, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül…

Magyarországnak évek óta egyre súlyosabb fagykárokkal kell szembenéznie. A CO2-kibocsátás korlátozása tehát még inkább veszélyeztetné az élelmiszer-termelést. Eggyel több ok arra, hogy Magyarország egy fillért se költsön az ÜHG kibocsátás további korlátozására. Sokkal célszerűbb volna, intézményesen segíteni a gazdákat a fagykárok elkerülése érdekében. Erre léteznek technológiák. Az, hogy ezeket nem alkalmazzuk, csak az olasz gyümölcsexportőröknek kedvez.

Igen nagy jelentőségű, csak a közpénzherdálási orgiában elsikkad:
A Megállapodás egyenrangúnak tartja az alkalmazkodás képességének növelését és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztését az ÜHG alacsony szinten tartásának támogatásával. Ami azt jelentené, ha lenne még józan hang, számolni tudó elme a világban, mármint aki hinne a klímarögeszmében, akkor talán ki is tudná számolni: Jóval olcsóbb volna a veszélyeztetett szigetállamok gátakkal történő megvédése, mint Fata Morganák kergetése milliárdos költségvetéssel. De hát klímarögeszme és józan gondolkodás eleve kizárják egymást.

c, A jelen Megállapodás célja, hogy a Keretegyezmény és annak célkitűzése megvalósításának elősegítése során arra törekedjen, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

Ami megint csak eggyel több ok arra, hogy Magyarország egy fillért se költsön az ÜHG kibocsátás további korlátozására. Magyarország államadóssága 2005. és 2020. november 30. között percenként 2,9 millió Ft-tal növekedett. Azóta (koronavírus-helyzet) percenként 7,6 millió Ft-tal növekszik. Nincs keret, fedezet a tízmilliárdok feneketlen hordóba történő további töltögetésére.

A jelen Megállapodást a méltányosság, valamint a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elve alapján, az eltérő nemzeti körülmények figyelembevételével kell megvalósítani.

Azaz eltérő képességek elve, illetve az eltérő nemzeti körülmények figyelembevétele megint csak felmenti Magyarországot hogy akár egy fillért is töltsön az éghajlat megmentése nevű feneketlen hordóba.

3. cikk
A részes felek kötelesek jelentős erősfeszítéseket tenni és ezeket bejelenteni.

És hogy mi a jelentős erőfeszítés, azt a mindenkori magyar kormány csakis a választói érdekek figyelembevételével döntheti el. A PK-ban szó sincs a CO2-kibocsátás korlátozás számszerűsítéséről.

4 cikk
1. A 2. cikkben meghatározott hosszú távú hőmérsékleti cél teljesülése érdekében a Részes Felek törekednek arra, hogy mielőbb elérjék az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális tetőzését, felismerve, hogy a tetőzés tovább fog tartani a részes fejlődő országok esetében, valamint azt követően törekszenek a gyors csökkentés elérésére a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján…

Ez pedig nem jelent se többet, se kevesebbet, mint azt, hogy ha a legjobb tudományos eredmények nem támasztják alá a klímahisztériát, akkor lehet okafogyottnak nyilvánítani a további ‘éghajlatmegmentő’ törekvéseket, pontosan a PK alapján. Továbbá, “törekedni kell”, tudományos ismeretek alapján, anélkül, hogy a PK számszerűsítené, milyen mértékben kell a szerződő feleknek lerombolniuk saját iparukat.

…jelen század második felében méltányossági alapon jöjjön létre az egyensúly a az antropogén ÜHG kibocsátás és a nyelők általi eltávolítás között. Valamennyi Részes Fél kidolgoz, bejelent és fenntart egymást követő, általa teljesíteni kívánt nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat. A Részes Felek nemzeti mérséklési intézkedéseket vezetnek be e hozzájárulások célkitűzéseinek teljesülése érdekében.

Magyarul: A magyar állam szuverén joga, milyen nemzeti hozzájárulásokat szab meg. A PK ezt explicit megengedi. Tehát a PK senkit nem kötelez a kibocsátás ennyi vagy annyi %-os csökkentésére. Ha Norvégia vízierőművekből, Ausztria részben vízierőművekből, Franciaország javarészt atomerőművekből állítja elő elektromos energiájának jó részét, nem eshet ugyanolyan elbírálás alá, mint Magyarország.

Szó sincs a CO2-kibocsátás kötelező 50 %-os mérséklésről, hanem önkéntes felajánlásokról.

A 3. pont még egyszer hangsúlyozza a megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvét, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre.

Ami számomra azt jelenti, csak ismételni tudom a föntebb leírtakat, a szerződés fölmenti Magyarországot a feneketlen hordóba történő pénztöltögetés alól.

4. A részes fejlett országoknak továbbra is élen kell járniuk a gazdaság egészére vonatkozó abszolút kibocsátáscsökkentési célok követésében.

Megint csak: Melyek azok a fejlett országok? Sehol egy utalás, sehol egy definíció.

Továbbá: A PK ezek szerint kifejezetten megengedi, hogy a nem a fejlett országok közé sorolt Kína ne járjon élen az abszolút kibocsátás-csökkentési célok követésében. Mindez értelmetlenné teszi az egész megállapodást.

15. A jelen Megállapodás végrehajtása során a Részes Felek figyelembe veszik a válaszintézkedések hatásai által leginkább érintett gazdaságokkal rendelkező Részes Felek, különösen a részes fejlődő országok aggályait.

Ilyen egyszerű. Elég csak bejelenteni Magyarországnak aggályait.

Az 5. cikk elismeri az erdőket ÜHG elnyelőiként és tározóiként. (ennek ellenére hektárszámra irtják őket a szélkerekek telepítése miatt.)

Mindazonáltal: Középiskolai szintű biológiai ismereteink alapján erre csak azt tudjuk mondani, hogy az erdő – és minden fotoszintézisre képes növény – természetesen megköti a szenet a levegő CO2-tartalmából. Azonban ez a folyamat abban a pillanatban megfordul, ha az így megkötött szénvegyület (fa) elégetésre kerül vagy biológiai lebontásnak lesz kitéve. Erdők, élővilág, szép és védendő, de nem a klímahisztéria miatt.

6. cikk
1. A Részes Felek elismerik, hogy egyes Részes Felek önként kívánnak együttműködni a nemzetileg meghatározott hozzájárulásaik megvalósításában, hogy nagyobb célokat fogalmazzanak meg mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseikkel kapcsolatban, valamint előmozdítsák a fenntartható fejlődést és a környezeti integritást.

Ez így eléggé zavaros megfogalmazás.

A PK egyszer már definiálta (3. cikk), hogy a nemzeti felajánlások önkéntesek.
Mi az a bázis, amihez képest a szerződés (igen nagyvonalúan) megengedi a nagyobb célok megfogalmazását? Értsük ezt a pontot úgy, hogy a felek önkéntes sztahanovista vállalásaikat még fokozhatják? Egyáltalán: Miért kell kiemelni, hogy a felek nagyobb célokat fogalmazzanak meg mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseikkel kapcsolatban? Ez a mondat kb. annyit jelent, hogy a KRESZ megengedi, hogy bandukoljak a járdán, de azt is, hogy szaporán szedjem a lépteimet.

A 4, pont értelmében a felek törekednek arra, hogy a fenntartható fejlődés támogatása mellett elősegítsék az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Megint egy értelmetlen megfogalmazás.

Nem azt mondja, hogy a Felek törekednek az ÜHG kibocsátás csökkentésére. De azt sem, hogy csak a fenntartható a fejlődéssel összhangban törekednek az ÜHG kibocsátás csökkentésére.
Mondanak valamit, az ember sejti, hogy mit akarnak mondani, de a szöveget lehet másképp is értelmezni.

A 7. cikk részletesen taglalja, mi mindent ismernek el a felek,

  • az alkalmazkodás, a védekezés szükségességét,
  • a nemek egyenlőségének szempontját, és hogy
  • az alkalmazkodási fellépésnek országos részvételen alapuló megközelítést kell követnie.
  • Mindeközben figyelembe kell venni a kiszolgáltatott népeket.
  • Mindebben tekintettel kell lenni a tudományos ismeretekre, valamint – adott esetben – hagyományos tudásra, az őslakos népek tudására

El kellene dönteni: tudományos ismeretekre, hagyományos tudásra vagy az őslakos népek tudására támaszkodjunk. Én a tudományos ismeretek mellett vagyok. Majd még a végén sámánok mondják meg nekem, hogyan pazaroljam pénzemet az éghajlat megvédésének címén. És hogy mi szükség volt a nemek egyenlőségének emlegetésére…

8. cikk
elismeri többek között a fenntartható fejlődés szerepét is a veszteségek és károk kockázatainak csökkentésében.

Magyarul: Amint veszélybe kerül a fenntartható fejlődés, nem kell követni a CO2-kibocsátás csökkentési hisztériát.

Nagyon érdekes a 10. cikk.
Minden Részes Félnek szükség szerint be kell nyújtania és rendszeresen frissítenie kell az alkalmazkodási közleményét, amely tartalmazza az adott Részes Fél prioritásait, végrehajtási és támogatási szükségleteit, terveit és fellépéseit, anélkül, hogy bármilyen további terhet róna a részes fejlődő országokra.

Magyarul a fejlődő országokra nem szabad terhet róni. Megint csak lottó ötöst húztak ki a fejlődő országok, és megint csak előjön. A szerződés se nem definiálja, melyek a fejlődő országok, de még csak nem is utal rá, mekkora egy főre jutó GDP, reáljövedelem alatt számít egy ország fejlődő országnak. A török kormánynak megvan a magához való esze, a magyar kormány vágóhídra viszi saját (alattvalónak tekintett) választóit.

A közhiedelemmel ellentétben tehát a PK egy szót sem szól arról, hány %-kal és milyen határidőig kell az ÜHG kibocsátását csökkenteni. Csupán arra kötelezi a tagokat, készítsenek erről egy ütemtervet.

Az alábbiakban idézünk itt a Piac és Profit blog kapcsolódó írásából:

AZ ENSZ égisze alá tartozó klímaegyezménynek szankcionáló ereje nincs, ha egy tagállam nem tartja be a vállalásait, nem járnak érte retorziók.

Az egyezményt azért helyezték önkéntes alapokra, mert a részérdekek dzsungelében a klímapolitikusok és államférfiak így látták megalapozottnak annak  esélyét, hogy elfogadható lesz mind a közel kétszáz fél által egy egységes keretmegállapodás. Ha jogilag kötelező érvényű  lett volna, akkor sokkal több kifogást, kiskaput, kivételt, kedvezményezést próbáltak volna belelobbizni a szövegébe az egyes országok.

Illetve a g7.hu blog írásából.

A PK semmiféle szankciót, retorziót nem helyez kilátásba a vállalásait nem teljesítő országok ellen.

2018-ban Katowicében a részes országok megpróbáltak megállapodni a PK egyes részleteiről.

Ugyan a szabályok betartása továbbra sem kötelező, hanem önkéntes,* viszont az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló vállalások nyomon követésének technikai szabályai is óriási vitákat váltottak ki. Ha nem történt volna valamilyen megegyezés a mostani találkozón, akkor gyakorlatilag megölték volna az egyébként sem túl erős párizsi egyezményt.

Végül a legfontosabb dologban megállapodtak: a kibocsátás méréséről és az ez ellen tett lépések egységes bemutatásáról,* valamint a világ legszegényebb országainak pénzügyi támogatásáról, hogy az ENSZ keretében segíteni tudják őket az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. 

Összefoglalva:

Jogi szempontból pontatlan, nem egyértelmű fércmű, tudományos alapok nélkül, az IPCC narratívát egyedüliként elfogadó alapokon. A szerződés definitív nem alkalmaz retorziókat. Számszerű vagy %-os CO2-kibocsátás csökkentésről nincs szó a szerződésben. Az országok egy részére[3] olyan terheket ró, amely egy-két évtizeden belül a porig rombolja a gazdaságot, a maradék országok[4] számára pedig segítséget, támogatást helyez kilátásba, melyeket ugyancsak az első csoport finanszíroz. Valahogy a “vert visz veretlent” c. magyar népmese jut eszembe. A későbbi megállapodásokban bizonyára szerepel a CO2-kibocsátás csökkentése bizonyos határidőig. A Párizsi Klímamegállapodás ilyet nem tartalmaz. De bármiféle %-os csökkentés eleve a szegényebb nemzeteket sújtja.
Emlékeztetünk klasszikus példánkra. Az ember ivóvízszükséglete napi 2,6 l. Ha az országok egy csoportja már elve 5 l ivóvizet fogyaszt fejenként és naponta, az belepusztul az 50 %-os csökkentésbe, míg a 12-20 l-t fogyasztóknak meg se kottyan az 50 %-os csökkentés, marad még bőven a virágoskert öntözésére. Nincs ez másképp a CO2-kibocsátással sem. Ebből is látszik: A szerződés kifundálóinak egészen más céljai vannak, mint a Föld éghajlatának megmentése. A szomorú, hogy politikai gépezetünk – mindenkori kormányunk és mindenkori ellenzékünk – ellenállás nélkül vágott jó képet az ámokfutáshoz.

Válaszunk a címben föltett kérdésre:

Semmire. A semmiféle jogkörrel, főleg nem jogszabályalkotói jogkörrel, csupáncsak tanácsadó, valamit irányadó és a menetrendet meghatározó funkciót betöltő Európa Tanács[5] 2017. október 17-én hatáskörét túllépve, önhatalmúlag kijelentette:
A fő cél az, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képes legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unióban.”

Az Európai Parlament tudomásunk szerint nem döntött még a kérdésben.

Ami tervet az EP 2021 júliusában már 55 %-ra emelt. Csak egy mondatban ismételjük meg korábban tett kijelentésünket:
Ha a klímarögeszmét zászlajukra tűző országok 2050-ig 50 %-kal csökkentenék antropogén CO2-kibocsátásukat, ez azt jelentené, hogy a világ antropogén kibocsátása 25-30 %-kal csökkenne. Mindez persze csak akkor, ha feltételezzük, hogy a többi ország kibocsátása stagnál, pedig a valószínű az, hogy emelkedni fog, mégpedig jobban, mint amennyit a rögeszmések gazdaságuk tönkretétele árán megspórolnának.

Ha pedig a Föld természetes kibocsátását is figyelembe vesszük, akkor a rögeszmés tömb (Nyugat) 50 %-os kibocsátás-csökkentésének következtében a Föld CO2-kibocsátása kerek 1 %-kal csökkenne. A rögeszme kiagyalói természetesen tisztában vannak mindevvel. Most már csak az hiányzik, hogy a tudósok, politikusok, médiaszakemberek is utánaszámoljanak:
A nyugati világ gazdaságának lerombolása, évi hatszáz milliárd eurós nagyságrendű költségek árán, több száz millió ember kőkorszakba kényszerítése mellett

összesen 0,01 – 0,02 °C-kal járulhatna hozzá a Föld átlaghőmérsékletének csökkentéséhez. 

Mármint ha egy pillanatig hitelt adnánk a hisztériát megalapozó hamis számításoknak. Ez az a pont, ahol abba kellene hagyni a bohóckodást és a gazdaság falhoz vitelét, illetve felfogni: A rögeszme kiagyalóinak mások a céljaik. A klíma megmentése csak ürügy.

[1] Wikipedia

[2] Wikipedia

[3] EU + a nem EU-tag Nyugat-Európai országok, Észak-Amerika, Ausztrália

[4] A világ többi része.
[5] Az Európai Tanács határozza meg az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait. Nem tartozik az uniós jogalkotási intézmények közé, így nem vitat meg és nem fogad el jogszabályokat.   Az Európai Tanács az EU politikai menetrendjét határozza meg oly módon, hogy ülésein „következtetéseket” fogad el, amelyekben kijelöli a fontos témákat és a meghozandó intézkedéseket.

2021. december
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
Reális Zöldek Klub
társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámunk:
11702036-20584151 (OTP)
A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.
Print Friendly, PDF & Email