DÍZEL: REHABILITÁLVA, köszönhetően a koronavírusnak

Szerény számításaink szerint a koronavírus hisztéria napi 67 milliárd Ft kárt okoz a népgazdaságnak*. Ezt a számot 24-gyel elosztva azt kapjuk, hogy a vírus vagy a helytelen védekezés ellene óránként 2-3 milliárd Ft kárt okoz. És ez fog tartani mindaddig, amíg tisztelt illetékeseink be nem látják, hogy a gazdaság tönkretételén kívül más módszerek is vannak a helyzet kezelésére, lásd pl. Svédországot, ahol a vírushelyzet pragmatikus kezeléséből adódóan az összkiadások néhány tízezer euróra tehetők. És ez a gigantikus mértékű károkozás ugyanúgy megvan Európa többi részében is. Tehát nem sok pozitív hozadéka van a vírushelyzetnek. Jelen írásunkban a kevés pozitív következmények egyikét ismertetjük.

Dízeldémonizálás

Létezik Németországban egy EIKE – Europäisches Institut für Klima und Energie = Európai Klíma- és Energiaügyi Intézet nevű közhasznú egyesületet. Az egyesületet tudósok, fizikusok, meteorológusok, egyéb tudományágak képviselői tartják fenn. A tagoknak elege lett az évek óta tartó klímahisztériából, az energiaügyeknek abszolút dilettáns és utópisztikus kezeléséből, ezért megpróbálnak szakmailag megalapozott módon állást foglalni a kérdéskörben.

Kína és a klímaegyezmény

A kínai delegáció aktívan részt vett a Párizsi klímacsúcson (2016) és meg is szavazta a záródokumentumot, majd aláírta az egyezményt. Elvileg tehát csatlakozott a klímavédelmi politikához, azzal a kitétellel, hogy majd csak 2030 után áll módjában a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni. Az indoklás egyszerű és morálisan elfogadható: a kínai emberek elvárásainak megfelelően szeretnék ugyanazt a gazdaságfejlesztési és jóléti pályát befutni, amint tették a fejlett nyugati országok az elmúlt két évszázadban.

Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?

Sok jel mutat arra, hogy a Földön melegedés zajlik, miközben a levegő széndioxid tartalma növekszik. Melyik az ok és melyik a következmény? Az ENSZ és az EU klímapolitikája szerint az emberiség széndioxid kibocsátása okozza a melegedést, miközben a sajtóban riasztó híreket olvashatunk a közeledő klímakatasztrófáról. Legmagasabb politikai szinteken pedig egyre irreálisabb és egyre költségesebb célkitűzések látnak napvilágot a CO2-emisszió csökkentéséről és a megújuló energiák részarányának fokozásáról. A jelen cikkben azt vizsgáljuk, mennyire lehetnek megalapozottak ezek az aggodalmak és mennyire lehetnek műszakilag megalapozottak a tervezett intézkedések.

A CLINTEL nyílt levele a világ vezetőihez

A COVID-19-el összehasonlítva a klímaváltozás egy „nem-probléma”. A klímavédelem kizárólagosan számítógépes modelleken alapul, és ezek alapján próbál a távoli jövőbe tekinteni. A jelenlegi egészségügyi-szükséghelyzetben az önök figyelmét elsősorban az emberek felé kell fordítaniuk! Kérjük, állítsák le a nulla-szénkibocsátási ambícióikat egy időre, amíg a világ a halálos globális krízissel küzd. Igen, szükségállapotban vagyunk, de nem a klíma miatt!

USA – Japán és a klímavédelem

Az USA és Japán jó példa a racionális klíma- és energiapolitika követésére az ideologikus, és a tudomány által nem igazolt klímavédelmi politika helyett, Láthatjuk továbbá, hogy az ENSZ tagországok többsége sem akarja, ill. nem is tudja az ENSZ klímavédelmi célokat teljesíteni. Gondoljunk csak Kínára, Indiára és általában a fejlődő országokra. Még az ENSZ klímacsúcsokra is egyre kevesebben mennek el, különösen, ha még meg is sértenek egyes országokat. Megrendült világrend? – kérdezhetjük. Igen az, főleg, ha nem csak a félrecsúszott klímapolitikára gondolunk.