Címke: globális felmelegedés

Klímaváltozási tanulmányok: A természetes komponensek jelentősége

A szerzők egyszerű, logikus, egyetemi képzettséget nem igénylő – egy szóval zseniális – számításokkal mutatják be: Az átlaghőmérséklet változása elsősorban természetes tényezőknek köszönhető, nevezetesen a legutóbbi jégkorszak vége óta tartó folyamatos, lineáris felmelegedésnek, valamint a multidekádos oszcillációk (AMO és PDO), együttes nevükön MDO hatásának. Az IPCC – híven ismert pánikkeltő narratívájához – mindkettő hatását az antropogén CO2-nek tulajdonította. Várjuk hazai tudósaink állásfoglalását a tanulmánnyal kapcsolatban.

Éghajlatvédelem: Léket kapott óceánjáró vagy üres léggömb?

Ábrákkal, grafikonokkal próbáljuk meg szemléltetni, az éghajlat-védelemre fordított kiadások értelmetlenek, semennyivel nem csökkentik a Föld átlaghőmérsékletét. Evvel tisztában van a Föld országainak nagyobb része, és gazdaságuk fejlesztésénél nem is foglalkoznak a CO2-kibocsátással. Sajnos szövetségi rendszerünk megpróbálja ránk kényszeríteni gazdaságunk tönkretételét az éghajlat megmentése címén.

Még egyszer a széndioxidról, mint veszélyes klímagázról

Mai munkánkban igyekszünk nagyon röviden, nagyon tömören, egyszerűen, közérthetően fogalmazni. Összefoglalónk természetesen nem teszi fölöslegessé a honlapunkon eddig írtakat. De naponta szembesülünk vele, hogy egy ötmondatos, tetszetős hibás állításnak több esélye van úgy a politika, mint a sajtó, mint a közvélemény előtt, mint egy képletekkel, integrálszámítással, levezetésekkel megtűzdelt hibátlan tanulmánynak.
Rámutatunk, miért hamis az IPCC számolási módja, amely figyelmen kívül hagyja a legjelentősebb üvegházhatású gázt, a H2O-t.

A Nap az, te nagyokos!

“It’s the economy, stupid! – A gazdaság az, te ostoba!” – mondta Carville, Bill Clinton kampányfőnöke 1992-ben, és a szállóigévé vált mondás hozzásegítette Clintont a győzelemhez. Ezt plagizálva mondjuk mi is, a Nap az, nem pedig a levegő CO2-tartalma, és főleg nem az emberi CO2-kibocsátás, ami döntő a Föld éghajlatának változásában. Erre – az IPCC narratívájának, és főleg a közelmúltban kiadott. 6. jelentésben foglaltaknak ellentmondó – megállapításra jut egy nemzetközi kutatócsoport, melynek Szarka László geofizikus, akadémikus személyében magyar tagja is van.

Túl jól sikerült az éghajlatvédelem, tartsunk egy pár év szünetet!

A levél természetesen fikció, a probléma viszont valós. Évek óta egyre súlyosabb fagykárokkal kell országunknak szembenéznie, miközben – hogy megfeleljünk bizonyos külföldi elvárásoknak – 10 milliárdokat költünk az éghajlat úgynevezett megvédésére. Ezek az összegek java részben szintén külföldi zsebekbe vándorolnak. A háttérben ott van a tudós vagy magát tudósnak képzelő kaszt, amely folyamtosan riogat, milyen borzasztó meleg lesz itt nyolcvan év múlva. Megtehetik a riogatást, hiszen akkorra már egyikünk sem fog élni.