Vahrenholt professzor leszámol a német, és így az uniós klímapolitikával, amely ugyan sem a
Föld CO2-kibocsátását nem csökkenti, annak átlaghőmérsékletét végképp nem, viszont elképzelhetetlen módon, minden világháborúnál pusztítóbb hatással lerombolja az ipart a jelenlegi klímapolitikát követő országokban.
Amikor lehull az éghajlatvédő álarc: Kanada egyik legkisebb tartománya, Új-Skócia, megtiltja lakosainak, hogy betegyék lábukat az erdőbe.
Lehet győzelemként értékelni, hogy az USA Környezetvédelmi Hivatal (EPA) megszüntette a CO2 légszennyező anyagként történő besorolását?
Clintel: Interjú az Éghajlati Világnyilatkozat kétezredik aláírójával
Az USA Energiaügyi Minisztérium új klímaértékelése
A tanulmány mérföldkő az évtizedes klímasarlatánság leleplezésében. Egyelőre semmi esélyt nem látunk, hogy bármely európai ország követné az USA példáját, és máról holnapra a szemétdombra dobná a milliárdos kiadásokat generáló, és a nemzetgazdaságokat tönkretevő klímarögeszmét. Ennek oka, hogy ezek a milliárdos kiadások valakiknél milliárdos árbevételeket generálnak, és ez a kör foggal-körömmel ragaszkodik javadalmaihoz – még olyan áron is, hogy a nemzetgazdaság belerokkanjon.
„Edd is meg, amit főztél!” – avagy Katar máshova is tud földgázt szállítani, nemcsak az EU-ba
Klíma, energia, környezet: fél évszázad eseményeinek tükrében
Szarka László elegánsan levezeti:
(1) a jelenkori melegedést természetes tényezők (is) okozzák
(2) a felmelegedés lomhább az előre jelzettnél
(3) a klímapolitika téves számítógépes modelleken alapul
(4) a CO2 a növények tápanyaga, minden földi élet alapja
(5) a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák alakulása között nincs összefüggés
(6) a szakpolitikáknak figyelembe kell venni a tudomány (a fizikai valóság) és a gazdaság realitásait.
Az újabb tudományos eredmények megkérdőjelezik az antropogén tényező jelentőségét a karbonciklusban
A főáramú klímatudomány egyik alaposzlopa, hogy a különböző karbonizotópok időbeni változása alátámasztja, az atmoszféra CO2-tartalmának növekedése jórészt emberi tevékenységre vezethető vissza. M. Wielicki jelen írása számba veszi azokat a tényeket és tudományos eredményeket, melyek megkérdőjelezik ezt az alapállítást.