HOLT-Tisza

.HOLT-Tisza.

  • Csődtömeg-összesítés

  • Táj-rehabilitáció – a​​ Dekarbonizáció​​ Árnyékában (Sötétségében)

  • Hatósági-vizionálások – Lakossági-félelmek

  • Szóbajöhet-e a​​ Vízgazda-elvű megoldás?

Miközben a körmünkre-égett paradigma-váltást eredményeikkel tálcán-kínáló tudósaink támogatás és elismerés híján az​​ ismeretlenségben vegetálnak, az „Égből” orkesztrált​​ dekarbonizációs-mánia​​ előtt hajlong szinte minden politikus – s tüntet harsogva szünettelen, infantilis tanulatlanok tömege​​ (beteg gyerek-idolt emelve maguk elé pajzsnak).

Túl azon hogy e bókolás nagyon sokba​​ fog kerülni​​ [gazdasági- és társadalmi-egyensúly tekintetében egyaránt]​​ és totálisan értelmetlen, elvesz fényt, figyelmet, teret, minden​​ REÁLISAN​​ fontos tennivalótól.

Egyike ezen elhanyagolt eseteknek került minap a látóterembe:

A​​ Gyálai Holt-Tiszaág​​ „Feketevíz” szakasza, amely színére-nézve ugyan moslék-piros, ám dögletes anyagok felhalmozott gyűjtőhelye.

GoogleEarthPro ​​​​ műholdkép az érintett tájékról

A kialakult helyzet ott már annyira tarthatatlan, hogy a vergődő​​ Tisza​​ sikolya áthatolt a „Klímafalon”, s​​ némi alamizsnához jutott. Hogy ez a​​ jutalék​​ vajon miként​​ nyer felhasználást, és hogy az eredményez-e bármi érdemlegeset, arról mesél az itt csupán élőkapoccsal kínált​​ Esettanulmány. Mely megfelelő részletezettséggel tér ki mindazokra az aspektusokra, amelyeken a nála hosszabb hivatalos-dokumentumok említés-nélkül átlépnek.

Az esetnek nem elhanyagolható szempontja megtudni belőle azt, hogy hány- és mi-féle törvényi-megkötésnek​​ a hálójában vonagolva kellene zajoljon a legapróbb-lépés is a jelzett rehabilitáció esetében – míg maguk a jelen helyzethez vezető szennyeződések mindezen törvényi-szűrők ellenére csodamód-flottul előálltak. S ez elgondolkodtató kellene legyen az alábbi kérdéseket illetően:

  • Ugyan miféle szerepük van ezeknek a törvényeknek?

  • Kit s hogyan is szolgálnak?

  • Létük vajon áldott régiók gyümölcse, vagy eltakarításra váró matéria?

A fejezetekre-bontott​​ Esettanulmányból​​ sokminden egyébre is választ kaphat a szenvedélyes érdeklődő:

I.) Lakossági-fórumokból nyerhető alap-információk

Milyen szinten kezelik/tájékoztatják az érintett lakosságot?

II.)​​ Floratom, az utolsó/kitartó szennyező

Egy privilegizált szennyező homályos múltja és jelen árnyjátékai.

III.) Fenol és Termálvíz

Tudományos​​ csapdlecsacsi​​ kínálat – és a termálvíz rejtettebb természete.

IV.) Újságírói közvetítés

Miként manipulál a média, a politikai-haszonszerzés és befeketítés oltárán?

V.) A rehabilitáció háza-táján

Lehet-e tanulni abból amit elsőre nem értünk – és aminek már előtte eleve rosszhírét keltették?

VI.) Mérési-adatok,​​ Hatósági-Határozatok

Hivatalos hórem-bóremek – éles megvilágításban.

VII.) Támpontok régebbi újsághírekből

Pedig figyelmeztető volt az a múlt is, amikor a​​ dekarbonizáció​​ még spermaként sem létezett.

VIII.) Az ártalmatlanítási lebontások alakulása

Ez a fejezet főként azoknak szól, akik hiányolnák megokolásaimból a veretes​​ Tudományt. Ezért ne hagyja ki a beajánlott publikációk eredetijének a tanulmányozását egyetlen szakmai-guru sem, mielőtt „szólásra emelkedne”.

IX.) Javaslataim

Itt pedig figyelembe veendő mindaz, ami VIII.) alatt elő lett vezetve.

X.) Záráskép(p)

Intések olvashatók ebben a részben, merthogy a társadalmi-lét útjai rögösek.

XI.) Még egy „katonát”…​​ [utólagos toldás]

A legutolsó​​ hivatalososan-szakmai​​ tervezet röntgenképe.

Amennyiben tanulságosnak ítélték a kínált tartalmak bármelyik részletét – akárhol élnek is – jusson eszükbe s idézzék fel, hogy​​ elkerülhessék a hasonló eseményeket és csapdahelyzeteket.

Dég, 2020. január 20.dr. Fuggerth Endre

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

2 hozzászólás

Add a Comment
  1. A holtágakban rendszerint pang a víz. Szerintem érdemes lenne a főágból egy megfelelően méretezett, a holtág felső pontjára kötött csatornát kiépíteni, amely egy lassú áramlást idézné elő. A holtág vize hetente cserélődne friss vízre. A halak nagyon szeretik a lassú áramlású vizeket.

    1. Amit Ön javasol, azzal semmi baj: kicsiben másolná az eredeti (szabályozás-előtti) állapotot.
      A FŐ probléma az, hogy a Feketevíz bögéjének a tartalma irtózatos-módon el lett szennyezve az idők során.
      Kezdve azzal, hogy a csatornákkal összegyűjtött kommunális-szennyvizet egyenesen ebbe a lezárt ágszakaszba terelték, még a szennyvíztisztító-telepek léte/megépülte előtti korszakban.
      S erre jött rá még a legkülönfélébb (és igen durva) direkt-szennyezés ugyanide vezetése: MÁV-fűtőházból fáradt-olaj: ma a TPH és PAH koncentrációk szinte el is terelik már a figyelmet az egykori „szar-bevezetésről…
      EMIATT az azonnali átöblítés nem javallható.
      Nemcsak az alsóbb részek tönkretételét elkerülendő, de mert a jelen szenny-terhelés zöme az iszapban akkumulálódott, s onnan még normál-áramlás mellet is száz-évekig pótlódna a szennyeződés a vizekbe.
      Ezért szükségeltetne mindenáron a meder-rehabilitáció ELŐBB. – S ez az, amelyre a projekt-nyertes metodika alkalmatlan.
      [N.B.: Jelen cikk csupán RÁVEZETÉS az Eredeti-tartalomra. OTT vannak a részletek kibontva, elemezve, bírálataimmal és javaslat-tételeimmel együtt: https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/holt-tisza_9.html%5D

Vélemény, hozzászólás?

(Az eltérő véleményeket megjelentetjük, az útszéli stílust töröljük.)

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük